Harangszó, 1935

1935-06-16 / 25. szám

204. HARANGSZÓ 1935 június 16. löznie az Isten házát. Ha a test egészsége érdekében fel tudjuk ke­resni a tavakat és fenyveseket s száz pengőket tudunk áldozni egy­egy kúrára, tessék áldozatot hozni a sokkal fontosabb lélek egészségéért is. A főbb nyaraló helyeken ma már meglehetősen megvan oldva az evangélikus istentiszteletek ügye. A testünket télen-nyáron táplál­juk. Hogyan tagadhatnánk meg ugyanezt a lelkűnktől?! Az egyke elleni küzdelem erkölcsi téren. (Tizenötödik közlemény.) Egy anekdota szerint valamelyik operában a kar teljes negyed órán át folyton azt énekli: „A gróf úr, a gróf úr a vízbe fül; mentsük meg öt“. Míg a kar ki­tartó buzgósággal fújja a mentésre szóló felhívást, ad­dig „a gróf úr“ természetesen akár tízszer is beleful— hat a vízbe. Vigyázzunk, hogy az egyke-kérdéssel mi is valahogyan így ne járjunk. Annyit foglalkoznak az egykével, annyi idő óta harsog már a szomorú nóta: az egyke miatt pusztulunk, veszünk; hogy ideje lenne már, ha arra illetékes tényezőink végre komolyan ke­zükbe vennék az ügyet s hozzálátnának annak az or­voslásához. A pusztuló magyar faj megmentéséhez. Most került a kezeim közé, hogy Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága pl. már 1907. május b.-i közgyűlésében vagy tíz évre visszamenő megfigyelé­sek, észlelések alapján egy tervezetet dolgozott ki az egyke megszüntethétése végett, melyben a múltkori fejtegetéseinkkel nagyjában s elvileg megegyező — bizonyos tekintetben azonban részletekbe is menő — következő törvényes intézkedéseket kérelmezi: „örökösödési törvényeinknek megfelelő módosí­tását, miután ezek még a legkisebb szetforgácsolódást is lehetővé teszik az örökösök között; abban a meg- , gyöződésben élvén, hogy a földbirtok oszthatóságának korlátozásával elvághatjuk a baj egyik legfőbb gyöke­rét. Véderőtörvényeinknek olyképeni módosítását, hogy minden harmadik fiúnak a katonakötelezettség alóli mentessége biztosíttassék. Törvényhatóságilag kimondandó lenne továbbá, hogy egy-gyermekű csa­ládoknál se kivételes nösülési engedély, se póttarta­lékba helyezés kedvezménye ne adassék meg, hacsak az apa, vagy anya nem teljesen munka- és keresetkép­telen. Állami bérleteknél, vasúti munkálatoknál és mindenféle állami alkalmazásoknál első sorban a né­pes családok sarjadékait vegyék figyelembe. Minden­nemű pótadóknál pedig nyujtassék kedvezmény a több gyermekkel bíró családoknak oly formán, hogy a nőt­len adófizetők pótadójuk 50 százalékával, a gyermek­telen házasok és özvegyek 40 százalékával, az egy- gyermekű családfő 30 százalékával, a két-gyermekű család 10 százalékával fizzessenek többet, míg a 3, vagy több gyermekkel bíró szülő a pótadóktól teljesen mentesítessék. A teljesen ingyenes népoktatást, vagy legalább is a sok gyermekű családapáknak az iskolai adó alól való fölmenétsét.“ Majdnem 30 éve, hogy ezek a kívánalmak és kö­vetelések elhangzottak; s mi történt azóta? Semmi más, minthogy a kar fújja rendületlenül a nótát: „A gróf úr, a gróf úr a vízbe fül. . .“ Most végre azonban a kormány megígérte, hogy törvényes intézkedéseket Virág ünnep. Játék két képben.