Harangszó, 1935
1935-08-25 / 35. szám
286. HARANG SZÓ 1935 augusztus 25. látja meg Isten szeretetének fényes Napját, nem hallja a kereszten megfeszített Krisztusnak isteni parancsát: Bocsássatok meg egymásnak emberek, mert íme Isten Bennem bocsátott meg e nyomorult, bünfészek világnak! Nemzetek! Emberek! Ne vessétek soha a harag és bosszúállás magvát, mert a gyűlölet fékevesztett paripáján vesztébe rohan az emberiség! Békülj meg inkább a te atyádfiával és engedjetek ti népek egymásnak, amiként a Krisztus is engedett nékünk! Bácsi Sándor. Egy régi íör/éne/kSnyv elmondja, hogy amikor a dánok legyőzték Esztónia őslakóit, akkor a népet odaterelték a folyókhoz s erőszakkal megkeresztelték. Azután jöttek a németek s a dánok közül sokat fölakasztottak, mivel nem várták meg őket a kereszteléssel. Utána pedig ismét megkeresztelték Esztónia lakóit. Több európai ország lett ilyenformán keresztyénné. Csoda-e ha keresztyénségünk odajutott, ahova jutott? Templomaink belseje. Nagy Lutherünk finom érzékét és csodálatos bölcseségét egyebek mellett az is mutatja, hogy nem kopasztotta sivárrá és rideggé a templom belsejét, hanem meghagyta benne azokat a dolgokat, amelyek nem ellenkeznek az evangéliom szellemével és amelyek nem jelentenek akadályt Isten és az emberi lélek között. Az az Isten, aki a természet csodaszép világában a leggyönyörűbb templomot építette magának, lehetetlen, hogy csupasz és rideg templomokban gyönyörködjék. Mi minden is van hát az evangélikus templom belsejében? Az oltár. Az evangélikus templom középpontja az oltár. Az oltár az a hely, ahol az űr- vacsora szentségében újra meg újra megújul és valóban élővé válik az evangélikus embernek a Krisztussal való élet- közössége. Nem véletlen dolog az, hogy egy gyülekezet belső életére épen az ur- vacsorázók számából szoktak következtetni. Az eredeti lutheri istentiszteletnek a középpontjában mindenkor ott volt az úrvacsora. Voltaképen ma is ez volna a helyes. Az oltáron van a keresztyénség legszentebb jelvénye, a feszület vagy néhol a kereszt. A feszület azonban jobban kifejezi a Krisztus érettünk elszenvedett golgothai áldozatát, mint az üres kereszt. A feszület mellé két oldalt gyertyát helyezünk, amely a világosságnak és a szolgálatban való elégésnek a jelképe. Újabban szoktak villanygyertyát is alkalmazni, de ez ép úgy helytelen, mint az aranyozott facsillár vagy művirág. Az oltáron legszebb az élőfény és az élö- virág. Testvér, hányszor urvacsorázo! egy esztendőben? Mikor éltél utoljára a Krisztus testével és vérével? A keresztelő-medence. A keresztyén templomi építkezésnek volt olyan korszaka, amikor a keresztelő medencét a templomon kívül külön kápolnába építették. Ma azonban, legalább nálunk evangélikusoknál, mindenütt benn van a templomban a keresztelő medence. Rendszerint közvetlenül az oltár mellett. Oda is való, mert mellette szolgáltatjuk ki a mi második szentségünket a kereszt- séget. Az Isten igéjével egyesült keresztvíz itt a keresztelő-medence mellett pecsételi el a gyermeket egész életére az Isten számára. A régi evangélikus gyülekezetekben a keresztelő mindig az isten- tisztelet keretében történt. S részt vett azon nemcsak a keresztanya, meg a bába, hanem a keresztapa és a szülők is, hogy a gyülekezettel együtt adjanak hálát és könyörögjenek a gyermekért. Erre kell nekünk ma is törekednünk. Méltatlan dolog az, mikor valaki titokban, szinte lopva keresztelteti meg a gyermekét. Testvér, ha keresztelő van a családodban, mi fontosabb a számodra: a keresztelés, vagy a paszita? A szószék. Egyházunk az ige egyháza. Luther az elfelejtett bibliát ismét odahelyezte az emberek asztalára és a templomok szószékére. S azóta az evangélikus istentisztelet elengedhetetlenül szerves része az igehirdetés. A templomi szószékről ne szép szavakat vagy emberi bölcselkedést várj, hanem az Istennek éltet adó igéjét. A templompad. Egyházunk igehirdetö és igehallgató mivoltából következik, hogy a róm. kát. templomokkal ellentétben templomainkban sok a pad. A templompad azonban nem arra való, hogy telefirkálják, vagy otromba tiszteletlenséggel betűket véssenek bele, arra se való, hogy elszundikáljunk benne, hanem arravaló, hogy az ülés kényelmesebb helyzetében fokozott mértékben tudjunk figyelni