Harangszó, 1936
1936-11-01 / 45. szám
358. HARANGSZÓ 193é növember i. Luther mutatóujja. Mi volt Luther legfontosabb cselekedete? Hogy töméntelen sok fontos dolgot cselekedett az bizonyos. Szolgálatának áldott, termékenyítő hatása az élet minden területén hatalmasan megmutatkozott. Atudomány, az iskola, a szeretetmunka, a családi és nemzeti élet egyformán kibeszélhetetlenül sokat köszönhet néki. De élete főműve mégsem ezekre a területekre vonatkozik. tiogy mi volt Luther legfontosabb cselekedete, azt mai képünk mutatja meg. A képen hárman vannak. A megfeszített Krisztus, a gyülekezet és Luther. E kép — Cranach Lukács festeménye — minden középkori kezdetlegességével is maradék nélkül kifejezi Luther reformátor! szolgálatát. A reformátor a gyülekezet előtt rámutat a megfeszített Krisztusra. Egész élete nem volt egyéb: önmagán túlutaló alázatos Krisztusra-mu- tatás: „Íme, Istennek báránya." Bibliát fordít, prédikál, könyvet ir, vitatkozik. S ez mind nem egyéb, mint egy Krisztusra irányított mutató-ujj: „Ne engem, hanem Őt lássátok, ne engem kövessetek, hanem Őt. Ez a kép a wittenbergi városi templom oltárképe. A képen Luther alakja át van szúrva. Valamikor egy ellenséges vad katona ezekkel a mérges szavakkal döfte át: Két erdélyi pap beszélget.®) — Hogy fogalmad legyen a helyzetemről, elmondom a beiktatásomat. — Szép márciusi napon érkeztem meg és a zsidó kocsmájánál leszáliottam a szekérből. Senki sem várt, senki sem fogadott. A zsidó örvendett, hogy végre magyar szót hall. Előkerítet'te a kurátort, aki bizalmatlankodott és nem örült, hogy papot kaptak. Megkínáltam pálinkával. Ettől barátságosabb lett. — Menjünk a papi házhoz! — biztattam. — Menjünk! Rettenetes sár volt. A kurátor egykedvűen bíztatott: — jobb az út közepe, tiszteletes úr! Egyet se kímélje a csizmáit. Csak arra ügyeljen, hogy a sár le ne húzza a lábáról. — Szorítsa csak, mert mindjárt ott vagyunk! A hegy alatt, a lankásban állott a papi ház. — Helyben vagyunk, tiszteletes úr! — lélegzett fel a kurátor. Visszahökkentem és elsápadtam. — Ez az? — Ez, a micsodás —, bólintott a kurátor, akinek a beszédén érzett, hogy jobban tud románul, mint magyarul. Ha egy-egy szó nem jutott eszébe magyarul, románnal pótolta. A hangsúlyt is nyújtotta. — Na te-esék! — Később tudtam meg, hogy az én híveim otthon is románul beszélnek. Vedlett, zsúpfedeles, rozzant, elha*) Nyirö József : .Az én népem" című könyvéből a szerző eneedelyével. „Ez a szörnyeteg még halála után is hat.* Hát igen! Luther ma is hat. Mert a reformáció ma sem tesz egyebet, hanem szüntelenül a megfeszített Krisztusra mutat. Aminthogy ember ennél többet nem is tehet. Se Keresztelő János, se Pál apostol, se Augusztinus, se Luther Márton! Mások ám politizáljanak, hatalmaskodjanak, gazdagodjanak és ékeskedjenek, a lutheri reformáció pedig hirdeti a megfeszített, de feltámadott Krisztust. Soha sem tett egyebet, sohase is tegyen egyebet. Ez adja a reformáció tartalmát, célját, erejét, létjogát. A többi nem ember dolga, — hanem Istené! Terjesszük a „H ARANGSZó“-t! gyatott, borzalmas hajlék volt a papi ház. Ahol a mohos tető be nem romlott, ott a szarúfák, varjúkárogatók puszta gerince füsttől feketén, vörösen mere- dezett ki. Az ablak két araszra sülyedt be a földbe. Az ajtókon nem vplt zár. A gerendák meghajlottak a vénségtől. Az