«) Irta: D. Kovács Sándor. *) Alkalmi játéknak készült egy nöegyleti elnök jubileumára. Hasonló alkalmakkor leendő felhasz­nálásra közöljük. Személyek: Rózsa királyné, Liliom, Szekfü, Viola, Tulipán, Gyöngyvirág, Hóvirág, Ibolya, Virágok. I. KÉP. (Rózsa, a virágok királynéja, virágos trónon ül; körülötte udvarhölgyei, a vi­rágok. A leányok a virágszínekben meg­felelő színűnek öltözve, a trón mellett lépcsőzetesen két felöl; a felállás V alak­ban, csúcsán a trón. A virágok hódol­nak. Függöny előtt vidám zene vagy ének. Teljes fény.) RÓZSA KIRÁLYNÉ Üdvözlünk boldogító napsugár, Te élethintö áldott hatalom! Az örök Isten ajándéka vagy És szent követ e bujdosás honában. Az ég boltjáról fényed ránk ragyog S derű egészség, áldás mindenütt, Rögön, habon, hová csak elhatott. Kalásszal ékes a szántott barázda, Madárdaltól vidám a zöld berek, Ürömében nyílik a kert virága Fohászra nyúlnak a munkás kezek. A természet szent áldozatra gyűl És égi szózat zendül vigaszul Minden szívnek, kit bánat, gond epeszt És földre roskaszt örökös kereszt. Szálljon szívünkből hála ég felé, Hol az imádság révét meglelé. SZEKFÜ Istenáldotta meleg napsugár, Aki e földre életet lehelsz, Kit a beteg szív lelkendezve vár, S mindent újítasz, ahol megjelensz, Minden szépségnek forrása te vagy, Áldd meg sorjában a virágokat, Körüllebegve királynénk fejét. Te magad sződd meg szirma levelét, Tündér kelyhébe adj dús illatot, Mit Isten néked kincs gyanánt adott. LILIOM Drága királynénk, üdv s áldás reád. Legyen örökké fényes koronád. Hintsen reá a hajnal, harmatot, Mely a napfényben gyöngyszemként ragyog. Híveid szívből hódolnak neked, Ki legyőzél minden szépségeket, Mit csak teremni tud a földi hant. VIOLA Minden mi szép s e földön megterem, Dísz vagy ajándék, a tied legyen, Legyőzhetetlen a té szent varázsod, Te díszíted a szűzi mátkaságot. Kert és mező, erdőszél és havas, Virág ahol csak földből sarjadoz, Te néked hódol illatával. Parányi méh is boldogan siet, Körülzümmögni áldott kelyhedet. GYÜNGYVIRÁG Nemes királyné, kit minden csodál. Mosolygásodtól felvidul a táj, Amely kietlen avar volt elébb. Engedd, hogy én is megcsodáljalak ... Ki híveid közt legkisebb vagyok. RÓZSA Elég legyen már a magasztalásból, Hisz ismerem jól kedvességteket, Mely mint hársfát a vándor méheraj, Körülzsibong és lágyan enyeleg. A szépség,, amit örököltetek Istentől drága ajándék gyanánt, Úgy száll felém, mint hódolat galambja, A hangja szinte felséges zene. A báj, mely a virágot ékesíti, Sok vagy kevés, pompázó vagy szerény, Sem inger vagy rejtőző kicsiség, Egyenlöképen elmúlik, mikép Tavasz nyíltán a hó és ősz felé Madárdal és a forráscsobogás. Hiába sírunk, hogyha elhagyott, És hívjuk vissza, mint a házeresz A vándorlásra indult fecskepárt. Minden virágnak hervadás a sorsa, A megcsodált szépség is elenyész. Nem cél vagyunk az életforgatagban, Az Úr keze nem oltárul teremtett, Amelynek szent, örök s dicső joga, Hogy a hívektől hódolást kívánjon. Ne sziromban, színben és illatárban Keressétek a szépség s báj csodáját. Hanem a szív nemes érzelmiben. Amelyek a halállal is dacolnak, Mert a gyökér a tiszta szeretet. Köszönet kedves ünnepléstekért,

Next

/
Oldalképek
Tartalom