Harangszó, 1935

1935-07-14 / 29. szám

26. évfolyam. Alapított* : KAPI BÉLA 19lo*ben. I.aptulajdonos : Ounántúii Luther-Szóvotsóg. Az üranágo» Luther- Szövetség hivatalon lapja. Megjelenik minden vasárnap. Ingyen melléklet tanév alatt kéthetenként a KIS HARANGSZÓ. PotítacsekkHzámla : 30.526. Klófizetést elfogad minden evang. lelkész es tanító. PPFfin 1935. Julius 14. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. A biin okáról azt tanítjuk, hogy jóllehet Isten teremti és tartja fenn a természetet, a bűn oka mégis a rosszaknak akarata, mely Isten segedelme híján Istentől elfordul. Ágostai hitvallás XIX. cikkely. 29. szám. A Haiancuö utrk*uW-kUd6hlv*taU: GYŐR 0., Petőfi-tér 8. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fiiiór, félévre 2 P 4« fillér, egy évre 4 P 80 fillér Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér Elveszett juhok — mi. És ha megtalálta, felveti az ö vállára, örülvén. Lukács 15, 5. E gy kép, melyet olyan sokan meg­rajzoltak, megfestettek. Sokan, sokféleképpen. Mondani azonban mindig egyet mond az a kép, ha feltekintünk rá. Eredete a bibliában van. Aki először alkotta meg ezt a képet, az néni volt művész. Nem volt e világ számára szabad. Az el­ső keresztyének közül való volt. Nem finom vászonlapra, de még csak nem is papirosra rajzolta, ha­nem valamelyik katakomba, szik­lába vájt barlang kőfalára véste fá­radt, talán megsebzett kezével ezt a beszélő képet. Mert ez a kép beszélt nemcsak neki, de minden első keresztyénnek. Azt mondta ez a kép: te megtalált bárány vagy, töretlen, göröngyös utakon, tövi­sek között is haza visz a pásztor. Téged megmentett az örök életre. Ezért tudtak ők nemcsak szenved­ni, de meghalni is a hitükért. Tu­dod, hogy mit ábrázol ez a kép? Egy pásztorbotot szorongató em­bert, amint hazafelé ballag, vállain a megtalált báránnyal. A juh igen könnyen elmarad a nyájtól, eltéved, elvész. Elveszett az a juh is, melyet az az ember vál­lai ra emelve visz haza. Nem akart ö a nyájtól elszakadni, de útköz­ben egy-két fűszálat, virágot, zöl- delő bokrot pillantott meg. Megkí­vánta, letépte, elmaradt. Magára maradt. Szeretett volna visszatérni a nyájhoz, de nem tudott. Az utat talán ismerte, de nem volt ereje ahoz, hogy azt megtegye. A pász­tornak kellett utána jönni, megke­resni, hazavinni. Áldozatot hozni, önfeledten, önfeláldozóan, magára hagyva kilencvenkilencet az egyért. Az az elveszett juh te vagy test­vérem, az ember, akit a teremtés koronájának szánt az Isten. l)e te hamar kitántorogtál a Paradicsom kapuján s eltévedt báránnyá lettél. Az Isten kezének teremtményei közül 99 megmaradt nála. A csil­lag teszi ma is a maga útját, a nap teljesíti kötelességét, mint a terem­téskor, az Isten parancsára hangos lesz az erdő, virágos a rét. Igen, minden hallgat a pásztor szavára, csak te tévedtél el. S látod, meny­nyire szeret az Isten? Eljött utá­nad, hogy megkeressen, mert 'te bűnös lélekkel is drágább vagy né­ki, mint az a kilencvenkilenc. Az az ö öröme, ha téged haza vihet. Sokszor, ha úgy fáj neked az élet — mert tudom, hogy gyakran fáj —, mért nem nézel rá erre a képre? Mért nem veszed észre a pásztort a báránnyal? Mért nem tudsz te is erőt, vigasztalást merí­teni ebből a .képből, mint azok a panasz nélkül szenvedni, zokszó Egyházunk életmegnyilatkozásá­nak két orcája van. Egyik a külső, szervezeti arca, másik a belső, lel­ki arca. Az egyik az egyház jogi életében, a másik az egyház lelki életében mutatkozik meg. Június vége és július eleje az egyházmegyei gyűlések ideje. — Ilyenkor egyházunk életmegnyilat­kozásának a külső orcája nyilatko­zik meg. Két tévedéstől kell óvakodnunk. Vannak, akik egyházunk közgyű­lési életét és munkáját teljesen fe­leslegesnek minősítik. Pedig rend­kívül fontosak azok a tanácskozá­sok, amelyeken az egyház minden­féle vonatkozásban számbaveszi a maga helyzetét, ahol számot ad el­végzett munkájáról, terveket ké­szít a jövendőre, haditanácsot tart és fegyverkezik. Viszont vannak, akik azt hiszik, nélkül meghalni tudó első keresz­tyének tudtak? Mert te még mindig nem jutottál el odáig, hogy belere­megett volna a szíved abba a gon­dolatba, hogy rossz úton jársz, el­tévedt bárány vagy! Nem mondtad még el: „Oh én nyomorult ember, kicsoda szabadít meg engemet.. De az ellenkezőjét, alázatosságot tipró farizeusi gőggel igen: Uram, hálát adok néked, hogy nem va­gyok olyan, mint egyéb emberek. Bárcsak jelenne meg előtted is az elveszett juh a megmentő pásztor­ral neked is beszélhetne, akkor te is elmondanád: Uram, én nem gő­gös, magábabizó szívet, de bűn­bánó lelket akarok vinni tehozzád, mert tudom, hogy én is eltévedt bárány vagyok. S akkor öröm­énekbe kezdenének az angyalok az égben. Ha így teszel, élni fogsz Örökké. Németh Géza. hogy gyülésezésben áll az egyház egész élete. Ezek azok az emberek, akik nem is érdeklődnek az egyház életében más iránt, csak a gyűlé­sek iránt. Így nevelődnek aztán ki azok a sajátságos evangélikusok, akik kitűnő egyházjogászok, első­rendű felszólalók és gyülés-vitá- zók, de az egyház lelki programm- ja iránt semmi érzékük és érdeklő­désük. Pedig akármilyen fontos is az egyház jogi szervezeti élete, gyűlési munkája, mind csak arra- való, hogy az egyház lelki életét és munkáját szolgálja. Vedd észre az egyház mindkét orcáját: a külsőt is, de a belsőt is. Végy részt mindkét irányú munká­jában: abban is, amelyik a gyűlé­seken megy végbe, de abban is, amely a templomi imádkozó élet­ben történik Isten dicsőségére és a lelkek javára. Gyűléseink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom