Harangszó, 1935

1935-10-20 / 43. szám

354 HARANGSZÓ 1935 október 20. zölte azután a tanítókat, hangsúlyozva, hogy a tanítói munka Héleknevelő munka, amelyet mindenkinek el kell ismernie. Szabó Géza Vasmegye tanfeltigye- lősége, Hamar Gyula a soproni tanító­képző, Gaál Sándor a kemenesaljai egy- házm. tanítóegyesület, Moldoványi Gá­bor pedig az Orsz. Szövetség nevében köszöntötte a tanítóságot és munkájára Isten áldását kérte. A főtitkári jelentés után az üresedés­ben levő alelnöki állásra vitéz Nagy István sárszentlőrinci kántortanítót választották meg. „A faluismeret és a tanító“ címen Rozsonday Károly soproni ev. tanítóképzőintézeti tanár igen értékes, alapos tanulmányról, kutatásról tanús­kodó előadást, Kertai János kő­szegi igazgató „Megemlékezés Bachról“ címen szép felolvasást tartott. Lud- ván Sándor celldömölki igazgató „Az írás és rajzmozdulatkészség fejlesz­tése a népiskolában“ című előadásában sok szépet és megszívlelendőt hallottunk. Dunántúli Luther Szövetség. Déli 12 órakor tartotta közgyűlését a Kerületi Luther Szöveség D. Kapi Béla püspök és dr. Ittzés Zsigmond elnöklete alatt. László Miklós központi titkár ter­jesztette elő a Szövetség működéséről szóló titkári jelentést. A pénztár állapo­táról Kiss Samu tett jelentést, a Ha­rangszó működéséről pedig Szabó Jó­zsef felelős szerkesztő számolt be. Mind­ezekből örömmel láthattuk a Luther Szövetség élénk és eredményekben gaz­dag munkálkodását. A Harangszó jelen­tésével kapcsolatban a szerkesztőség ja­vaslatára átszervezte a közgyűlés az ed­digi szerkesztőséget, hogy a Harangszó országos jellegét a szerkesztőség össze­tételében is kifejezésre juttassa s ezért a lap élére az eddigi főszerkesztő helyett egy szerkesztőbizottságot állított, mely­ben minden egyházkerület s a felügyelői és tanítói kar is megtalálja a maga kép­viselőjét. A szerkesztőbizottságban Mar- csek János ózdi,, Irányi Kamill székes- fehérvári lelkész és dr. Ittzés Zsigmond egyházmegyei felügyelő azok az új sze­mélyek, akik eddig a lap szerkesztősé­gével hivatalos viszonyban nem állot­tak. Egyiket sem kell azonban lapunk ol­vasóközönségének bemutatni, hiszen a valóságban lelkileg régen már a legszo­rosabb kapcsolatban állottak lapunkkal. A szerkesztőbizottság munkájára ezúton is Istennek gazdag áldását kérjük. A fe­lelős szerkesztők tekintetében természe­tesen semmi változás nem történt. Gusztáv Adolf Gyámintézet. Délután a Gusztáv Adolf Gyáminté­zet tartotta meg közgyűlését Schqltz Ödön és dr. Bertha Benő elnöklete alatt. Az elnökség megbízatása lejárván, egy­házi elnökké újból Scholtz Ödön espe­rest, világi elnökké pedig Mesterházy Je­nő kemendollári földbirtokost választot­ták meg, az utóbbi azonban előrehala­dott kora és betegségére való tekintettel a választást nem fogadta el, miért is a világi elnöki állásra új szavazást tűztek ki. A Kerületi Gyámintézet évi bevétele 4780.10 P volt, a múlt évinél alig vala­mivel kevesebb. Szétosztott a Gyáminté­zet 11 hetven pengős, 9 ötven pengős és 7 harminc pengős segélyt szegény sorsú gyülekezetek között. A nagy szeretetado- mányt az idén Zalaegerszeg, a kerületi szeretetadományt Dombóvár és a kis szeretetadományt Enying kapja meg. Vallásos estély. Este a zsúfolásig megtöltött hatal­mas templomban vallásos estély volt, melyet az egyházkerületi Gusztáv Adolf Gyámintézet és a Dunántúli Luther Szö­vetség közösen rendezett. Az igehirde­tést Budaker Oszkár soproni lelkész tar­totta a 84. zsoltár 6—8. verse alapján az Isten boldogjairól. Rámutatott arra, hogy az önzésnek nincs boldogsága s az igazi boldogság mindig keresi, hogy kivel osztoszkodhatnék. Az igazi boldogság épp ezért forrásfakasztó munka a siralom völ­gyében. Isten boldogjaivá tenné a szórvá­nyok siralomvölgyében élő híveket, ez a Gyámintézet célkitűzése. Isten boldogjaivá lenni, ez a Gyámintézet munkájának erő­forrása. Dr. Jánossy Lajos egyetemi tanár „Az evangélikus keresztyénség mondaniva­lója nemzedékünknek“ cím alatt tartott előadást. A magyarhoni evangélikusságot agyonhallgatják — mondotta. Kívánatos lenne, ha ebben jobban meglátnánk a vá­dat és ítéletet, mint a sérelmet s befelé te­kintve meglátnánk, hogy milyen kevés ma­radt meg Luther örökségéből minekünk. Minden örvendetes életmegnyilvánulás elle­nére is meg kell látnunk egyházunk belső erötelenségét, melynek oka a reformáció örökségéhez való hütelenség. Ha visszaté­rünk a kereszt evangéliumához, akkor azt fogjuk adni ennek a mai nemzedéknek, melyre legnagyobb szüksége van: a sze­mélyes keresztyénség újjászületését. Újulja­tok meg Krisztusban, ez az evangélikus keresztyénség mondanivalója nemzedékünk­nek. Csak ez, mert ez a minden. A Ludván Sándor igazgató vezetése alatt álló celldömölki ev. ifjúsági vegyes­kar énekei díszítették az estély műsorát, mely Nagy Miklós zalaegerszegi lelkész imádságával ért véget. A kerületi gyűlés. Október 11.