Harangszó, 1935
1935-09-15 / 38. szám
310. HARANGSZÓ 1935 szeptember 15, népe csupa fátyol, csupa könny, Istene előtt áll, akinek nagyságát hirdeti itt most minden tégla, amit nélkülözések, fohászok és imák helyeztek a templom falába. Az igehirdetés után vegyeskar énekelte a glóriát, majd Chugyik Pál esperes imáját a püspök ajkáról elhangzó ároni áldás követte, mellyel a felszentelés ünnepének első része véget ért. Közgyűlés. Báró Radvánszky Albert, egyetemes egyházi felügyelő, a hatvani gyülekezet nagy támogatója az első, aki egyszerű, közvetlen, de meleg szavakkal köszönti a püspököt és a gyülekezetei A köszöntése lényegére nem terjeszkedhetünk ki, álljanak itt legalább a nevek. Várko- nyi Sándor főjegyző a község és a róm. kath. egyház nevében, Bárdos Lajos a ref. egyház nevében, Chugyik Pál főesperes az egyházmegye nevében, Garam Lajos lelkész az egri testvéregyház nevében, Margócsy Emil igazgató nyíregyházi hívek nevében, Szever Pál igazgató aszódi gimnázium nevében mondja el áldáskívánságait az ünneplő gyülekezetnek. Az üdvözlők sorában ott látjuk még Cserey Vilmos tábornokot is. Az üdvözlésekre a püspök válaszolt, aki felkéri Matheidesz József egyházfelügyelőt a templomépítés történetének ismertetésére, amely alapját képezi annak a napló- töredéknek, amelyet előbb ismertettem. A főpásztor szeme megpihen most a vezetőségen, különösen az ifjú lelkészen a százados múltú Sztehlo-család sarján, aki a dolgozó ősök nyomába lépett, — sáfárául az Istennek. Zeng az Erős várunk, szállnak a magyar himnusz szavai, a templom lassan kiürül és mikor az alkony leszáll, osz- lani kezd a hívek serege. Ismerősök közt. Botorkálok a sokaságban. Hangok verődnek hozzám: nem ismer, tisztelendő úr? Hát elfelejtette már Balassagyarmatot, Ludast, Salgótarjánt? Jaj, dehogy felejtettem el, a szívemben él és dalol a múlt, csak az arcok, azok mosódnak össze, hiszen sok város, sok magyar falu jött máma össze ünnepelni. Tartsunk is össze mi akik kevesen vagyunk hatvani, gyarmati, dengelegi, gyöngyösi, túrái és mindenütt élő evangélikusok, szeressük tovább, segítsük tovább is egymást, hogy melegebben nézhessen és több csodát tehessen velünk a kereszt Vérzője: Jézus! Indulás. Mint a szálló fecskék repülünk erre és arra. Ismét a vonaton ülök, szemem könnyezve simítja végig,—ki tudja nem utoljára-e — mégegyszer a hatvani templom tornyát, búcsúzom. Fenn a toronyban szép búgó hangján megkondul a harang szava, lelkem beissza az „is- tenhozzádját“, aztán a vonatom Pest felé mozdul: dél van. Jakus Imre. Megkötözött rabok. vagyunk mindaddig, míg bűneinktől meg nem szabadultunk. Mert nincs az az acél- lánc, amely úgy gúzsba tudna kötni, mint a kisebb-nagyobb bűnök ezernyi fajtája. Megszabadítani minket csak az tud, aki maga szabad. De ki szabad? Csak egy valaki, a Krisztus. — Mikor Amerikában megszüntették a rabszolgaságot, emberek jártak szerte az utcákon hangos szóval: „Négerek, örüljetek, szabadok vagytok!“ Ezt tesszük mi is. „Emberek, bűntől megkötözött rablelkek, örüljetek, mert a Krisztus azért jött, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessen!“ A nyolcoszlályu népiskoláiról. Az idők változása Európa minden számottevő nemzetét arra késztette, hogy a népműveltséget a tankötelezettség időtartamának kiterjesztésével magasabb színvonalúvá emelje. Ma már nyolcosztályú népiskolákban nevelik a szerb és az oláh gyermekeket is. Nálunk csupán néhányezer gyermek részesülhet a nyolcosztályú népiskola áldásaiban. 1928-ban, ugyanis amikor a kormányzó úr őföméltósága legfelsőbb utasítására az akkori kultuszminiszter törvényjavaslatot készített az iskolák nyolcosztályúvá való fejlesztéséről, a nemzet nagy többsége s főkép egyes igen tekintélyes egyesületek (OMGE, Faluszövetség) úgy határoztak, hogy nekik a nyolcosztályú népiskola nem kell. Határozatukat egyebek mellett azzal indokolták, hogy ,,a falusi nép gazdasági életét nagyon megzavarná a nyolcesztendős mindennapi iskoláztatási kötelezettség“. Nem lehet célom, hogy vitába szálljak ezzel a felfogással, vagy azokkal, kik egyéb érveket hoznak fel e fontos reformtörekvéssel szemben. Bennem az a négy esztendő, mióta