Harangszó, 1935
Kis harangszó
1935 február 17. KIS HARANGSZÓ 15. oldal. A kis Inas. Apátián, anyátlan árva volt szegény. Olasz földön látta meg a napvilágot. Apját Olaszország, anyját magyar föld szülte. Mikor hozzánk került az iskolába, még alig értette a magyar szót. Felelése csak anyiból állott, hogy elmondta olaszul a Miatyánkot. Persze mindig ezzel végezte ...de szabadíts meg a gonosztól. Ámen. Hogy katolikus módra imádkozott, annak magyarázata van. Könyörületes kezek hozták haza olasz földről Magyar- országra. Ám nem azért, hogy visszaadják hazájának, hanem hogy minderlek- előtt római katolikussá tegyek. Ezért ingyenesen elhelyezték egy katolikus inasotthonban. Nem is járt hozzánk sokáig, az iskolába. Inasnak adták, cipészinasnak. Gazdája jól bánt vele, az otthonban pedig minden testi-lelki szükségletét kielégítették. Néha találkozom véle. Mindig illedelmesen köszön: dicsértessék az..., de aztán hirtelen észbe kap, hogy az római katolikus köszöntés és mondja: kezicsókolom 1 Többször megkérdezem tőle, hogy van ,mit csinál? Egyszer azt mondja: futóbajnoknak készül. — Hát János fiam, templomba áriért nem futsz el néha? Sose látlak ottan! — Kérem szépen, római katolikus köll lennyi, volt az egyenes válasz. Újabban csak a hátát látom a kis inasnak. Ha meglát, messziről elfut előlem. Úgy látszik, most erre használja fel futó-tudományát. Kis inas, kis maszatos suszterinas, szegény árva gyermek! Alighanem téged is pogánynak néznek római katolikus testvéreink, hogy meg akarnak maguknak téríteni. Mintha bizony nem lenne még ma is több, mint fele a nagy világnak igazi pogány ? 1 Ilyenkor mindig eszembe jut, nincs vájjon Magyarországon egy derék evangélikus cipészmester, aki ezt a szegény árva kis inast fiának fogadná (és ezáltal hittérítővé lenne), hogy megtartaná ezt a gyermeket igazi kereszyénnek 'evangélikusnak!? Mit szóltok ehhez gyermekek?! Sys. KICSINYEK BIBLIÁJA Márk evangélioma. Megbocsátom minden bűnödet Febr. 18. Márk 2:1. A „názárethi" Jézus hogyan lehet otthon Kapernaum- ban? Voltak házak és szivek, amelyekben otthon lehetett. A te szivedben otthon van-e már? Febr. 19. Márk 2:2. így sietsz-e te is abba a házba, ahol az Úrral találkozhatsz? Febr. 20. Márk 2 : 3. Elég-e, ha magad mész az Ür házába? Az Ür várja a pajtásaidat is meg a kültelki és szegénysorsú gyermekeket is. Vidd Eléje őket! göndör fekete fejét a kunyhó nyílásán. Az édesanyja a földön feküdt, mellette meg valami kis kosárka félében rugda- lódzott és oázott a legifjabb négerke. A bátyja nézi egy pillanatig, aztán a szája a füléig szalad s boldog vigyorgással el- kiáiltja magát: ,,Biki—bú!“ Erre odarontottak a többi testvérkéi is, benyomultak a kunyhóba, körül ugrándozták a kiskosarat és torkuk szakadtából üvöltözték: ,,Biki-bú! Biki-bú!“ Ez magyarul körülbelül olyasmit jelent: „Huh, de szíp! Hüh, de szíp!" Az édesanyjuk is boldogan mosolygott rájuk, a kis négerek meg csak ropták az örömtáncot és ordítozták: „Biki-bú, biki-bú!“ Egyszer azonban az egyik vigyázatlanka meg- rugta a kis kosárkát s erre egyszeriben felbillent a családi örömünnep egyensúlya. Édesanyjuk sikoltott s az egyik kezével a felborított kosár után kapott, a másikkal meg hozzájuk vágott egy banáncsutakot. A gyerkőcök eszeveszetten menekültek kifelé. Végig robogtak az egész falun s ütemre üvöltözték: „Biki- bú, biki-bú!“ Ebből aztán az egész falu ‘megtudta, hogy családi öröm van a kunyhóban, megjött a tizenharmadik kis néger, aki „biki-bú“ (jaj, de szép). Ezt hallván az apjuk is felkelt a falu kö zepén, a földön ülésező törzstanácsból, hazaballagott s már ezzel bújt be a kunyhóba: „Na, megjöttél, kis biki-bú?" így kapta a kis néger a Biki-bú nevet. _____________(Folytatjuk.)_____________