Harangszó, 1935
1935-08-18 / 34. szám
280 HARANGSZÓ 1935 augusztus 18. nem áll. Dr. Schweitzer megállapítja, hogy a természet gyermeke sokkal gondolkodóbb, mint mi azt feltesszük róla. Neki különösen nagy a felvevőképessége aziránt, ami a keresztyénségben alapvető. A történelem iránt már természeténél fogva nincs érzéke. Történelem nélküli világnézetben él. Nem tudja felmérni az időt jézustól napjainkig, éppen így érthetetlenek előtte a hitigazságok, hogy milyen módon készítette elő Isten a megváltást. De annál erőteljesebb a felvevőképessége a megváltás iránt. Számára a keresztyénség az a világosság, mely a félelem sötétségében világít. A keresztyénség biztosítja őt arról, hogy a természeti szellemeknek az ősök szellemének és a fétiseknek nincs kiszolgáltatva és hogy az emberek közül senkinek sincs természetfeletti hatalma, hanem élete minden történését Isten akarata irányítja. A primitív ember lelkivilágában nem játszik szerepet a másvilágtól való félés. A természet gyermeke nem fél a haláltól, azt természetesnek veszi. Mennyiben lesz a néger, mint keresztvén, más ember? A keresztségben minden babonának ellene mondott, de a babona annyira össze van nőve egyéni és társadalmi életével, hogy azt nem tudja máról holnapra levetni. A primitív ember újjászületése már természeti berendezettségénél fogva is tökéletlen. Közöttük kell élni, hogy az ember teljes mértékben értékelni tudja, hogy mi az, ha valaki, mert keresztvén, lemond a jogában álló bosszúról. Dr. Schweitzer úgv találja, hogy a primitív emberben sokkal több a jóindulat, mint az európaiban, de hogy a szeretet vallásával hogy birkózik meg, hogyan tudja legyőzni a hazudozás és lopás iránt való vonzalmát, az más lapra tartozik. A néger keresztyén jellemét talán úgy határozhatjuk meg, hogy a néger inkább tisztességes, mint becsületes ember. De vannak bennszülöttek, akik minden tekintetben kifogástalan keresztyén jellemek. Dr. Schweitzer kintlétének tapasztalatait a következőkben foglalja össze: „Mindenképen beigazolódott, hogy nem cselekedtem helytelenül, midőn tudományt és művészetet otthagyva, kimentem az őserdőkbe. Barátaim ugyan vissza akartak tartani azzal az érveléssel, hogy a bennszülöttek, kik a természet ölén élnek, nem olyan betegek, mint mi és nem érzik úgy a fájdalmat mint mi. De a tapasztalat éppen az ellenkezőjét mutatja. Odakint is megvannak ugyanazok a betegségek, mint Európában és nagyon sok utálatos betegséget éppen az európaiak hurcoltak be, melyek ott kellő gyógyítás hiányában mérhetetlen nyomorúságot okoznak. És a fájdalmat a természet gyermeke éppen úgy érzi, mint mi. A testi nyomorúság oda- künn is igen . nagy. Van jogunk arra, hogy ennek a meglátása elől behunyjuk szemünket, mert az európai újságok nem írnak róla? Mi igen el vagyunk kényeztetve. Ha nálunk valaki beteg, az orvos mindjárt kéznél van, ha operálni kell, elmegy a klinikára, de képzeljük el, mit jelent az, hogy odakint milliók és milliók szenvednek minden segítség reménysége nélkül. Naponta ezer és ezer kunyhóban uralkodik a kétségbeesés, amit pedig mi elfordíthatnánk. Gondoljon csak mindenki a maga családjára. Mi minden történt volna, ha csak tíz évig is nem lehetett volna az orvos segítségét igénybe venni. Kellene, hogy a nyomorult bennszülöttekért való felelősség álmunkból felriasszon minket. Ha élethivatásomnak tartom, hogy a beteg néger testvéreim ügyéért harcoljak, úgy hivatkozom Jézus irgalmasságára és hitünk parancsára. Ha valamit teszünk a színes népért, az nem „jó cselekedet“ tőlünk, hanem elengedhetetlen kötelesség. Mit tettek a fehérek a színesekért, mióta felfedezték őket? Ki tudná leírni azt a sok igazságtalanságot és kegyetlenséget, amit ezeknek a népeknek az európaiaktól el kellett szenvedni? Ki mérhetné meg azt a nyomorúságot, melyet az európaiak a pálinka behurco- lásával előidéztek? Nagy adósságot kell lerónunk. Nem tőlünk függ, hogy akarunk-e jót tenni az afrikai néppel, vagy sem, nekünk kötelességünk azt megtenni. Ami jót velük teszünk, az nem jócselekedet, az bünhődés“. Schweitzer továbbá azt mondja, hogy mindenkinek, akit valaha orvosi tudomány súlyos betegségből megmentett, kötelessége hozzájárulni ahhoz, hogy azok is részesüljenek orvosi segítségben, akiknek nem áll módjában orvost hivatni. Aki valamely operáció által menekült meg a szenvedéstől, haláltól, annak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy jótékony kábítószer és segitőkés minél előbb megkezdhesse munkáját ott, ahol a kín és halál még most is akadálytalanul uralkodik. Annak az anyának, aki az orvosi tudománynak köszönheti, hogy gyermeke az övé és nem a hideg földé, hozzá kell járulni ahhoz, hogy a néger anya is keblére ölelhesse gyermekét. Vájjon mi a mi feleletünk dr. Schweitzer ezen felhívására? Ne mondjuk azt „avagy őrizője vagyok-e az én atyámfiának!