Harangszó, 1936
1936-09-27 / 40. szám
1Q3Ö szeptember 27 HARANGSZÓ 323. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ. Eljegyzés. Szende Icát Lajosko- máromból eljegyezte Szakáts Pál Sárvár. Esküvő. Szabó István és G 1 a- sel Magdolna, Furia Zoltán csák- vári lelkész nevelt leánya, szeptember 19.-én tartották esküvőjüket a csákvári templomban. — Dr. Barcza Béla lenti tb. főszolgabíró szeptember hó 8.-án vezette oltárhoz Kiss Irént, a szakonyi evangélikus templomban. Halálozás. — Dr. Matolcsy Mátyásáé, szül. Nagy Pálma földi élete 63. évében elhunyt. Egyik legáldottabb alkotása az volt, hogy berendezte a vakok nyomdáját s azon kinyomatta a vakok bibliáját. A MAGYAR GAZDA Terményárak Budapesten. — Búza 15.65—16.65, rozs 12.45—12.80, takarmányárpa 11.70—12.80, sörárpa 15— 18.75, zab 13.35—13.65, tengeri 12.85— 12.95 pengő. Egészségvédelem a családban. Irta: Dr. lit zés Zslgmond, tiszti főorvos. 8. Lélekvcdelem. Cikksorozatunk főcíme: Egészségvédelem a családban. E cím után nem várhatott mást a szíves olvasó, minthogy arról lesz szó minvégig e cikkekben, hogyan kell testünket, szervezetünket megóvni a betegségek és különféle ártalmak ellen. De ha meggondoljuk, hogy a lélek a testnek e földi létben szoros tartozéka és együtt haladnak a koporsótól a sírig, — és hogy a kettőnek egészségi állapota bizonyos mértékig függ egymástól, — beláthatjuk, hogy nem megokolatlan, ha cikksorozatunk záradékaként a lélekvédelem kérdésének is teret szentelünk. A lélekvédelem a neveléstannak igen fontos és fő fejezete, ezért erről a kérdésről szakszerűen inkább tanító, tanár, vagy lelkész tudna írni, mégis, mivel a leiek epsegéneK védelme nemcsak erkölcsi, hanem egészségi kérdés is, es mivel sok lélekromboló munka komolyan veszélyezteti az egészséget, orvosi szemszögből is joggal hozzászólhatunk a kérdéshez. Már a csecsemőkorban gondos figyelemre kell méltatni a még csak pislákoló lelket, — meg keil védenünk a durva behatások eilen, az agy a lelek fészke, — és egyben egész ideghálózatunk, luegrenuszerünk központja. Ha vaianti behatás: vakító fény, uorrenes, larma, utes, sebzes éri idegeinket, arra azonnal felügyelünk s védekezni próbálunk ellene, tizek a behatások mint tenyerzesek a szemünkből, mint hangérzesek a iüiünkböl, s mint lájaalontérzesek a bőrünkből, vagy más szerveinKböl az idegszaiakon, ideghálózaton keresztül, mint a villamaram a drotokon at leiszaiaunak az agyba, ott tudatossá valnak, amire ösztönünk, vagy akaratunk a mozgató idegpályákon at megindít egy ellenaramot, amely a kellemetlen behatás ellen vede- kezesre készteti a megtelelő védöberendezesunket, izmainkat. Pl. ha szemünket vakító tény éri, szemhejizmaink azonnal működésbe jönnek, szemhéjaink lezárulnák, hogy a fény útjait elvágjak. Ezek ösztönszerü vedekezesek, amelyek Istenünk végtelen bölcseséget dicsérik. Mi történnék, ha érző idegeink nem volnának? A tény megvakitana, a tűz, a forróvíz megegetne, mert érző idegek híjjavai nem volnánk képesek felfogni a fenyegető veszélyt, nem tudnánk megfelelően védekezni. A csecsemőben szunnyadó lélek tudatosan meg nem működhetik közre a védekezésben, csak ösztönszerüen felel bizonyos mértékig, ezért a szülőre hárul a fetadat, hogy óvja gyermekét minőén külső káros behatás ellen. S amikor védi a vakító fény, a nap heve, a fájdalmakat okozó egyéb külső behatások ellen, egyben a kis gyermek leikét védelmezi az idegrendszerén másként káros nyomot hagyó behatás, sokszor valóságos idegráz- kódtatás ellen. A csecsemő igen érzékeny a zajra, összerezzen, megriad; ettől különösen óvni kell. Minél idősebb lesz a gyermek, annál több és több oldalról fenyegetik lelki épségét a külvilág benyomásai. A rossz példaadás a családi házban a szülök, testvérek, dajka részéről, az iskolában a pajtások ré- részéről; a rémmesék, a csintalan gyermek ijesztgetése kéményseprővel, rendörbácsival, krampusszal, vasorrú-bábávaü, durva fenyítése ütlegeléssel, — mind-mind olyan külső behatások, amelyek a gyermekiélekben maradandó nyomokat hagynak, idegessé, betegesen félössé, bizalmatlanná teszik. Tekintélyünket rontjuk le, ha olyat mondunk gyermekeinknek, ami nem fedi a valóságot; előbb-utóbb rájönne*, hogy habár jóhiszemüleg, de félrevezettük őket, s többé nem hiszik el, amit mondunk s hazudozásra válnak hajlamossá. Ne rémmesékkel