Harangszó, 1936
1936-07-12 / 29. szám
27. évfolyam. 1936. július 12. 29 szám. Alapította i KA PI B £ L A l9io-bet Laptulajdonoa: Dunántúli Luttiar-SzDvatság. IMtgjelenlk mindan vasárnap. Ingyan mai léklat tanév alatt ikéthatanként • KIS HARANQ8ZÓ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek ónhozzám. Povtacaekkazámla: 30.586. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Isten megtör és meggátol minden gonosz szándékot és akaratot, mely az ő nevét megszentelni és országát hozzánk jönni nem engedi. A harmadik kérés lutheri magyarázata a kiskátéból. a a itanagnú uarkMxM-ida'lúhíVfttata > GYÖK n., Peíílfl-ltr I. EMfixetéii ár*: negyedéire 1 P 28 Oltár, tálévre 2 P 40 (illái, e(y évre 4 P 80 (Illái Qaoportoa kőidénél lo’/.-oa kedveimány. Amerikái)* egén évre 2 dollár; *> utódállunokb* negyedéire 1 P 60 fillér Magyar sors. Van-e oly bánat, mint az én bánatom, amely engem ért, amellyel engem sújtott az Ur az ö busult haragjának napján V (Sir. 1:12) E z az ige az Ótestamentum leg- szomorubb könyvéből, a Siralmak könyvéből való. Jeremiás kesereg hazája romjai felett. Olyan közel áll ez a könyv a mi szivünkhöz, mert mi is felvethetjük a kérdést: van-e még olyan szomorú sors a világon, mint a magyar sors? A magyar sors: csonkaság. Iszonyú földrengés volt az, amely a határköveket a Kárpátokról és az . Alduna mentéről majdnem az ország közepébe vetette. 16 éve igy van ez már, de még ma sem értjük, hogy hová lett Trianonban a Ibirák lelkiismerete, és hová lett a a népek hálája. Egy ember mondta, aki nem magyar szemmel nézi az eseményeket, akinek semmi köze sincs a mi fajdalmunkhoz, hogy a trianoni bírák lelkiismeretlenek és tudatlanok voltak. És azt sem lehet könnyek nélkül végiggondolni, hogy volt idő, amikor ugyanannyi francia élt Európában, mint magyar. Csakhogy ők földet műveltek, gyárakat alapítottak, egyetemeket létesítettek, mi pedig küzdöttünk és véreztünk. És amikor a magyar kard megszabadította Európát a török veszedelemtől, már tízszer annyi volt a francia, mint a magyar. A magyar sors: nyomorúság. Nem árt, ha eszünkbe idézzük, hogy a magyar nemzeti vagyon kétharmada elveszett, hogy a magyar föld óriási részének több az adóssága, mint amennyit ér, — hogy három millió magyar koldus sorban tengődik, hogy a lakosság háromnegyed részénél egy családtagra naponként csak 25 fillér jut élelemre, ruházatra, — hogy az Alföldön a gyermekeknek csak két százaléka táplálkozik kielégítően, hogy százezerszámra vannak olyan magyar gyermekek, akiknek heti menüje: kenyér, kenyér, kenyér és legfeljebb egyszer- kétszer a kenyér mellé hagyma, vagy káposzta és boldogság ragyog a szemekben, ha tészta kerül az asztalra. A magyar sors: betegség. Szörnyű betegségek emésztik a magyar népét. Minden tizedik magyar ember vérbajos, minden huszonötödik tüdőbajos. Minden hatodik magyar gyermek meghal az első születésnapja előtt, és vájjon hány hal meg a születése előtt, hiszen több mint ötszáz községben dúl az egyke. Pedig ez csak a test betegsége. Tudom, könnyeznél ha egy nagy sorozáson meg kellene nézned annyi száz és százezer magyar ember beteg, vánnyadt testét. Desikoltanál, ha a meztelen magyar leikeket mutatná meg neked valaki, az el- nyomorodott, fekélyekkel borított, beteg magyar lelkeket. Itt a nyár. Némelyeknek a szorgos munka, némelyeknek a pihenés ideje. Beszéljünk most a pihenőknek. Mindazok, akik becsülettel végezték a munkát, rá is szorulnak a pihenésre, meg is érdemlik. Rászorulnak azonban arra is, hogy világosan meglássák, hogy mint minden helyzetnek, a pihenésnek is megvannak a maga kisértései. A konkolyról szóló példázat mutatja, hogy a pihenés ideje köny- nyen lehet az ős ellenség munkaideje. Mikor a szántó-vető a jól végzett munka után pihen, akkor jön az ellenség konkolyt vetni a A magyar sors: árvaság. Nincs a magyarnak sorsát igazán szivén viselő barátja. Szomszédaink vesztünket akarják. Ha lenne helyünk, elmondanám, hogy mi mindent fognak ránk. Egyedül vagyunk. Amikor örömünk van, nincs kivel megosztanunk, amikor bánatunk van, sen- kisem sir velünk. Valóban nincs olyan szomorú sors a világon, mint a magyar sors. Jeremiás azonban azt is megállapítja, hogy Isten sújtotta Jeruzsálemet haragjában, tehát a bűnök miatt. Ne gondold, hogy a magyar sors valamilyen történelmi helyzetnek, világválságnak vagy valami másnak a szomorú következménye. Nem. Isten mérte ránk ezt a szomorú magyar sorsot bűneinkért. Azért nemcsak azt kérdezem tőled, hogy van-e bánatod a szomorú magyar sors felett, hanem azt is, hogy van-e bünbánatod a még szomorúbb magyar bűnök felett? Kékén András. búza közé- (Máté 13. 25.) Dávid is akkor bukott életében legnagyobbat, mikor kivívott nagy győzelmek után pihenésnek adta át magát. (II. Sám. 11. 2.) Ne felejtsük el: Krisztus sohasem engedi szabadságra az övéitMáté 13. 25 arról beszél, hogy mit csinál az ellenség mig a munkás pihen. A 126. zsoltár 2. verse arról beszél, hogy mit csinál Isten, mig a munkás pihen. Ne engedjük dolgozni ezen a nyáron pihenésünk idején a Sátánt, ellenben engedjük dolgozni Istent, ki szerelmesének álmában ad eleget. A pihenés kísértése.