“ OLVASSUK A BIBLIÁT. Tapasztalatok. Augusztus 19. Isten megítéli a bűnt. Dániel 7:9—15. Máté 16:26—21. A világ legszörnyübb és legtragikusabb tapasztalata ez lesz: Bár a világ mindvégig azzal ámítja magát, hogy nem jön el a számadás e nagy órája soha. Ha a világ ezt teszi is, te ne áltasd ezzel magadat. Az Űr jön és téged is meg fog ítélni. E napi cselekedeteidből, szavaidból, gondolataidból kitünt-e az, hogy te számot vetettél azzal, hogy az Úr jön és megítél mindeneket? Augusztus 20. Jézus dicsősége látható lesz. Ezs. 33:13 — 18. Máté 17:8. A végső nagy ádvent legfenségesebb tapasztalata lesz ez. Meglátják szemeid a királyt ékességben, ki az ő széles országában dicsőséggel uralkodik. De szól az Ige emésztő tűzről is. E megemésztő tűz, a mi kegyelmes Urunk. Tüzével megemészti mindazokat, akikért hiába hordta a tövis koronát és a keresztet. Augusztus 21 ■ Jézus valóra váltja ígéretét. János 14:1—9. Jézus elment, hogy helyet készítsen nekünk. Eljön ismét, hogy magához vegyen bennünk. Ki számára Jézus az út, az igazság és az. élet, annak élete csupa bizonyosság. Ismeri Jézust, s általa az Atyát. Boldog tapasztalat ez, mert megtölti a szívet az Úr Jézust s Vele üdvösséget váró reménységgel. Augusztus 22. Izrael tapasztalata. Zakariás 14:1—11. Izrael népe már megtapasztalta, hogy Isten valóraváltja, mit igéjében mond. (2. v.) Csak a hivek serege menekült meg az Ítélettől. A szörnyű múlt után azonban mégis dicsőséges jövő vár Izraelre. Eljön az idő, amikor megindulnak belőle az élő vizek. (8. v.) Hogy ez mikor lesz, csak az Úr tudja. (7. v.) Az bizonyos, hogy eljön az a nap, mikor Izraelnek is, meg nekünk is szembe kell néznünk azzal, aki átszegez- tetett a mi bűneinkért. (Zak. 12:10.) Augusztus 23. A hivek megrostálása. II. Thess. 2:8—17. Az utolsó ádventkor nyilvánvalóvá lesz, hogy kik az Isten s kik az ördög gyermekei. Akkor szétfosz- lik minden hazug és látszat-kegyesség. Jaj lesz annak, akiről kiderül akkor, hogy csak neve. hogy él, de valójában telve rothadással és förtelemmel. Engedd, hogy az Or lelke munkálkodjék benned s a kegyelem drága idejében elvégezzen benned, rajtad s általad mindent, nehogy akkor vettessél el szentséges színe elől. Szívleld meg a 15—17. verseket. Augusztus 24. A kegyelem ideie. Ézs. 60:1—6. és 18—22. Ján. 1:11 — 12. Ján. 3:20—21. Ézsaiás látomásai részben beteljesültek már, részben még csak ezután fognak beteljesülni. Jézus Krisztusban eljött már a világosság e világra s mint hatalmas áradat hömpölyög azon végig. A te életed világossága Jézus? Nem vonatkozik-e rád Ján. 1:11. Csak azok Isten fiai, kik befogadták Öt. Engedd, hadd teljesülhessen be rajtad az Úr teljes dicsőségében már most és majd egykoron. (Ézs. 60:18—22.) Augusztus 27. A látható Krisztus Jelen. 1:9—16. Ján. 20:19—31. A színröl-szinre látás csak akkor következik el, ha az Űr hatalomban és dicsőségben visszajön. Halvány előlegezés a színröl-színrelátás gyönyörűségéből a keresztyén ember számára az, hogy Urával és Megváltójával állandó érintkezésben és közösségben lehet. Ha békessége van szívednek, kétségbevonhatatlan bizonyítékát kaptad meg annak, hogy találkozásod volt az Úrral. Cséry Lajos KARCOLATOK. Szovjet-f>ála. Francia országban honim un is fa zaoargásoh voltak. Szitája vég- eredméngben ugyanaz az orosz szovjet volt, amelynek képviselőjét éppen Franciaország fogta kézen s vezette be a népszövetségbe. íme a szovjetbarátság első gyümölcse. Ki tudja milyen drágán fogják még Európa „keresztyén“ nemzetei megfizetni azt, hogy egymás iránti féltékeny gyűlöletből felemás igába fogództak a keresztyéngyilkos és hivatalosan istentelen kommunista Szovjetoroszország - gal.