ablakszemek töröttek és vakok a piszoktól. A dimbes-dombos agyagpadló felszakadozott. Az ajtósarkakon, vasnemüe- ken vörös rozsdavirág. Csak kétrét görnyedve bírtam belépni a leereszkedett ajtón. Benn néhány szúette, töredezett egyházi bútor, amit azért nem loptak el, mert nem kellett senkinek. — De hiszen ez lakhatatlan! — rémültem meg. — Áztat csak úgy képzeli az ember —, nyugtatott meg a kurátor. — Az öreg tiszteletes út is benne lakott negyven esztendeig ... Az, aki tíz esztendővel meghót vót.. . Hozunk egy ágyat, szalmazsákot... Csak arra tessék ügyelni, hogy a kutyák ne járjanak bé az ablakon, mert ott szoktak! Legjobb volna egy deszkadarabot szegezni kívül. — Meg se lehet állani egyenesen benne —, méltatlankodtam. A kurátor szemmértékre vett s elismerte. — A tiszteletes úr valamivel magasabb, mint a megboldogult tiszteletes úr volt. Az tudott benne járni, de tudott is segíteni magán. Éppen csak kíváncsiságból kérdeztem meg: — Hogyan segített magán? — Tudja, az ilyen öreg ház minden esztendőben besülyed a földbe félaraszt, fiz igaz Keresztyén egyháznak Cut&er szerint a kövelkexö Ismertető felel vannak: 1. Krisztus egyháza megismerhető az igéről. Ahol a Krisztus igéjét prédikálják, ott van a Krisztus egyháza. 2. Krisztus egyháza megismerhető a keresztség szentségéről. Ahol a Szentháromság nevére keresztelnek, ott van a Krisztus szent gyülekezete. 3. Krisztus egyháza megismerhető az oltáriszentségröl (úrvacsora). Ahol az úrvacsorát Krisztus rendelése szerint szolgáltatják ki, ott jelen van a Krisztus egyháza 4. Krisztus egyháza megismerhető a kulcsok hatalmáról. Ahol á keresztyének bűn bocsánatot gyakorolnak, ott van Krisztus egyháza. 5. Krisztus egyháza megismerhető az egyházi hivatalról. 6 Krisztus egyháza megismerhető az imádságról. Ahol a keresztyének imádkoznak és Istent dicsérik, ott van a Krisztus egyháza. 7. Krisztus egyháza megismerhető a kereszthordozásról, vagyis a szenvedésről. Mikor az egyház szenved e világban, akkor az ő fejéhez Krisztushoz válik hasonlóvá. egy araszt, már aszerint, hogy milyen az esztendő. Ha száraz az esztendő, kevesebbet, ha nedves, többet — magyarázta a magyar. -— No most!... Mikor az öreg tiszteletes úr érezte, hogy a gerenda éri a fejét, fogta az ásót és k;- hányt egy rend fődet az udvarra. Egyik esztendőben is egy rendet, másik esztendőben is egy rendet. Már aszerint, ahogy sülyedt a ház. Megvonagüoittam. — Akkor hozzon nekem is egy ásót! — Hozok. Hogyne hoznék, de legjobb volna, ha venne egyet a zsidónál a tiszteletes úr. Arra itt minden pillanatban szükség van ... Mivel ássa fel a birtokot, ha nincs ásója? — Azt felszántjuk! — vágtam közbe ingerülten —, de a paraszt diadalmasan kacagott. — Azt nem lehet szántani, olyan ódalas. Arra nem viszi fel maga a marhát! — Mekkora az a birtok? A kurátor elkomolyodott, mert föld röl, birtokról van szó; ahhoz pedig hozzáértés, komolyság illik. Ami birtok belőle, megvan fél hold — számigálta. — A többi nem birtok. — Hát mi? — Hát suvadás és patak! Tiszta kű. Azért is hagyta meg az agrár. Csak itt van mindjárt a házon túl. Aszonta az öreg tiszteletes úr — az Isten nyugtassa! —- hogy ez volt valamikor a magyar temető... Van annak tán száz esztendeje is ... De ö nem használta. — Miért nem használta? — Tudja, az olyan vad, köves, moA. reformAdó lényege.