Istennek felénk hangzó üzenetére. Az orgona. Valamikor sípládának, ördögdudájának csúfolták és kirekesztették a templomból. Ma nélkülözhetetlen kelléke az evangélikus istentiszteletnek. Egy jó orgona sipcsatornáin át csodálatos áhítat- permeteg tud hullani a lelkekre. A hívek egyéni éneklésének széteső virágszálait az orgona köti csokorba s viszi az Isten elé. Oly szép egy szépen berendezett evangélikus templom. De ne felejtsük el, hogy a templom legszebb ékessége az Isten leikétől összegyűjtött hívek templomot megtöltő gyülekezete! Nagy Frigyes és a magyar teológus. Egy régi könyv akadt a kezembe, melyet Müller Willibald egykori hírneves osztrák író irt Van Swietenről, Mária Terézia híres orvosáról. Ebben a könyvben bőséges ismertetést találunk az akkori osztrák cenzúrái viszonyokra is, különös tekintettel a protestánsokkal szemben tanúsított szigorú s egyoldalúan diktatórikus kilengésekre. Az alább ismertetendő kis történetet is ebből a könyvből olvastam s érdemesnek tartom itt leközölni. II. Frigyes porosz király 1750-ben a potsdami királyi vár szépséges kertjében egy magyar teológussal ismerkedett meg. A népszerű s minden iránt érdeklődő nagy király barátságos beszélgetést folytatott a magyarországi református papjelölttel, aki Frankfurtból hazaindulóban jutott el Potsdamba a porosz királyok székhelyére. Nagy Frigyes — a történelem így emlékezik meg 11. Frigyesről — Németországban való maradásra akarta rábírni a tetszését teljesen megnyert fiatal papjelöltet, de az a,megtisztelő s kitüntető marasztalást udvariasan visszautasította. A fiatal teológus nagy unszolásra mégis egy kéréssel fordult Nagy Frigyeshez: segítené őt ahhoz, hogy a Németországban összevásárolt bölcseleti és teológiai könyveit hazavitethesse, mivel mint előre tudja, magas patronus hiányában, Bécsben a jezsuiták feltétlenül megfosztják könyveitől. Nagy Frigyes örömmel teljesítette a szerény kérést s sikeres utat biztosított kedves, fiatal vendégének. Mielőtt elváltak volna, a király egy levelet adott át az ifjú kanditátusnak, melyben e szavak voltak olvashatók: „Költségünkön Bécsben jól tartandó. Frigyes“. Szigorúan a lelkére kötötte a papjelöltnek azt, hogy bármi történjék is, ezt a levelet feltétlenül adja át Bécsben a porosz követnek. Hegyessy — így hívták a fiatal teológust — nagyon megörült a királyi kegynek s tüstént nagy könyvvásárlásba kezdett, összevásárolta a Magyarországról kitiltott teológiai munkákat s így indult hazafelé. Amire el volt készülve, az úgy is történt. Bécsben összes könyveit lefoglalták. Hegyessy azonnal a porosz követségre sietett, bejelentette panaszát s átadta Nagy Frigyes levelét. A porosz követ már előre tudott Hegyessy érkezéséről, azonnal elszállásolta, a legkitűnőbb vendéglőben jelentette be kosztra s jelentést küldött Nagy Frigyesnek. A királyt meglepte a jezsuiták erőszakoskodása s azonnal parancsot adott, hogy a jezsuiták boroszlói gazdag könyvtárát hatóságilag zárják be, pecsételjék le s őrséget vezényeljenek parancsa betartására. A jezsuiták kétségbeesve .kutatták okát Nagy Frigyes szigorú parancsának s tüstént könyörgő és kegyelmet kérő küldöttséget menesztettek Potsdamba. Nagy Frigyes nem kevesebb mint négy hétig várakoztatta a deputációt, mialatt Hegyessy Bécsben a király utasítása alapján úri módon élt. Végül is a küldöttséget bécsi követéhez utasította. A bécsi porosz követ is sokáig várakoztatta a küldöttséget s mikor azok eléje jutottak s könyvtáruk sorsa feletti aggodalmuknak adtak kifejezést, azzal vigasztalta meg őket, hogy ez másokkal is megtörtént már s példának idézte a magyar teológus esetét, kinek könyveit éppen a jezsuiták foglalták le. A jezsuita küldöttség rögtön tudatára ébredt Nagy Frigyes intézkedésének okára s siettek osztrák kollégáikat gyors intézkedésre bírni s egy óra sem múlott el és Hegyessy hiánytalanul kapta vissza elkobzott könyveit. De a dolog még ezzel sem intéződött el egészen. A jezsuiták kénytelenek voltak az összes vendéglői, szállodai számlákat is kifizetni, melyek Hegyessy ott tartózkodásának költségeit jelentették s csak azután vonta vissza Nagy Frigyes a boroszlói jezsuita könyvtár bezárásáról szóló rendeletét. Hegyessy pedig zavartalanul folytatta útját könyveivel haza s itt Magyar-
