Harangszó, 1935
1935-07-07 / 28. szám
1935 julius 7. HARANGSZÓ 231. Talpra hát, fegyverbe, veszélyben az evangélikus ifjúság. Egyházunk jövendőjének záloga. Az ellenség a kapuban! Miért hát e késedelem és hátrálás! Fegyverbe gyorsan! öltsd fel a hitnek páncélját és paizsát s a harcban Krisztus nevében előre! Nincs kétségem, a győzelem a mienk, az evangélikus ifjúságé. A harci riadó s a lelkek nagy csatája után a harcmezöröl elvonulni látok egy sötét tekintetű ifjú sereget, beesett, sápadt, gondterhes arccal. Testben és lélekben összetörve, megkínozva és meggyötörve. A homlokon az áruló judás- csók bűnös szégyenpecsétjével s a lelkek mélyén a pokolnak emésztő tüzével. Amint vonszolják kiszáradt, meggörnyedt s elfáradt testüket a sátán birodalma felé, kezükön és lábukon meg- csörren a rabbilincs. A tovatűnő gyász- menetből mind halkabban és halkabban hangzik felém szívettépöen a hús sátáni himnusz. Egyszercsak eltűnik lelki tekintetem elöl a kárhozatos sereg. Hallom amint a poklok kapui nagy robajjal bezárulnak mögöttük, hogy számukra ne legyen soha többé visszatérés. És Jézus szomorú királyi arcán megjelent a könny. Csendesség. Jézus sír, siratja az elveszett és elkárhozott fiatalságot. Megjelenik most a lelkemben egy másik kép. Elvonul előttem az előbbi seregnél százszor és ezerszerte kisebb csapat. Lépteik alatt reng a föld. Zsolozsmájuktól visszhangzik erdő és mező. Az arcukon valami földöntúli glóriás fény! A homlokon az öröm, a boldogság és a megelégedés sugárkévéi ragyognak. Szemük csillog, mint tündöklőén ragyogó tavaszi napsugár. S a krisztusi hitnek rettenthetetlen páncélja és fegyverzete csillog és tükrözik rajtok. Útjuk diadalmenet. Jézus jeruzsálemi bevonulásához hasonlatos. Amerre elvonulnak tomboló lelkesedés és örömujjongás fogadja őket s hangos szóval kiáltják: hozsánna! És az ég áldóan mosolyog le a kis csapatra. Amint a tovatűnő csapat után tekintek, látom, amint a menny kapui kitárulnak és soha nem látott mennyei fény és dicsőség övezte daliás alakjukat. A síró Jézus szomorú királyi arcáról letörölt egy könnycseppet és felragyogott mögötte mennyei fényességben a golgothai kereszt. Oh mi lelkesítő, felejthetetlen, boldogító, felemelően gyönyörű kép. Ifjú testvérem, hadd kérdezzem meg tőled, melyik csapathoz tartozol. Ah- hoz-e, amelyik a sátán birodalma felé masíroz s abban teljesít szolgálatot, vagy amelyik Krisztus zászlója alá reg- rutálódott! Vagyha nem tartozol egyikhez sem, melyikhez akarsz csatlakozni? Vigyázz a választásnál, mert lelked üdvösségéről van szó. Vigyázz, állj őrt, légy éber, mert küszöbön az ellenség, csak az alkalomra vár, hogy cselvetéseinek áldozatul essél. Ifjú testvéreim, kik az élet útvesztőin bolyongtok reménytelenül, a sátán kárhozatos zászlója alá sorakoztok fel, hogy katonái legyetek, akik a bűn fertőjének pocsolyájában vergődtök tehetetlenül, akik a sikamlós lejtőre léptek és hajótöröttéi vagytok ennek az álnok világnak: lányok és ifjak egyaránt, kiknek feje felett összecsapni készülnek a kárhozatnak mindent sodró hullámai, ragadjátok meg a Krisztusban Istennek kegyelmét. Tegyétek a keresztet a ti életetek tengelyévé és újra lesztek reménység és jövendő és nem látjátok meg az enyészetet soha, mert aki Őbenne hisz, ha meghal is él! Majd ha az evangélikus ifjúság nem akar másról tudni, csak Isten győztes Krisztusáról és engedi a keresztet ragyogni fenségesen fénylő tündöklő mennyei ragyogásban, bátor és boldog bizonyságtevője lesz Megváltójának, akkor vajúdó leikében majd beáll a boldog változás és behegednek sajgó sebei. Seebach András. Ax iqaxl qaxdaqsáq. Egv szegény emberhez bement egvszer egv adóösz- szeiró tisztviselő s azt kérdezte tőle: „ Menynyi vagyona van önnek?“ ,.Oh én nagyon gazdag ember vagyok“ — felelt a szegény ember Az adóösszeiró mohón vette a ceruzáját. „Nos, hát diktálja“ — mondotta. A szegényember így szólt: „ Van Megváltóm, aki envem s enyéimet a kárhozattól megmentett." „Hát még“ — kérdezte amaz. .. Van egv istenfélő feleségem és Salamon király azt mondotta, hogy a derék asszonv többet ér a drágagyöngynél.“ „Hát még?" „ Vannak egészséges és engedelmes gyermekeim.“ „Hát még?