Harangszó, 1934
1934-01-28 / 5. szám
1934 január 28. HARANGSÍÓ 39. lelkész imádságai emelték még a tcmp- Iomt megtöltő közönség áhítatát. Utána szeretetvendégség volt. Az ünnepségeken részt vett Huber Etel diakonissza- főnöknö is. Bakonyszombathely. Karácsony estéjén lélekemelő ünnepély volt templomunkban az iskolás gyermekek közreműködésével. A helybeli földesúr adománya, az Osgyánné-alap kamatai és gyülekezeti offertóriumunkból 55 gyermek kapott meleg alsómba anyagot, országgyűlési képviselőnk 1 pár cipőt juttatott iskolánknak. A megrakott karácsonyfa Esterházy Erzsébet grófnő ajándéka volt. Dákai József bpesti hittestvérünk karácsonyfa-gyertya és szaloncukorka küldeményével emlékezett meg iskolásainkról. — Az iskolaévben 9 szegény gyermeket helyeztünk el ebédre egyes családoknál. A várpalotai evangélikus gyülekezetnek van egy hűséges szülötte, Mirth Fe- rencné, sz. Marossy Zsuzsánna, aki év- röl-évre meghozza jó lelkének áldozati ajándékát a régi oltárra. Bár már egy emberöltő óta a székesfehérvári gyülekezetnek tagja, de azért nincs olyan esztendő, amelyben régi gyülekezetének is meg ne hozná adományában a maga áldozatát. A múlt évben is 120 pengő szeretetadományt küldött a várpalotai ev. gyülekezet nőegyletének azzal a meghagyással, hogy 20 szegény családnak 5—5 pengő segélyt juttasson, 20 pengőt pedig egylete céljaira fordítson. — A gyülekezet belmissziói intézményei: a nó- és leányegylet, mint minden évben, úgy a mostani karácsonykor is megemlékezett a Krisztus ama parancsáról: „jót tegyetek mindenekkel, kiváltképen a. ti hitetek cselédeivel“. 52 házi szegénynek juttatott élelmiszer és pénz adományt, sőt még a kórházi és szegényházi ápoltakat is — felekezeti különbség nélkül — részesítette kisebb- nagyobb ajándékokban. Nagyvázsony. (Veszprém m.) Az egy évvel ezelőtt ajakult protestáns leányegyesület karácsony előtt Zergi Aranka vezetésével gyűjtést rendezett. A begyült összegből szép karácsonyfát állított fel az iskolás és óvodás gyermekek részére és a gyülekezet tanácsszobájában szép karácsonyfaünnepélyt rendezett. Az ünnepély után szétosztották az ajándékokat. A gyermekek édességet, ruhaneműt és élelmiszereket kaptak. Ugyanekkor az evangélikus nöegylet a szegénysorsú egyháztagokat pénzbeli segítségben részesítette. Mekényes. (Baranya vm.) Vízkereszt ünnepén örömünnepre gyülekezet össze a község evangélikus társadalma. Ekkor adták át nyilvános ünnepély keretében azokat a díjakat, melyeket az egyházközség énekkara a várm'egye által a múlt évben első.Ízben rendezett mecsekaljai dalosversenyen nyert, midőn a megjelent 16 kiváló falusi dalárda között az első díjat, u. m. a Falu Szövetség által ajándékozott aranyérmet, továbbá a vármegye közönsége által vándordíjul adományozott ezüst serleget a megye ezen legszélére eső sváb nyelvű evangélikus község énekkara vitte el s a bíráló bizottság külön is kiemelte a magyar daloknak hibátlan, pontos éneklését és tiszta magyaros kiejtését. Az ünnepélyen Büki Jenő lelkész megnyitó beszéde után Klenner János községi jegyző üdvözölte a dalárdát s köszönte meg nekik azt, hogy győzelmükkel, mint e vármegyei versenyek legelső győztesei a község nevét is beleírták a vármegye történetébe. Az énekkar vezetője, Reidl kántor-tanító az 1. Korintusi levél 3, 7-9. verseinek szavaival felelt arra a kérdésre, hogy kit illet a dicséret és dicsőség a győzelemért. Blaskovich Iván főszolgabíró további támogatásáról biztosította a községet. Az ünnepélyen az énekkar elénekelte azokat az énekeket, melyekkel a dalosversenyen győzelmet aratott, majd az ünnepély végeztével az énekkar tagjai egy kis színdarabot játszottak el, melynek jövedelme a folyó évi dalosversenyen való részvétel költségeinek fedezésére szolgál. Potyond. (Sopron vm.) Hantó Sándor, aki potyondi kántortanítóvá választása után katonai szolgálatra volt kénytelen bevonulni, tartósan szabadságoltatott s igy csak most, január 14.-én iktatta be Bojtos László vadosfai lelkész Czirák György ig.-tanító örökébe, a potyondi tanítói állásba. Zsebenáza. (Sopron vm.) Szépen sikerült vallásos-est volt Vadosfának ebben a kis filiájában jan. 14.-én. Az iskolát zsúfolásig megtöltötték a megjelent hívek, akiknek soraiban igen szép számmal voltak képviselve r. k. testvéreink is. Szavalatok, szóló- és karének, valamint egy előadás alkották az est műsorát. Szavaltak: Kovácsics Jenő, Bojtos Endre és Horváth József. Szólóénekkel szerepelt: Potyondi Antal. Mészáros Sándor s.