és meseszerű dolgokkal, magyarázgatásokkal traktáljuk őket. Idegrendszerük az ily dolgok befogadására Állatárak Budapesten. Sertés, uradalmi nehézsertés páronként 340 kg-on felül 108—109, alul 104—106, szedett közép páronként 220—p60 kg-ig 103-106, kivételesen 107, 180—220 kg-ig 88—94, öreg nehéz páronként 300 kg-on felül 93—97, szedett öreg 88—90, angol sonkasüldő páronként 120—150 kg-ig 94— K2. Szarvasmarha, borjú 108—110, kivételesen 111, silányabb 86—106 pen- göfillér éiösúlykg-ként. Terjesszük a „HARANGSZó“-t! hajlamossá lesz, lelkűk telítődik képzelt, beteges képekkel, világszemléletük hibás utakon indul a végleges kialakulás felé, ami végül is lelki és testi bajokra vezet. Ha velük durván bánunk, leikük eldurvul, fogékonyságuk a jó és nemes iránt lassanként megszűnik, dacosakká, akaratosakká válnak. Az emberiség, a társadalom javítása a családokból indulhat ki. A lélekvédelem pedig éppen a családi kör feladata. Helyes megállapítást tett egy iró: „A szívből fakad az élet forrása s a társadalomnak, az egyháznak, a nemzetnek a szíve a család.“ — A szived a telkednek édes testvére. Amikor véded szíved tisztaságát, megvédted a telked tisztaságát is. Ha a családi étet mindenütt tiszta volna és az egyes családtagok tiszta és igaz emberként lepnének ki az életbe, — tiszta és igaz tenne a társadalom, az lenne végül az egész nemzet is. A lélekvédetem nem más, mint a tiszta keresztyén jellemképzés folyamatos munkája. Ez a munka pedig elsősorban a szülök kezében van. Nagy felelősség hárul ezzel minden szülőre. A tett indító ereje az elhatározás. Határozd el ma, keresztyén testvérem, hogy az elmondottak szerint élsz a jövőben. Lelkiismeretedre hallgatva mértékletes, tiszta életet élsz, hogy példaként világíthass családod tagjai előtt. így véded meg legjobban telküket a világ csábító benyomásaitól, a bűnös szokásoktól. Mindnyájan szinte ösztönszerüen keressük a boldogságot. De hát miben áll valójában a boldogság? Tégy meg ma mindent egészségedért, lelked üdvéért, mert a kettő adja egyedül a tiszta boldogság érzetét E kettőért cselekedni, mindent megtenni, már magában véve maga boldogság. A munka egyébként is boldogít, — nem csupán azért, hogy ma magadnak gyüjts, hanem, hogy holnap még boldogabb tehess, amikor már munkád gyümölcséből mások javára is adhatsz. Tanítsd meg minderre gyermekeidet. Mutass nekik példát a mértékletességben. Ne engedd, hogy akár étkezésben, akár játékban, szórakozásokban tobzódjanak. Jól mondja valaki: „A mértékletesség az az ezüstfonal, amely az összes erények gyöngysorán keresztülvonul.“ Minden erény, minden telki jótulajdonság egy-egy gyöngyszem a mértékletesség fonalán. Ezt a fonalat könhyü eltépni s akkor a gyöngyszemek széthullanak. Ha csak egyet is kiszakítunk a sorból, utána pereg a többi. Ha csak egy dologban mértéktelenek vagyunk, nem használ, ha minden másban meg is tartjuk a mértéket, mert pl. az alkoholista csak a szeszt fogyasztja mértéktelenül, de ez az egy visz- szaélés elég ahoz, hogy jelleme meginogjon, egészsége tönkremenjen. Egyaránt fontos testi és lelki épségünk-egészségiin* ahoz, hogy munkakedvünket biztosítsuk. A munkára nevelés magában véve is megvédi a telket a különféle káros behatások elten. A dolgos ember nem ér rá arra, hogy lélekrontó szórakozásoknak éljen. A munka lefoglalja, telkét megnemesíti, meg- edzi az étet küzdelmeire. A lélekedzés művészete akkor válik értékessé és eredményessé, ha minden cselekedetünket, minden gondolatunkat a telkiismeret irányítja. Ezért a legfontosabb szülői kötelesség az, hogy gyermekünket lelkiismeretességre neveljük. Ezzel nemcsak telkét védelmezzük, hanem arra is ráneveljük, hogy lelkiismerete mindannyiszor megcsendüljön, valahányszor az egészség szabályainak megszegésére, az erkölcsös és tiszta étet elhagyására ösztönzi akár a rossz példa, akár az ösztönszerű vágy, vagy más kívánság. Az éber telkiismeret többet cselekedhetik egészségünk, telki épségünk megóvása érdekében, mint bármely rábeszélés. A telkiismeret mindig kéznél van s pontos jelzőcsengőként mindig megszólal, valahányszor veszedelem környékezi akár telkünket, akár testünket, — csak hallgatni kell rá. A telkiismeretet igen könnyű elhallgattatni. A kívánságok sokszor erősebbek, mint telkiismeretünk s ha idejében kellő eréllyel nem tudjuk felébreszteni