“ „Van kerrves szivem, amellyel áldom az Istent.,, ..Hát még“ — kérdezte türelmetlenül az adóösszeiró. ..Másom nincs" — mondotta amaz. Mire a tisztviselő igy szólt: „Ön valóban gazdag ember, de ezeket a vagyontárgyakat nem lehet megadóztatni. “ Hács. Minthogy ez a név a Harangszó hírei között már többször volt olvasható, azért szeretném a Harangszó minden kedves olvasója előtt ezt a nevet mégis-* mertetni. Somogy vármegyének a Balatontól délre mintegy lő km. távolságra fekvő kisközségét jelenti. Lakosainak a száma: 751. Ebből róm. kát.: 422. ev.: 329. Az evangélikusság német telepítés volt, ma már azonban teljesen elmagya- rosodott. Hács leánvegvházközség. Anya- eavházközségp Somoevvámos. A kettő közötti távolság kb <0 km. Ez nem-nagy távolság szépen kikövezett országúton, de a mi útviszonyaink között bizony óriási távolság. Nyáron könnyen megtehető. de amikor beáll az őszi esős idő. vagv amikor tavasszal megindul a hóolvadás, bizonv a kocsinak a tengelye tolja a sarat. Magam is már nem egyszer majdnem bennrekedtem kocsistól-lovas- tól egviitt. Hogy nem. az csak fuvarosom jóindulatú lovainak köszönhető. Amint a Harangszó kedves olvasói már olvashatták, ez a kis leányegyházközségünk templomot épít. Már a világháború előtt gyűjtögetett e célra 5900 K-t és 44.000 drb. téglát. Pénze azonban hadikölcsönben veszett, tégláját pedig a kommunisták hordatták szét. Nem maradt más, mint a gyülekezet szívében az Isten háza után való forró vágyakozás. Mint a szarvas a folyóvizekre, úgy kívánkozott itt minden lélek az Úr hajléka után. Minthogy a szívből jövő imádság mindig meghallgattatásra talál a meny- nyei Atyánál, ennek a 329 léleknek a kérése is már beteljesülés előtt áll. A múlt év nyarán a gyülekezet egyik tagja, Ritzeld György egy kis téglaége- tőt vásárolt s felajánlotta, hogy a gyülekezet ott kivettetheti és kiégettetheti a templom építéséhez szükséges téglát. Az egyházközség 44.000 drb. téglát vettetett, amelyhez a munkadíjon kívül 100 m"' fát egyhangúlag megszavazott. 1934. évi október hó 15.-től december 15.-ig, e két hónap alatt, amint a mellékelt kép is mutatja, már tető alatt állott a templom teljesen közadakozásból kb. 9000 P- vel. A szükséges homokot Nádossy Kálmán gyugyi földbirtokos, a tetőcserepet a gyülekezet buzgó tanítója adományozta, a munka vezetését pedig Takács építész, fonyódi hittestvérünk kész kiadásainak megtérítése mellett volt szives felajánlani. Az építéshez szükséges összes munkát pedig a gyülekezet tagjai szolgáltatták. T. i. a gyülekezet nagyobb része iparos, de megjegyzem, hogy szegény iparos, aki ma munka nélkül eey-két hold földjéből tengeti életét. Csodálatos volt nézni, hogy az Isten háza után való vágyakozás miképpen emelte napról-napra a falakat. Résztvett ott a munkában mindenki: öreg és fiatal, férfi és nő. Annyian jöttek naponként munkára, hogy még haza is kellett küldeni néhányat, mert nem tudtak mindenkit foglalkoztatni. Amint már említettem, ilyen gyors és lázas munka következtében Isten megsegítő kegyelme folytán december 15 - ére már tető alatt állott a régóta óhajtott templom. Ez azonban végkép kimerítette a gyülekezet teljesítményét. F. évi március havában D. Kapi Béla püspök úr engedélyével kérő szóval zörgettünk a gyülekezetek szivének ajtaján s egy-egy offertórium tartását kértük. Eddig kb! 100 P folyt be offertóriumokból. Minden szíves adományért e helyen is köszönetét mondok. Még 2800 P-re volna szükségünk a teljes befejezésig. Hisszük, hogy az Ür megadja. Ládonyi György. A gyermeknevelés fix parancsolata. 1. Első gyermekedet neveld nagyon gondosan, mert ő segíteni fog neked öccsei nevelésében. 2. Nevelj szeretettel párosult szigorral. 3. Nevelj engedelmességre. 4. Nevelj rendre. 5. Nevelj munkára. 6. Nevelj mások megbecsülésére. 7. Nevelj igazmondásra. 8. Nevelj állhatatosságra. 9. Nevelj istenfélelemre. 10. Könyörögj szüntelen, hogy Isten Lelke nevelhessen általad. OLVASSUK A BIBLIÁT. Kik vették és veszik a Szentlelket? Július 8. A próféták. II. Pét. 1. 19—21. Az ótestámentom kegyesei, a próféták Isten leikétől indíttatva szólották. A Szentlélek tehát már pünkösd előtt is munkálkodott e világban. A teremtés hajnalán ott lebegett a mélység színén. Minden prófétai beszéd az Isten Leikétől származott; mert nem a saját emberi akaratuknak, hanem Isten akaratának voltak ők a tolmácsai. Nemcsak az Újszövetséget, hanem az ószövetséget is beragyogja az Isten Lelkének világító
