Harangszó, 1934

Kis harangszó

6. oldal. KIS HARANGSZÓ 1934. január 14. azt sem tndta, mit csináljon rémü­letében. Valaki berohant a szobába és {el­rántotta a földön jajgató asszonyt: — Itt megy a falu végén a ná­záreti Jézus. Gyere, fussunk hozzá ! — Egyszerre megerősödtek az éjszakázásban, sírásban elgyengült asszony lábai s már futott Jézus után. Amint meglátta és közelébe ért, összeesett. Csak kiáltozni tudott: — Uram, Dávidnak fia, könyö­rülj rajtam! Az én leányom az ör­dögtől gonoszul gyötörtetik ! — Nagyon hitte, hogy meggyógyul a leánya, mert Jézus segíthet rajta. A másik asszony messziről látta, hogy beszél már Jézussal, gyorsan visszafordult. Nem akarta tovább magára hagyni a kis beteget. — A fiúcska akkor jött ki a házból, mikor odaért és lélekszakadva kiáltotta: — Néni! Eszter meggyógyult! Most olyan szépen, mosolyogva alszik. Egész biztosan meggyógyult! Szép csendben mentek be a szo­bába és boldogan hallgatták a kis leány egyenletes lélegzését. A gyerekek édesanyja is hama­rosan hazaért s azzal futott be: —, Ügye él? Élnie kell, hiszen az Úr mondta, hogy az én hitem szerint lesz. Vigyázva ment oda az ágyhoz, mikor csendre intették. Térdre bo­rult, melléje a kis fia és buzgón imádkoztak. (e. m. e.) Feleli kis pajtásunk! Gyertek gyerekek, vallassuk ki ezt a sze­gény kis jövevényt! * Honnan vezetett ide közénk a Kis Harang­szó, pajtás? „Nagy Oroszország­ból jöttem, ahol olyan nagy a hideg és olyan nagy ma a szenve­dés.“ — Kis pajtás, mért sü­töd le a szemed? Nem aludtad ki magad az éjjel? „Hogy aludtam vol­na, hisz, otthonom sincsen. Azt se tu­dom, ki az apám, anyám. Ahogy meg­születtem, gonosz kommunisták elvet­tek ötölük. Mert mi- riálunk ma minden a kommunistáké. Azóta százezer társammal! csavargunk erre- | arra. Hol kapusarokban alszunk, hol a jó meleg istállótrágyába furjuk bele ma­gunkat.“ De rossz bőrben vagy, kis pajtás! Mi­kor ettél utoljára? „Mi csak akkor eszünk, ha elénk dob­nak valamit, vagy ta­lálunk kenyérhéjat, almacsutkát. Minden­nap kijárunk a nagy szemétdombokhoz, ki­túrni valamit. Egyszer egy csomó pajtásunk a kaszárnyaudvaron elhullott lovat talált. Nekiestek rozsdás ba- jonette! és megették a hullát. Rettenetes betegséget kapott va­lamennyi. Akkor ki­csalták egy nagy me­zőre és csúnya gépfegy­verrel *lekaszá!ták őket kommunista katonák“. ■ De hát mért van ez így nálatok, kis orosz pajtás? „Mert minálunk megtagadták az Is­tent, kicsúfolták Jézust, lerombolták a templomokat és megtiltották az imád­ságot. És ti tanultátok, hogy mennyire

Next

/
Oldalképek
Tartalom