Harangszó, 1935
1935-11-10 / 46. szám
380 HARANGSZÓ 1935 november 10. alamizsnát, hogy a nyomorúságon segítsen, de nem azért, hogy a restséget legelőre hajtsa. * A gazdagot és szegényt egyformán mezítelenül fogadja a föld, mindkettőre vár a halál. Sem a szegény földre vetett fekvőhelyén, sem a gazdag ezüstveretű ágyán nem ijesztheti el. * A jó ember szabad, még ha szolgaként kell is szolgálnia. A gonosz ember pedig akkor is szolga, ha uralkodik és pedig nem egyetlenegy emberé, hanem ami súlyosabb, annyi úré, ahány bűne van. * Két fogalom van: ember és bűnös. Az embert Isten alkotta, az ember maga magát tette bűnössé. Az ember alkotása menjen tönkre, Isten alkotása legyen szabaddá. * Sokan nem szégyellik, amikor bűnt követnek el, de szégyelnek bocsánatot kérni. * Aki elküldte az ártatlan Bárányt, hogy meg- ölettessék, az bárányt csinált a farkasokból. Ez a kegyelem. * Hogyan lehet igazság olyan emberek szájában, akiknek szivét a bűn megcsalja! Senki se kételkedjék a bűnök bocsánatában, hiszen azok is megtapasztalták, akik Jézust megölték. * Isten a bűnről úgy intézkedett, hogy ami a bűnöző embereknek gyönyörűségül szolgál, az eszköz legyen a büntető Ür kezében. * A Szentlélek ellen az vétkezik, aki élete végéig nem akar hinni Krisztusban. Tévedsz, ha azt hiszed, hogy az Ür téved. * Miért csodálkoznak, hogy az Ur vizet öntött egy tálba a tanítványok lábának megmosására, hiszen vérét a földre csorgatta, a bűnösök tisztátalanságának eltörlésére. * Hidd, hogy jó az, amiben a jóságos Isten gyönyörködik. * Nem lesz ember, aki az ítéletkor hitetlenségével védekezhessék. * Az ember megúnja az ételt, italt, színjátékot, ezt vagy azt a dolgot; de az egészséget sohsem únja meg! Az ember sohsem únja meg odafent a szerete- tet, hallhatatlanságot, örökkévalóságot. * Isten kegyelme eljö az egyik emberhez és a másikhoz nem, ennek oka lehet rejtett, de nem igazságtalan. * Ami itt elrejtetett előlünk, ott nyilvánvalóvá lesz. Összeállította: Záránál Attila. Méri megyeit én templomba altkor Is, $a esik az eső ? 1. Mert Isten egyformán megáldotta és megszentelte az Ö napját és nem tett kivételt az esős vasárnapokkal. 2. Mert a lelkészemtől is elvárom, hogy esős napon is szolgáljon és megütközném azon, ha az időjárás miatt nem tartana istentiszteletet. 3. Mert távollétemmel elmulaszthatok olyan igehirdetést, amelyre éppen akkor nekem van szükségem. 4. Mert esős vasárnapon, mikor sokan elmaradnak nagyobb szükség van az én jelenlétemre, mint szép időben, mikor úgyis tele a templom. 5. Mert éppen ilyenkor van szükség a jó példára. 6. Mert az esős idő nem szokott visszatartani minket sem a munkától, sem a szórakozástól. A nagydémi templom. 7. Mert az eső miatti távolmaradás legtöbbször csak ürügy. 8. Mert az ige után való kivánkozásom nem lehet a barométer emelkedésének vagy sülyedésének függvénye. 9. Mert nem tudhatom, hogy az Ur hány vasárnapot engedélyez még nekem e földön. 10. Mert a Krisztus sokkal több kellemetlenséget is elhordozott értem. The Lutheran. NE FÉLJ TE KISHITŰ. .. ! A nagy világon csak múló porszem vagyok, S szántanak át rajtam kegyetlen viharok. Ronggyá tépik szivem, megvérzik a lelkem, Elfelejtetik, hogy élsz még te Istenem. Zúgolódás hangja gyűlik ajakamra, Homályosul bennem Teremtöm alakja. Ekkor egy égi kéz érinti homlokom „Ne félj te kishitű, reád is van gondom !“ Kelényi (Kolonics) Ferenc. A nagydémí leányegyház. A lovászpatonai régi evang. gyülekezet filiája Nagydém. Maga a kisközség több evang. nemes családnak: a Mihá- lyaknak, Ihászoknak, Berzsenyieknek, Káldyaknak fészke volt, de ma már csak a Mihály-családnak élnek itt egyenes leszármazottjai. A szomszédos Kisdémpuszta azért említésre méltó, mert ez volt Kossuth feleségének, Meszlényi Teréziának szülőhelye. Itt tartották — nem mint sokan hiszik, esküvőjüket —, hanem eljegyzésüket. ftt kezdődhetett az a szoros barátság, amely Kossuthot és Ihász Dánielt összefűzte. A nagydémi leány egyház 1752-ben alakult. Alapítója Ihász Imre földbirtokos és felesége Kalmár Éva volt. Első imaháza és tanítólakása zálogos birtokon lévén vesztett per következtében 1831-ben kath. kézre került. A templomnélkül maradt gyülekezetét, amely már-már széjjel oszlott, Ihász Sándor keltette életre, amennyiben 1832- ben a többi nemes család és egyszerű hívő 900 forintos hozzájárulása mellett nagy áldozattal új templomot és iskolát építtetett. Ezt a templomot 1857- ben Ihász János vezetésével és jórészt az ö áldozat- készségével megnagyobbították és harangláb helyett tornyot emeltek eléje. Ugyancsak Ihász János javíttatta és tette egészségesebbé, világosabbá az iskolát, a templomteret befásíttatta s azt is, az iskola és tanítólak udvarát is bekerít- tette. Első harangjuk üvegharang volt, amelyet a Mihály-család szívességéből használtak. Később ércharangot öntettek a kát. hívekkel együtt, akiktől aztán a harangot megváltották. 1857-ben a Mihály-család második harangot öntetett a gyülekezet számára. Az Ihász-család Hathalomra és Pát- kára költözvén, utánuk a gyülekezet vezetője Mihály Sándor földbirtokos lett, akit buzgóságban és áldozatkészségben utódai követtek. A mai iskolát 1873-ban építtette a gyülekezet. Az építésben és felszerelésben ugyancsak a Mihály-család szerzett legnagyobb érdemet. Ez a család ma is a legmelegebben szivén viseli a kis gyülekezet sorsát. A háború óta felavatott új harang beszerzésében is övék, főként a javakorában elhunyt Mihály István felügyelőé az érdem. Nem lehet említés nélkül hagyni boldog emlékű Ihász Lajos hathalmi föld- birtokost és egyházkerületi felügyelőt sem, aki bár területileg nem tartozott Nagydémhez, mindig készséggel hozzájárult terheihez s erre örökbe fogadott fiát: a Jókay-csaiád sarját: Jókay-Ihász Miklós ref. vallású földbirtokost is kötelezte. Nem is tudna ez a 156 lelket szám-
