Harangszó, 1935
1935-02-03 / 6. szám
XXVI. évfolyam. ÍŐ35. február 3. 6. szám. Al&pttotU : KAPI BÉLA 1910-bon. Laptulajdonos : Dunántuii L’Jther-Szövetsóg. Az Országos Lutliei- SzövetKCtf hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Ingyin malléklet tanóv alatt kéthttanként a KIS HARANQSZÓ. Postacsokknzáirila : 30.52b. Előfizetést elfogad minden ovang. lelkész és tanító. A bűnbánatot és nlegigazulást ugyanis csak hittel lehel megragadni, amint Krisztus szava is bizonyítja: Ha mindeneket megtettetek, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk. Ugyanezt tanítják a régi egyházi írók is. Ambrosius azt mondja': Istennek határozata az, hogy aki a Krisztusban hisz, üdvözül és cselekedetek nélkül, egyedül hit által, ingyen részesül, bűneinek bocsánatában. Ágostai Hitvallás VII. cikkely. k .Harangsió* sierkesitö-kiadóhiTatala: GYŐR II., Petőfi-tér 2. Előfizetési áira: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 4© fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Jó! Gonosz! Ésaiás 5. 20. Jaj azoknak, akik a gonoszt jónak mondják i és a jót gonosznak! E lérkezett az iskolai félév vége! Nagy esemény a tanulók és szüleik számára. Szeretném azt írni: mindnyájunknak. Jó volna, ha mindnyájunknak lenne valakije, akinek az iskolai eredménye felöl érdeklődnék. Nagy baj, hogy sok embert nem érint a félévi értesítő osztás, nem búsít senkinek a négyes-ötöse, nem vidámít senkinek a szép osztályzata. Nagy baj ez, mert mind többen vannak, akik úgy élnek, mintha nem is volna gyermek a világon. Nem mindegy, hogyan beszélek, milyen vicceket mondok, hogyan öltözködöm, mit olvasok, milyen mozidarabokat kedvelek ... Ha nincsen is gyermekem, felelős vagyok az ifjúságért! Nem mindegy, hogy mit mondok jónak és mit gonosznak. Nem védekezhetett!, hogy kinek mi köze hozzá! Legalább ilyenkor, a tanulók számadása idején, szégyenkezzem magamon! Hadd lássam meg már végre, milyen rejtett összefüggés van az én viselkedésem és az ifjúság között. Az iskolában többnyire nem az dönti el az eredményt, hogy milyen okos a tanuló, hanem az, hogy tudja-e, mi a jó és mi a gonosz, tudja-e a jót jónak mondani s a gonoszt gonosznak. Nekem pedig nem mindegy, hogy milyen magyar ifjúság nevekedik most az iskolában. Jaj nekem, ha nem segítem életemmel nemzetem ifjúságát, hogy jól válasszon a jó és a gonosz között! Jaj nekem, ha gúnyolpdóm és bölcselkedem s azt mondom: minden viszonylagos, ma ez jó, holnap amaz, az jó, ami hasznos és élvezetes! Jaj nekem, ha nem vallom meg bűnömet, és konokul állítom, hogy én nem szoktam tévedni, minden jó, amit cselekszem ! Isten igéje nem engedi, hogy másra hárítsam a felelősséget. Nem mondhatom, neveljenek a szülők, a tanítók, tanítson a lelkész, törődjék a gyermekkel az állam. Isten igéje nem Jür kertelést és mentege- tödzest. Isten a teremtéskor megszabta a határt a jó és a gonosz között. A teremtés rendjét Jézus Krisztus is változatlanul hagyta. Nekem, keresztyén embernek is szól tehát a prófécia. Az ige szerint bűnös vagyok, jaj a részem. Honnan volna hát szabadulásom, ha nem a Megváltó Krisztus által? Jaj . nekem, mert a gonoszt jónak és a jót gonosznak mondom! Jézus Krisztus megszabadít e jaj—ból, Az asszonyok, ha öntudatlanul is, de valahogy mindig érezték, hogy a Krisztus értük tett legtöbbet. Megvetett, eltiport, kizsákmányolt, méltatlan emberalatti állapotukból Krisztus emelte fel őket az emberi méltóság egyenjogú szintjére. Épen ezért a hála kötelességét is fokozottnak érezték magukra nézve. Ezért volt Jézusnak az asszonyok között olyan sok tanítványa. Sőt Jézusnak az asszonyok között nem is volt ellensége. Hiszen mikor viszi keresztjét a Golgota felé és a férfiak csak gyalázni, ostorozni vagy magáráhagyni tudták, — Jeruzsálem leányai akkor is megsiratták. S mikor még tanítványai is szétrebbentek mint a gyáva nyulak, az asszonyok akkor is mellette maradtak és szolgáltak neki. Érzik-e a mai asszonyok, hogy nekik fokozott mértékben kell dicsérni az Urat és szolgálni néki? Minden bizonnyal! Talán ezért süniért élete árán is megmondta, mi a jő és mi a gonosz. Még arról is, amit mindenki értékesnek tartott, kijelentette, hogy haszontalan. Az „igazat“, a „kegyeseket“, a „gazdagokat“ megszégyenítette, — a „bűnöst“, a megvetetteket, a „szegényeket“ felmagasztalta. Jézus Krisztus megszabadít e jaj—ból, mert a jót gonosszá tette és a gonoszt jóvá. A bűnösök közé számlálták, bűnné lett érettünk Ő, aki jó volt páratlanul. „Átkozott minden, aki fán függ“ és íme a keresztfát a kegyelem bizonyságává tette, így vette Krisztus magára a jaj-t, amelyet Isten szava mért rám. Dicsőség a Szabadítónak! Dr. Sólyom fenő. rübb az asszonyok templomi padsora mint a férfiaké. S talán innét van, hogy gyülekezetünk sze- retetmunkájának asztala mellett rendszerint a nőegyletek asszonyai buzgólkodnak. Valóban a nőegylet egyik legkitűnőbb keret ahoz, hogy egy táborba gyűjtse azokat az asszonyokat, akik szolgálni akarják a Krisztust. Kik azok, akik a gyülekezetnek mintegy a magvát képezik? A nőegylet asszonyai. Ők azok, akik mindig ott vannak a templomban. Kik azok, akik a legélesebbszemű meglátói minden gyülekezeti hiánynak? A nőegylet asszonyai. Oltárterítő és oltárdiszítés, templomi csillár és urvacsorai edények rendszerint mind az ő szorgos kezük és áldozatkészségük munkája. Sőt ismerünk gyülekezetei, ahol még a harang és orgona is a nőegylet ajándéka. Kik azok, akik minden gyülekezeti szolgálatban jobbkeze és segédcsapata a lelkésznek? A Nőegylelel!
