Harangszó, 1935
1935-06-23 / 26. szám
í i 26. évfolyartl. Alapított*: KAPI BÉLA 19lo-ben. L&ptuIajdonOB • Dunántúli Luther-Szóvetsóg. Az 0r«zágo8 Laliiéi- Szövetné^ hivatalon lopja. Megjelenik minden vasárnap. Ingyen melléklet tanév alatt kéthetenként a KIS HARANGSZÖ. Postacsekkszáinla : 30.626. Előfizetést elfogad minden ovang. lelkész és tanító. é * r A miiA 1935. juntas 23. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. A szabad akaratról azt tanítjuk, hogy az emberi akaratnak van valamelyes szabadsága arra, hogy aa ember tisztességes polgári életet tudjon folytatni. De nincsen ereje arra, hogy a Szentlélek nélkül létrehozza az Isten előtt való igazságot. Ágostai hitvallás XVIII. cikkely. 2é. szám. A Hatanflló •urkauU-UadihlvaUla: GYŐR 11., Petőfi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillör, félévre 2P« fillér, egy évre A P 80 fillér Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér Értékek forradalma. Amelyek nékem egykor nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak Ítéltem. Fii. 3, 7. A Krisztussal való eleven találkozás mindig magával hozza az ember értékelésének forradalmi átalakulását. Tulajdonképpen nem történik semmi más mint az, hogy az igazi értékek, amelyek koldusruha alá rejtőzött királyokként vesznek körül az életben, egyszerűen elárulják előttünk igazi méltóságukat és mi többé nem rongyos külsőt, hanem az igazi méltóságot látjuk bennük, viszont a fénybe és dicsőségbe öltözött szemetet minden csillogása ellenére is szemétnek tartjuk. Aki ezt nem tudja, az bizony elég sok megbotránkoztató dolgot talál a keresztyénségben. Olyannak tűnik fel előtte a világról lemondó keresztyén, mint egy oktalan rajongó, szánandó fantaszta, aki elfelejt élni s az életörömök aranyserlegét értelmetlen gátlások miatt eltaszitja magától. Pedig a keresztyén nem lemond, hanem nyer. Igen bölcsen nem akar lemondani arról, amit nyert a világ szemetjéért. Az igazi botránkozást, a lelkek megzavarodását azonban mégsem azok a keresztyének okozzák, akik a Krisztusért veszni hagyják a világnak egykor nyereségnek tartott dolgait, melyeket most már szemétnek ítélnek, hanem sokkal inkább azok, akik beszélnek Krisztusról anélkül, hogy életük bizonyságot tenne arról, hogy Krisztus mindenek felett álló értékké lett az életünkben. Az ilyen keresztyének hitetik el a világgal azt, hogy Krisztus nem képes tartalmat adni az ember életének, hogy a Krisztus egyedül riem elég, legfeljebb pótlék lehet a világ értékei mellett, mert a világ azt látja, hogy ezek a keresztyének szerencsétlennek érzik magukat, ha a világ által nagyratartott értékeket elveszítenek. Amikor kesergek földi kudarcok, sikertelenségek miatt, amikor haragszom a mellőztetésért és megaláztatásért, amikor elkeseredem, mert anyagiakban szükölködőnek gondolom magam, nem azt mutatja-e Hihetetlen pusztítást tud véghez vinni egy-égy jégverés. Hosszú hónapok verejtékhullató, keserves munkáját tudja percek alatt tönkreverni. Gyönyörű Ígéretek áldott Kánaánját tudja pillanatok alatt siralmas temetővé tarolni. Van lelki jégverés is. Pusztításaiban nem kevésbbé borzalmas, mint az előbbi. Bezárultak az iskolaajtók: vége a tanévnek. A gyeimeksereg egy- időre kikerül az iskola fegyelmező, nevelő hatása alól. S közülök soknak lelkén írtó jégverésként pusztítanak végig káros külső behatások. Hány fog közülök majd az ősszel úgy visszakerülni az iskolába, hogy amit az iskola és templom tanévközi hű magvetése plántált a leikébe, azt. az utca, sőt sokszor a kártékony légkörű otthon mind tönkreteszi. Vannak szülők, akiknek gyermeke reggeltől estig az utcán éli az életét, ahol pedig az út porával együtt az erkölcsi szenny fertőzését is magába szívja. Utcára kivert, magukra hagyott gyermekek, akik kevesebb törődést kapnak, mint az anyjuk libái, vagy az apjuk kisborja az istállóban. Amit az iskola tiz hónapon át egy kézzel a lelkűkbe rakott, azt az utca két hónap alatt két kézzel kitépi. Ugyanezt teszi néha az otthon is. Érdemes volna elgondolkodni pzon, hogy micsoda rombolást visz végmagatartásom, hogy a Krisztusban még nem ismertem fel olyan értéket, akihez viszonyítva minden csak szemét? Kiolvashatja-e a világ az életemből, hogy Krisztus egyedül is boldogít? Bélák János. hez a gyermekiélekben az, hogy az iskola hittanóráin annyi szépet hall elméletben vallásról, szeretetről, az otthoni élet mindennapi gyakorlata pedig durva beszéd, káromkodás, perlekedés és vallástalanság alakjában éppen az ellenkezőjét vetíti szüntelenül a szeme elé. Hány szülő szidja botorűl és igaztalanúl gyermeke előtt az iskolát és a tanítót. Hány szülő válik rossz példaadójává s mindezekben megrontó lélek- gyilkosává a gyermekének ! A magyar evangélikus tanítói kar hiába végzi híí igyekezettel nevelői munkáját, ha a szülői ház nem folytatója, hanem nemtörődömségből vagy vétkes könnyelműségből lerontójává válik az iskola munkájának. Mit szóljunk ahoz az apához, aki gyermeke jelenlétében kitéréssel fe- nyegetődzött a tanító előtt, mert rossz előmenetelü gyermeke nem kapott szája ize szerint való bizonyítványt. Hogy ilyesmi minő rombolást visz véghez egy viaszlelkü gyermek életében, az egyenesen elképzelhetetlen. A szülői ház ne ellensége, gyanúsító, rágalmazó, megbénító rosszakarója legyen az iskolának, hanem szövetségese és munkatársa! Az iskola befejezte egy évi magvető munkáját. A szülői ház pedig ne jégverést zúdítson, hanem harmatot és napsugarat hullasson arra a vetésre. Lelki Jégverés.
