Harangszó, 1935
1935-10-20 / 43. szám
354 HARANGSZÓ 1935 október 20. zölte azután a tanítókat, hangsúlyozva, hogy a tanítói munka Héleknevelő munka, amelyet mindenkinek el kell ismernie. Szabó Géza Vasmegye tanfeltigye- lősége, Hamar Gyula a soproni tanítóképző, Gaál Sándor a kemenesaljai egy- házm. tanítóegyesület, Moldoványi Gábor pedig az Orsz. Szövetség nevében köszöntötte a tanítóságot és munkájára Isten áldását kérte. A főtitkári jelentés után az üresedésben levő alelnöki állásra vitéz Nagy István sárszentlőrinci kántortanítót választották meg. „A faluismeret és a tanító“ címen Rozsonday Károly soproni ev. tanítóképzőintézeti tanár igen értékes, alapos tanulmányról, kutatásról tanúskodó előadást, Kertai János kőszegi igazgató „Megemlékezés Bachról“ címen szép felolvasást tartott. Lud- ván Sándor celldömölki igazgató „Az írás és rajzmozdulatkészség fejlesztése a népiskolában“ című előadásában sok szépet és megszívlelendőt hallottunk. Dunántúli Luther Szövetség. Déli 12 órakor tartotta közgyűlését a Kerületi Luther Szöveség D. Kapi Béla püspök és dr. Ittzés Zsigmond elnöklete alatt. László Miklós központi titkár terjesztette elő a Szövetség működéséről szóló titkári jelentést. A pénztár állapotáról Kiss Samu tett jelentést, a Harangszó működéséről pedig Szabó József felelős szerkesztő számolt be. Mindezekből örömmel láthattuk a Luther Szövetség élénk és eredményekben gazdag munkálkodását. A Harangszó jelentésével kapcsolatban a szerkesztőség javaslatára átszervezte a közgyűlés az eddigi szerkesztőséget, hogy a Harangszó országos jellegét a szerkesztőség összetételében is kifejezésre juttassa s ezért a lap élére az eddigi főszerkesztő helyett egy szerkesztőbizottságot állított, melyben minden egyházkerület s a felügyelői és tanítói kar is megtalálja a maga képviselőjét. A szerkesztőbizottságban Mar- csek János ózdi,, Irányi Kamill székes- fehérvári lelkész és dr. Ittzés Zsigmond egyházmegyei felügyelő azok az új személyek, akik eddig a lap szerkesztőségével hivatalos viszonyban nem állottak. Egyiket sem kell azonban lapunk olvasóközönségének bemutatni, hiszen a valóságban lelkileg régen már a legszorosabb kapcsolatban állottak lapunkkal. A szerkesztőbizottság munkájára ezúton is Istennek gazdag áldását kérjük. A felelős szerkesztők tekintetében természetesen semmi változás nem történt. Gusztáv Adolf Gyámintézet. Délután a Gusztáv Adolf Gyámintézet tartotta meg közgyűlését Schqltz Ödön és dr. Bertha Benő elnöklete alatt. Az elnökség megbízatása lejárván, egyházi elnökké újból Scholtz Ödön esperest, világi elnökké pedig Mesterházy Jenő kemendollári földbirtokost választották meg, az utóbbi azonban előrehaladott kora és betegségére való tekintettel a választást nem fogadta el, miért is a világi elnöki állásra új szavazást tűztek ki. A Kerületi Gyámintézet évi bevétele 4780.10 P volt, a múlt évinél alig valamivel kevesebb. Szétosztott a Gyámintézet 11 hetven pengős, 9 ötven pengős és 7 harminc pengős segélyt szegény sorsú gyülekezetek között. A nagy szeretetado- mányt az idén Zalaegerszeg, a kerületi szeretetadományt Dombóvár és a kis szeretetadományt Enying kapja meg. Vallásos estély. Este a zsúfolásig megtöltött hatalmas templomban vallásos estély volt, melyet az egyházkerületi Gusztáv Adolf Gyámintézet és a Dunántúli Luther Szövetség közösen rendezett. Az igehirdetést Budaker Oszkár soproni lelkész tartotta a 84. zsoltár 6—8. verse alapján az Isten boldogjairól. Rámutatott arra, hogy az önzésnek nincs boldogsága s az igazi boldogság mindig keresi, hogy kivel osztoszkodhatnék. Az igazi boldogság épp ezért forrásfakasztó munka a siralom völgyében. Isten boldogjaivá tenné a szórványok siralomvölgyében élő híveket, ez a Gyámintézet célkitűzése. Isten boldogjaivá lenni, ez a Gyámintézet munkájának erőforrása. Dr. Jánossy Lajos egyetemi tanár „Az evangélikus keresztyénség mondanivalója nemzedékünknek“ cím alatt tartott előadást. A magyarhoni evangélikusságot agyonhallgatják — mondotta. Kívánatos lenne, ha ebben jobban meglátnánk a vádat és ítéletet, mint a sérelmet s befelé tekintve meglátnánk, hogy milyen kevés maradt meg Luther örökségéből minekünk. Minden örvendetes életmegnyilvánulás ellenére is meg kell látnunk egyházunk belső erötelenségét, melynek oka a reformáció örökségéhez való hütelenség. Ha visszatérünk a kereszt evangéliumához, akkor azt fogjuk adni ennek a mai nemzedéknek, melyre legnagyobb szüksége van: a személyes keresztyénség újjászületését. Újuljatok meg Krisztusban, ez az evangélikus keresztyénség mondanivalója nemzedékünknek. Csak ez, mert ez a minden. A Ludván Sándor igazgató vezetése alatt álló celldömölki ev. ifjúsági vegyeskar énekei díszítették az estély műsorát, mely Nagy Miklós zalaegerszegi lelkész imádságával ért véget. A kerületi gyűlés. Október 11.