a győri ev. iskola VII—Vili. osztályát vezetem, csak megerősítette azt a meggyőződést, hogy bűn továbbhalogatni a magyar népiskolákban a nevelésnek és oktatásnak nyolc évi időtartamra való kiterjesztését. Bűn és helyrehozhatatlan mulasztás, mert enélkül a mi népünk műveltsége nem emelkedhetik arra a színvonalra, amelyet az ország európai helyzete és küzdelmes jövője megkövetel. Nevelői szemmel nézve a kérdést, azt kell mondanom, hogy a tanulási idő meghosszabbítására főképp azért van szükség, hogy bizonyos tárgyakat a gyermek már serdültebb korban tanulhasson, mert csak így válhatnak nála egyes ismeretek olyan tudássá, amit az életben cselekvésben tud majd gyiimöl- csöztetni. A 10—12 éves gyermek értelme ugyanis még nem fejlett annyira, hogy gazdasági, történeti, vagy éppen hittani és állampolgári ismereteket öntudatosan befogadjon. A 13-14 éves gyermek fejlettebb értelmiségére van szükségünk, hogy úgy vailáserkölcsi, mint nemzeti irányban világnézetét öntudatosan kialakíthassuk. De ne gondolja senki, hogy az ilyen alapokon nyugvó magasabbfokú népoktatás csupán eszménykép. Az imént már utaltam rá, hogy kenyérkérdés az, a megélhetési és gazdasági verseny kérdése. A mezőgazdaság az egész világon nagy változáson megy keresztül. Jönnek a gépek, a motoros ekék, a traktorok és jön a vegyszerek használata a mezőgazdaságban. A jövőben a munka testileg bizonnyal könnyebbé lesz, de szellemileg nehezebbé válik. Éhez pedig értelmes, tudással telt munkások kellenek. Az egyre fokozódó választékos igények, a gyáripar óriási versenye hatalmas feladatok elé állítják a jövő iparosát is. Az iparosnemzedéknek sokkal alaposabb előképzettségre van szüksége, hogy a tanoncévek alatt elsajátíthassa azokat a szakismereteket, melyek képessé teszik az eléje tornyosuló feladatok megoldására s az akadályok leküzdésére. Ezt az előképzettséget pedig csak a 8 osztályú népiskola adhatja meg azok számára, akik középiskolába nem járhatnak. A 7. és 8. osztályokra azonban nemcsak a jövő élethivatásra, pályára való tökéletesebb előkészítés szempontjából, hanem a jellemnevelés, az erkölcsi sze. mélyiség kialakítása céljából is szükség van. A 13. és 14. életévek oly fontosak a fejlődés folyamán, hogy e két életévben feltétlenül még tervszerű nevelői befolyásnak kell érvényesülnie. Mert ha az ilyen korú gyermek bekerül az üzleti pult mögé, vagy a műhelybe a gépek közé és szembetalálja magát különböző jellemű és természetű emberekkel, akikkel való állandó érintkezése tapasztalatlan, kiforratlan egyéniségére döntő befolyást gyakorolnak. A népiskola e két legfelső osztálya ad lehetőséget arra. hogy úgy az értelmi, mint az erkölcsi nevelés-oktatás szempontjából a koronát elhelyezhessük. A mi evangélikus egyházunk mindig fáklyavivő volt a műveltség terjesztésében. Most is az élre kell állnunk. Legyünk mi elsők a 8 osztályú népiskola felállításában! Kicsinyes érvek közülünk senkit se indítsanak el azok táborába, akik ellenzik és gátolják a nemes törekvést, mely a nevelést és iskolát a mai kor létfeltételeibe akarja beilleszteni. Kuszák István. KIÉ nemzeti konferencia Debrecenben. Mindig nagy eseményt jelent megmozgatni az ifjúságot. Egy ügy érdekében érdeklődést kelteni az ifjúság körében majdnem azonos a jövő építéssel. Épen ezért van óriási értéke és jelentősége a KIÉ debreceni nemzeti konferenciájának, amelyre az országból, ma a nyomorúságnak fájdalmas napjaiban ezer fiatalember sereglett össze. Ennek a találkozásnak is, mint minden más ilyesfajta megmozdulásunknak kettős arca van. Az egyik lelkes, örömtől duzzadó, a másik csendes, komoly, befelé néző és elcsendesedő. Épen olyan, mint az ifjúságé. Annyi, mintha Berlinbe mentek volna. Berlin körülbelül ezer kilométernyi távolságra van. Ilyen nagy távolságot tettek meg azok a konferencia résztvevők, akik Dunántúl legtávolabbi helyeiről, mint Kőszeg, Csurgó, Magyarboly, jöttek kerékpáron Debrecenbe. Közel négyszáz falusi földmives, iparos ifjú kelt útra kerékpáron falujából Debrecenbe, hogy jelen legyen ezen a nagyjelentőségű találkozón. A belügyminisztérium rendelkezésére mindenütt a csendőrség és rendőrség vigyázott 30—100