Harangszó, 1935
1935-01-20 / 4. szám
X5m. évf oly aril. 1935. január 2Ö. 4. szám. Alapította : KAPI BÉLA 1910-ben Laptulajdonos : Ounántuii L'Jther-Szövetsóg. As Országos Luther- Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Ingym mrléklst tanév alatt kéthetinként a KIS HARANGSZÓ. Postacsokkszám la : 30 52«. Előfizetést elfogad minden ovang. lelkész os tanító. Elítéljük az ujrakeresztelöket és egyéb híveit annak a véleményének, mely szerint az emberek külső ige nélkül is részesülhetnek a Szentlélekben saját előkészületeik és cselekedeteik révén. Ágostai Hitvallás V. cikkely. k .Haianfuó* «erke«itö-ki»dóhiTaUl» GYŐR D., Petőfi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér Belső világosság. Máté 6, 23. Ha a benned lévő világosság sötétség: mekkora akkor a sötétség? M ár kifelé tartunk a hosszú éjszakák idejéből, mégis mindössze kilenc óráig tart most a nappal. Napjaink nagyobb felét kedvszegő, munkabénító sötétben éljük át. Ilyenkor jobban érezzük, mint máskor, mennyire súlyos Jézusnak e szava: sötétség! Már jól bennevagyunk az 1935.-ik esztendőben, mégsem látjuk világosabban, hogy minek megyünk elébe. Nem tudjuk, mit hozott az új év. Jót-e vagy gonoszát? Jóra fordulást vagy nagyobb szegénységet? Csupán a sötétben tapogatózunk, ha ez esztendőbeli sorsunkról beszélgetünk. E tehetetlenségünkben jobban érezzük, mint máskor, hogy miért beszélt Jézus sötétségről ! De nemcsak egy hosszú esztendő messzi hónapjaiba nem tudok beletekinteni. Azt sem tudhatom, hogy a mai nap hogyan fog végződni számomra. Semmiféle külső fény nem világítja meg helyzetemet és az útat a jövőmbe. Még egy távoli pásztortűz lángja sem segít a jó irányba. Aki járt már éjjel erdőben kitaposott ösvényen, tapasztalta, hogy szeme lassan megszokta a sötétet; ha egyebet nem látott is, ott szürkéllett előtte az út, biztos léptekkel haladhatott rajta. Jézus szerint még ennyi segítségem, ennyi külső fény sincsen a világban. Szerinte csak egyetlen mód van arra, hogy jó irányban járjak. Bennem kell világosságnak lenni! Mi ez a belső világosság? A mennyei javakra törő szív, az Istennek való osztatlan szolgálat, a mennyország igazságának keresése. Sötétségre vált bennem a világosság, ha minden gondom a „holnapé“, ha aggodalmaskodom életem, megélhetésem, földem, üzletem, hivatali előmenetelem, boldogulásom felől. Kivül, belül sötétség, ha megalkuszom, s egyszerre akarok szolgálni Istennek és a boldogságnak. De valóban nincsen más segítségem, hogy tájékozódni tudjak a világban ? Nem volna elég, hogy követem mások nemes példáját? Hogy hébe-korba, nagy szükség idején Istenhez fohászkodom? Nem elég-e, ha becsületes és „vallásos“ ember vagyok, olvasgatom a bibliát vagy például az olyan irásmagya- rázatot, mint amilyen ez is? Nem Sok helyen még ma is nagy az ellenszenv iránta. S ez immár nem magyarázható meg. a magyar embernek az újításoktól való hagyományos húzódózásával. Hiszen a leventeintézmény idestova hosszú múltra tekinthet vissza. Az egészen bizonyos, hogy a leventeintézmény nagy áldás. A nemes elgondolású eszme a gyakorlatban is jól bevált. A leventeintézmény áldás mindenekelőtt magára a leventére. Rendet, tisztességet, fegyelmet, hasznos ismereteket tanul s a foglalkozás elvonja sok-sok erkölcsi veszedelemtől. Azt szokták mondani, hogy mindenkin meglátszik, volt-e katona vagy sem. Amit a régi békevilágban a katonáskodás csiszolt és nevelt a legényen, azt akarja most minden fiúnak nyújtani a leventeintézmény. Áldás a leventeintézmény a szülőkre nézve is. Megnyugvás tudni, hogy a fiuk jó helyen van, jót tanul és áldás élvezni a gyermekük megnevelt életének áldásait. A leventeintézmény az egyházra elég-e, ha családom tagjai, gyülekezetbeli testvéreim mindenestől Krisztus szolgálatába állottak, s én beléjük fogózkodom ? Jézus szava szerint mindez együttvéve sem elég! És Krisztus nem ad haladékot; 1935-öt sem tekinti olyan időnek, hogy egyéb gondjaim és bajaim miatt ráérek később is a belső világosság megszerzésére és hordozására. Az új évben is hiába volna minden egyéb próbálkozás. Nekem kell megújulnom ! Bennem kell égnie a szolgálat, engedelmesség és hűség tüzének, hogy járni tudjak a sötétben, hogy éljek és ne kárhozzam el! Dr. Sólyom Jenő. nézve is sokat jelent. A leventeistentiszteletek és valláserkö'csi oktatás révén igehirdetési, pásztorolá- si alkalmat kap az egyház az ifjúságnak éppen olyan korosztályaira nézve, amelyekhez egyébként nagyon nehéz volna hozzáférni és amelyek leginkább szoktak kisikla- ni az egyház kezéből. A leventeintézmény áldás végül a hazára is. Hiszen a megneveltebb, fegyelmezettebb, gerincesebb, inte- ligensebb ifjúság élete éppen a nemzet javára fog gyümölcsöt teremni. Lehetetlen, hogy a józan gondolkodású, okos magyar ember ezért a sok áldásért ne fizessen megbecsüléssel a leventeintézménynek. Meg kell mondanunk, hogy a leventeintézmény iránti ellenszenv oka, — sajnos — sokszor maguk az alkalmatlan és méltatlan oktatók. Káromló szidással, durva po- fazással nem lehet nevelni az önérzetes magyar ifjúságot. Ezzel csak éldacosítani, benne gyűlöletet szítani s mindezzel a szép elgondolású intézményt lejáratni lehet. A leveníeiníézmény.
