Harangszó, 1936
1936-01-01 / 1. szám
4. HARANGSZŐ 1936 január 1. Luther korában az iskoláztatás rendezetlen volt. Kinek-kinek saját jótetszésére bízták, hogy kuldi-e gyermekeit iskolába vagy sem. Luther szerint is elsősorban „a családapák kötelessége, hogy a gyermekeket a törvényre és az evangé- liomra megtanítsák s mindezekből azokat hetenként egyszer kikérdezzék“. Ámde ez nem elég. A német nemesekhez 1520- ban és a városok polgármestereihez, tanácsosaihoz 1524-ben intézett irataiban erőteljes szavakkal mutat rá arra, hogy az általános tankötelezettség és általában az iskoláztatás ügyéért a világi felsőbbségnek kell felelősséget éreznie. ,,Ha a felsőbbség a polgárokat fegyverviselésre kényszeríti, mennyivel inkább kötelessége a szülőket gyermekeik iskoláztatására kényszeríteni.“ Luther korában az iskoláztatás üres volt. Saját iskolai esztendeire visszagondolva, Luther többször is panaszkodik, hogy milyen haszontalan és értelmetlen dolgokkal gyötörték öt társaival egvütt az iskolában. Luther a népiskolai nevelés megalapozása és tartalmassá tétele szempontjából mérhetetlenül sokat tett azzal, hogy legfontosabb tankönyv gyanánt odatette az elemi népiskola katedrájára az anyanyelvre fordított bibliát, illetve annak rendszeres, népszerű és közérthetően egyszerű formába sűrített velejét, a kiskátét. Amikor Luther egyházlátogatása kapcsán a nép között tapasztalt „siralmas nyomorúság“ láttára 1529- ben megírta a keresztyén hit rövid foglalatját, a kiskátét, talán nem is sejtette, hogy világraszóló remekművet alkotott, amely nem egy pogány népnek egyetlen olvasmánya lett, amely századok során millió és millió gyermekiélek számára hozza közel s rögzíti kitörölhetetlenné a szentírás fenséges igazságait s amelyért a más hitűek is irigyelnek bennünket. Milyen üres lenne iskolai nevelésünk hitoktatás nélkül s milyen bizonytalan, megalapozatlan volna hitoktatásunk a kiskáté ezerszer drága kicsi tankönyve nélkül. Vájjon mi indította Luthert arra, hogy sokirányú elfoglaltsága mellett is ennyit tegyen az iskolaügy érdekében? Indította mindenekelőtt az ált a- lános emberi szempont. Luther úgy tekintett az emberre, mint aki nem csupán egy személytelen tömeg jelentéktelen porszem-egyede, hanem aki Istentől formált egyéniség, üdvösségre hivatott örökbecsű lélek akkor is, ha koldus- condrát hord a testén s aki tehát méltó és jogos is arra, hogy az iskolai nevelés gondos keze csiszolgassa s igyekezzék rajta minél jobban kifényesíteni Isten rálehelt képmását. Indította Luthert a nemzeti szempont is. Nemzete pusztulásának, hazája hanyatlásának egyik okozóját a népnevelés elhanyagolásában látta. Szerinte a városoknak és a nemzetnek nemcsak erős várfalakra, kincsekre, páncélokra és fegyverekre van szüksége, hanem elsősorban értelmes és jólnevelt polgárokra. Indította Luthert az erkölcsi szempont is. Mint minden bűnben, úgy az ifjúság nevelése körüli mulasztásban is az ördög müvét látta. Szerinte minden iskola egy-egy hatalmas erőd, amelynek bástyái mögül az ördög ellen folyik a küzdelem. „Ha halálos csapást akarunk mérni az ördögre annak az ifjúságon keresztül kell megtörténnie“, — mondotta. Ezért érzett olyan roskaszttó felelősséget az ifjúság nevelése iránt. S ezért kéri, követeli lelkiismeretet döngető szóval a világi fel- söbbségtől iskolák felállítását. íme, így ír: „Azt tartom, hogy a külső bűnök között Islten 'színe előtt egy sem terheli annyira a világot és egy sem érdemel borzasztóbb büntetést, mint amit gyermekeinkkel szemben követünk el, midőn őket nem neveljük.“ De Luther főinditéka az iskolaügy érdekében kifejtett munkájában is a vallási szempont volt. Aminthogy voltaképpen egész életszolgálata a vallás körül mozgott. Az iskolaügyre vonatkozó legfontosabb munkájának cime ez: „Németország összes városainak polgármestereihez és tanácsosaihoz keresztyén iskolák felállítása és fenntartása végett.“ Luther tehát nem akármilyen iskolát, hanem keresztyén iskolát akart. Az iskola célja nem tudósok, hanem keresztyén jellemek nevelése. Feltétlen és örök értéke csak az evangéliomnak van, ezért kívánta Luther, hogy a legfőbb tankönyv a biblia legyen. Legfőbb ügyünk az üdvösség s végeredményben az iskola is arravaló, hogy az ige fényével erre mutatgassa az utat. Az eredmény nem maradt el. A német művelődés hatalmas fellendülésében emberi részről Luther iskolákat követelő bátor szavának óriási része van. Hogy az evangélikus országokban van a legkevesebb írás- tudatlan, hogy a magyar evangélikus egyház mindig iskolás egyház volt, hogy a magyar evangélikusság ma is legiskolázdttabb keresztyén rétege ennek a nemzetnek, az a lutheri iskola-örökség áldott gyümölcse. S azok a kis falusi eklézsiák, amelyek államsegély megvonás esetében 200 százalékos adóterhet vesznek vállaikra, csakhogy fenntarthassák az evangélikus iskolát, azok a szegény majori béresek, akik hideg téli hajnalokon szekérre rakják gyermekeiket, csakhogy evangélikus iskolába küld- hessék Őket, — nem tesznek mást, mint görcsös féltéssel ragaszkodnak a lutheri örökséghez. Luther kimondhatatlanul sokat tett az evangélikus iskoláért. Az evangélikus egyház erején felül sokat tesz az evangélikus iskoláért. Hü evangélikusok meghatóan sokat tiesznek az evangélikus iskoláért. Mit teszel te az evangélikus iskoláért? Félted-e, támogatod-e? Egy életen keresztül sem pótolható a kárvallás, amit az evangélikus gyermek azzal vall, hogy idegen iskolába járatták. Más ott a szellem, — más a levegő is. Te azért szeresd és keresd — ha csak teheted — a mi iskolánkat! Szabó József. (Következő cikkünk cime : Luther, mint művész). Gyógyíts meg engem. Uram ! Evangélikus imakönyv betegek részére. írták a Harangszó munkatársai. 68 oldal. Szentirási helyek, elmélkedések, imádságok, énekversek különféle betegségi alkalmakra. Kiadóhivatalunk megkezdette e rendkívül olcsó evangélikus imakönyv szétküldését, amelyre eddig 1500 megrendelés érkezett. Kérjük a további megrendeléseket. Az imakönyv ára darabonként 20 fillér és 4 fillér portó. Kérjük a pénz e l ö- ze tes beküldését. Lehet küldeni levélbélyegben is. Aki 5példánynál többet rendel, annak portót külön nem számítunk. Az imakönyv megrendelhető a Harangszó kiadóhivatalánál. Luther és a gyermekek. Az első könyv, amelyet az amerikai indiánok nyelvére lefordítottak, Luther kiskátéja volt.