-lel- kész előadást tartott „Imádkozzál és dolgozzál“ címen. Az énekeket betanította és vezette Kiss László Endre h. tanító. Külmissziói munlta Békéscsabán. A békéscsabai ev. nöegylet rendezésében minden hónap első szerdáján külmissziói összejövetel van. Adomány a győri szeretetháznak. A tárnokréti gyülekezet a győri szeretetháznak 65 kgr. babot, 16 kgr. mákot és 15 kgr. borsót küldött. Ugyanakkor a Belmissziói Egyesület inségakciójára 40 kgr. lisztet és 484 kgr. burgonyát küldött. A szegedi egyetemi Luther-Szövetség a győri ev. ifjúsági egyesület leányosz- tályát tiszteletbeli alapító tagjává választotta, hálából azért a buzgóságért, amellyel a leányosztály 51 pengőt gyűjtött az egyetemi Luther-Szövetség céljaira. A „Célegyenest Előre“ bibliaolvasó naptára. A Czakó Jenő ref. vallástanár szerkesztésében Cegléden megjelenő „Célegyenest Előre“ ifjúság lap az 1934. évre bibliaolvasó naptárt adott ki. A 32. oldalas kis füzet minden hétre egy ösz- szefiiggő témasorozatot tűz ki, megjelöli minden napra a bibliai helyeket s találó címben foglalja össze annak velejét. A füzet elején a keresztyén szövetségek tagsági fogadalma, a keresztyén napiparancsa olvasható, a végén pedig üres lap várja azoknak névsorát, akikért imádkozni óhajt a bibliaolvasó minden nap. A kitűnően összeállított sorozatok sok indítást adnak a bibliaolvasónak. Ára 10 fillér. Kapható a szerkesztőnél Cegléden. Terményárak Budapesten 1934. jan. 21.-én: búza 7.40—8.15, rozs 4—4.10, takarmányárpa 7.20—7.40, sörárpa 8— 9.50, egyéb árpa 8.10—8.20, zab 8.10— 8.30, tengeri 6.10—7.90, korpa 6.35-6.45 HATÁROKON TÚL. Németország. D. Rendtorff, mecklen- burgschwerini országos püspök lemondott hivataláról és Stettin-Braunsfelden vállalt lelkészi állást. Anglia. A Keresztyén Diákok Világ- szövetsége február 18.-án imanapot tart. — Az angol keresztyénség erőteljesebb zsidómisszióra határozta el magát. Marokkó. A tartomány Demnat nevű városában két misszionáriusnő vasárnapi iskolát kezdett az ottani zsidó gyermekek számára. Japán. Meghalt a távol-Keletnek, Ka- gawa mellett egyik legcsodálatosabb keresztyén egyénisége: Motoichiro Takahashi. Pályáját mint egyetemi könyvtáros kezdte, de aztán otthagyta jólfizetett állását s Kagawa oldalán egész eletét a keresztyén munkának szentelte. Hatalmas arányú békemozgalmat kezdett, amelynek célja a japán és kínai két testvérnép kibekítése és általában a háború elleni küzdés volt. Az emberfeletti munka összeroppantotta: aránylag fiatalon tüdőbajban halt meg. Halála előtt három nappal ezt írta az egyik japán újságnak: „Én meghalok, engesztelésül a japán háborús szellem testvérgyilkos vétkéért, meghalok, mint a béke magvetése“. — Halála órájában mindenkit elküldött maga mellől: egyedül akart maradni az Istennel. Félóra múlva, mikor ismét bementek hozzá, már ,ia- lott volt. A falon, gombostűvel odatűzve kis cédula függött, amelyre a haldokló ereje utolsó megfeszítésével ezt a szót írta oda: „Feltámadunk“. JÓ KÖNYVEK. Edquist Márta: Északi fény. Képek a lapp ébredés történetéből. Svéd eredetiből fordította: br. Podmaniczky Pál. Sopron 1933. E fordítás készüléséről egyszer írtunk már. • Most örömmel közöljük, hogy a könyv meg is jelent. Ismét egy könyv Podmaniczky Pál fordítói tollából, amely az életből fakadt és az élethez szól, lélekmozdulásokat ír le és lélekmozdulást teremt. Könyv, amely nem az íróasztal elvont világában született, hanem amelyet a valóságos élet szívet megmarkoló levegője leng körül. Az északi lapp evangélikusság ébredési történetéből szed össze drága gyöngyszemeket. Mint ilyen testvére a Parasztpróféta című, ugyancsak Podmaniczky fordításában megjelent könyvnek. E második műért is nagyon hálásak vagyunk a fordítónak. A keménykartonos félvászonba kötött, 183 oldalas szép könyv ára 3.50 P. A protestáns egyházi zenének régóta hiányzó történeti összefoglalását adja Kühn János kőszegi igazgató-tanító az „Evangélikus népiskola" különlenyomataként kibocsátott 30 oldalas füzetében. Mindenre kiterjedő figyelemmel tárgyalja benne az evang. koráléneklés fejlődését, népszerű módon szól a liturgiáról. Könyvének igen értékes fejezetei a külföldi, de különösen a hazai mesterek munkáit és munkásságát méltató része. Helyesen állapítja meg a szerző, hogy népünk nagyon szeret énekelni. Egyházunk évszázados múltjában a tántoríthatatlan hithüségnek és gyülekezeteink
