Harangszó, 1934

Kis harangszó

22. oldal.

KIS HARANGSZÓ

1934. március 11.

tárgyat: az engedelmességet tanítják, mert aki abból egyest szerez, az mindenben egyes. Tanuljatok ezért most engedelmességet, míg időnk vagyon, míg lehet munkálkodni s

tanulni. A legrútabb jelző, ha azt mondják rólad: engedetlen vagy és a legkitűntetőbb, ha úgy emlegetnek: engedelmes gyermek.

N.

Március 15. a gyermekszobában.

Tavaly ilyenkor nagy izgalomban voltak lluskáék, meg a szomszédék gyerekei, mert végre teljesedni látták óhajtásukat. Sárika

szép írásával mindegyik gyerek kapott meghívót a márc. 15.-Í ünnepélyre. így hangzott: „Meghívó! Minden magyar testvérkénket meghívjuk a márc. 15,-i d. u. 3 órai hazafias ünnepélyünkre. Sorrend: 1. Elénekeljük a Himnuszt. 2. lluska felolvas 1848. márc. 15.-ről. 3. Pista elszavalja Petőfi „Talpra magyar!" c. versét. 4. Sárika mond zárószót a mostani magyarokról.

5. Elénekeljük a magyar Hiszekegy-et. — Belépődíj 10 fillér, amit az árva magyar gyerekeknek küldünk el". A pénztáros és jegyszedő Jancsi volt. Elég sok dolga akadt, mert felül- fizetéseket is hoztak a gyerekek. 2 pengő 10 fillér gyűlt össze.

Az ünnepély is jól sikerült. Csakúgy csillogott a gyerekek szeme, mikor lluska azt emlegette, hogy Petőfi milyen hatással szavalta a .Talpra magyart“-t. Mikor aztán Pista szavalt, ő maga úgy érezte, mintha ő lett volna Petőfi Sándor. A közönség pedig vele mondta, hogy „rabok tovább nem leszünk". — Sárika beszédjére azonban mindnyájan könnyezni kezdtek, mert azt mondta: „Gondoljunk a megszállt területen lévő kis magyarokra, Nem tanulhatják a szép magyar nyelvet, nem tűzhetnek ki piros— fehér—zöld kokárdát. Szegény kis rab magyarok! Mikor lesznek szabadok? Én azt hiszem, akkor majd, ha mi sem leszünk minduntalan a rosszaságunknak a rabszolgái. Kérjük, hogy az Úr Jézus szabadítson meg mindnyájunkat!" Nagyon komolyan és buzgón énekelték aztán: „hiszek Magyarorszag feltámadásában!" — Úgy tudom, ezidén is meg- ünneplik a gyerekszobában márc. 15.-ét. m b.