-én reggel 8 órakor Gyalog István egyházkerületi jegyző templomi imádsága után az Ifjúsági Otthon nagytermébe vonult át a kerületi közgyűlés népes közönsége, hol Dr. Mesterházy Ernő kerületi felügyelő nyitotta meg a közgyűlést. Megnyitójában meleg szavakkal emlékezett meg a nemesdömölki gyülekezetről, a 'Rákóczi-jubileumról, a világválságról, benne az egyházak és a kerület munkájáról. A Népszövetség müködése- mellett — mondotta — ugyanoda jutottunk, ahol 21 évvel ezelőtt voltunk. A mostani helyzet kialakulásának okai nem csupán az igazságtalan békék, hanem inkább az emberi természetben rejlő ősi ösztönök, önzés, irigység, hatalomvágy, kapzsiság és erkölcstelenség az előidézői; a társadalomnak ezekkel szemben megnyilvánuló elnéző viselkedése, a tőkés gazdasági rendszer túlzásai és a szociális érzés hiánya a felfokozói és okozói a mostani helyzet kialakulásának. Ezért a világválság megoldása a szó szoros értelmében egyházi munka. Püspöki jelentés. A kerületi gyűlések főpontja mindig a püspöki jelentés, melyet minden esztendőben előre nyomtatásban megkapnak a közgyűlés tagjai. A püspöki jelentés a maga nagyvonalúságával mindig túlemelkedik a szorosan vett kerületi korlátokon. Ez évben a világformáló erők harcában élő protestantizmus világ- helyzetét rajzolta meg éles vonásokkal. A protestantizmus a romai katolikus egyház és az istentelen aknamunka szellemi áramlatainak sodrában teljesíti történeti hivatását, kezében egyetlen fegyverével, az evangéliummal. Nincs világszervezeti egysége, mint a római katolicizmusnak, nem hajlandó feladni az emberi jogérvényesülés nemes liberalizmusát uj gazdasági rendszerek délibábokat Ígérő álmaiért, mint a kommunizmus. Egymagában áll a protestantizmus, de megáll, míg az evangéliumon áll. A protestantizmus világhelyzete mellett a magyar evangélikus egyház helyzetét rajzolja meg az állam s más felekezetekkel kapcsolatban. Elismeri, amit az állam tesz, de bátor szavakkal száll síkra a lelkészi és tanítói fizetések lehetetlen búzaértékelése és a hitoktatók díjazásának szégyenletesen csekély volta ellen. A felekezetközi viszony kérdésénél a hercegprímás házassági törvényjavaslatával kapcsolatban úgy látja, hogy a kettős házassági jog inkább veszélyeztetné a nemzet egységét és a házasság erkölcsi megítélését s ezért a római katolikus egyház jogi álláspontjának az állammal való elfogadtatása helyett inkább a házasság erkölcsi fogalmát s annak valláserkölcsi tartalmát kell elmélyíteni. Különösen bátor ecsetvonásokkal rajzolja meg a magyar evangélikus egyház s benne az egyházkerület belső helyzetét és feladatainak sorozatát. Hogy ezek a kitűzött feladatok nem csupán eszmei célkitűzések, hanem megvalósulás alatt álló munkák, azt legjobban mutatja a püspöki jelentésnek statisztikai része, mely örvendetesen mutatja, mint formálja át D. Kapi Béla püspök az egyházkerület munkáját arra a lelki arcra, melynek minden munkája igeszolgálat akar lenni. A püspöki jelentést minden esztendőben hosszabb beszéd kíséretében szokta a püspök az egyházkerület asztalára letenni. Ezek a beszédek teszik az egyházkerületi közgyűlést közigazgatási intézkedő szerv helyett az egyházépítő munka áldott műhelyeivé. A püspöki jelentés után a különböző bizottságok előterjesztéseit hallgatta meg a közgyűlés, melyeknek javaslatait mind a magáévá tette. A hozott határozatok közül kiemeljük a teljes vasárnapi munkaszünet érdekében indítandó mozgalmat, azt a fölterjeszést, mellyel a kerület az Egyetemes Egyháztól az Erős Vár-nak a dunántúli énekeskönyvben lévő szövegét kéri hivatalos szövegként elismertetni. Sürgeti a kerület egy evangélikus családvédelmi intézménynek Budapesten leendő felállítását is. A szép összhangban lefolyt közgyűlés délre véget is ért. A jövő évi közgyűlés helyéért a pécsi és bonyhádi gyülekezet versenyzik. T. Z. HALLELUJA. Kis szobámba táncol napsugár, Beröppen a kicsi ablakon. Körülrepdesi fehér virágaim S fénybe vonja kicsi asztalom. Reám is rebben egy röpke fénysugár, Melytől a lelkem felragyog: S boldog ének száll fel szivemből, Mert boldogok, kik az Úrban boldogok! Sloll Ernőné.