-én reggel 8 órakor Gya­log István egyházkerületi jegyző temp­lomi imádsága után az Ifjúsági Otthon nagytermébe vonult át a kerületi köz­gyűlés népes közönsége, hol Dr. Mester­házy Ernő kerületi felügyelő nyitotta meg a közgyűlést. Megnyitójában meleg szavakkal em­lékezett meg a nemesdömölki gyüleke­zetről, a 'Rákóczi-jubileumról, a világ­válságról, benne az egyházak és a kerü­let munkájáról. A Népszövetség müködése- mellett — mondotta — ugyanoda jutottunk, ahol 21 évvel ezelőtt voltunk. A mostani helyzet kialakulásának okai nem csupán az igazságtalan békék, hanem inkább az em­beri természetben rejlő ősi ösztönök, önzés, irigység, hatalomvágy, kapzsiság és erkölcs­telenség az előidézői; a társadalomnak ezekkel szemben megnyilvánuló elnéző visel­kedése, a tőkés gazdasági rendszer túlzásai és a szociális érzés hiánya a felfokozói és okozói a mostani helyzet kialakulásának. Ezért a világválság megoldása a szó szoros értelmében egyházi munka. Püspöki jelentés. A kerületi gyűlések főpontja mindig a püspöki jelentés, melyet minden esz­tendőben előre nyomtatásban megkap­nak a közgyűlés tagjai. A püspöki jelen­tés a maga nagyvonalúságával mindig túlemelkedik a szorosan vett kerületi korlátokon. Ez évben a világformáló erők harcában élő protestantizmus világ- helyzetét rajzolta meg éles vonásokkal. A protestantizmus a romai katolikus egy­ház és az istentelen aknamunka szellemi áramlatainak sodrában teljesíti történeti hivatását, kezében egyetlen fegyverével, az evangéliummal. Nincs világszervezeti egy­sége, mint a római katolicizmusnak, nem hajlandó feladni az emberi jogérvényesülés nemes liberalizmusát uj gazdasági rend­szerek délibábokat Ígérő álmaiért, mint a kommunizmus. Egymagában áll a protes­tantizmus, de megáll, míg az evangéliumon áll. A protestantizmus világhelyzete mel­lett a magyar evangélikus egyház hely­zetét rajzolja meg az állam s más feleke­zetekkel kapcsolatban. Elismeri, amit az állam tesz, de bátor szavakkal száll sík­ra a lelkészi és tanítói fizetések lehetet­len búzaértékelése és a hitoktatók díja­zásának szégyenletesen csekély volta el­len. A felekezetközi viszony kérdésénél a hercegprímás házassági törvényjavas­latával kapcsolatban úgy látja, hogy a kettős házassági jog inkább veszélyez­tetné a nemzet egységét és a házasság er­kölcsi megítélését s ezért a római katoli­kus egyház jogi álláspontjának az állam­mal való elfogadtatása helyett inkább a házasság erkölcsi fogalmát s annak vallás­erkölcsi tartalmát kell elmélyíteni. Különösen bátor ecsetvonásokkal raj­zolja meg a magyar evangélikus egyház s benne az egyházkerület belső helyze­tét és feladatainak sorozatát. Hogy ezek a kitűzött feladatok nem csupán eszmei célkitűzések, hanem megvalósulás alatt álló munkák, azt legjobban mutatja a püspöki jelentésnek statisztikai része, mely örvendetesen mutatja, mint formál­ja át D. Kapi Béla püspök az egyházke­rület munkáját arra a lelki arcra, mely­nek minden munkája igeszolgálat akar lenni. A püspöki jelentést minden eszten­dőben hosszabb beszéd kíséretében szokta a püspök az egyházkerület asz­talára letenni. Ezek a beszédek teszik az egyházkerületi közgyűlést közigaz­gatási intézkedő szerv helyett az egy­házépítő munka áldott műhelyeivé. A püspöki jelentés után a különböző bizottságok előterjesztéseit hallgatta meg a közgyűlés, melyeknek javaslatait mind a magáévá tette. A hozott határo­zatok közül kiemeljük a teljes vasárnapi munkaszünet érdekében indítandó moz­galmat, azt a fölterjeszést, mellyel a ke­rület az Egyetemes Egyháztól az Erős Vár-nak a dunántúli énekeskönyvben lévő szövegét kéri hivatalos szövegként elismertetni. Sürgeti a kerület egy evan­gélikus családvédelmi intézménynek Bu­dapesten leendő felállítását is. A szép összhangban lefolyt közgyűlés délre vé­get is ért. A jövő évi közgyűlés helyé­ért a pécsi és bonyhádi gyülekezet ver­senyzik. T. Z. HALLELUJA. Kis szobámba táncol napsugár, Beröppen a kicsi ablakon. Körülrepdesi fehér virágaim S fénybe vonja kicsi asztalom. Reám is rebben egy röpke fénysugár, Melytől a lelkem felragyog: S boldog ének száll fel szivemből, Mert boldogok, kik az Úrban boldogok! Sloll Ernőné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom