Harangszó, 1934

1934-11-18 / 47. szám

1934 november 18. HARANGSZÓ 379 A Jubileumi emléUfilxcIrc küldött számos levél közül egynek néhány gondolatát az alábbiakban közöljük. Mélyen Tisztelt Szerkesztőség! Szeretett lapunk 25 éves fennállása olyan határkövet jelent, amely mindnyá­junkat büszkeséggel tölt el. Az évforduló alkalmából küldött füzetet hálásan köszö­nöm. Igen nagyon jól esett, hogy a „Ha­rang szó“ szerkesztősége oly sok szeretettel szólaltatta meg benne egyházi vezetőinket, lelkészeinket és a lap munkatársait. Tudjuk, hogy mit jelent ma, csak ma­gának a lapnak a kiadása, annak nyom­daköltsége, kliséi, szétküldése, stb. Éppen ezért önkénytelenül kötelességet éreztem sietve utána nézni, hogy vájjon meg vannak-e évről-évre a befizetési nyug­táim, mert csak az esetben esik jól a lap részéről az ilyen figyelem ha a lappal szemben magam is meglettem kötelessé! e- met. Ilegnagyobb örömömre a befizetéseket évekre viszumenőteg rendben találtam. Szerény kis tisztviselői fizetésem nem en­gedi meg, hogy szeretett lapunkat különös­képpen telmogassam. de igen szeretném egyszer a lapban e sorokat olvasni : „Eb­ben az évben az összes előfizetők fizetési kötelezettségeiknek eleget tettek.“ Milyen kedves volna továbbá, ha min­denki, aki csak teheti a 25 éves jubileum alkalmából legahibb egy pengőt küldene be azzal, hogy a „Harangszó“ karácsonyi ünnepi számát minden olyan evangélikus asztalára, le lehessen tenni, ahova eddig még el nem juthatott. Keresztyéni felemelő érzés, amely a 25 éves jubileumot a hála mellett az együttérzésben is elmélyítené. Ez a karácsonyi szám nemcsak azoknak jelentene boldogságot, akiknek ilyenformán az asztalára kerülne, hanem feltétlenül azoknak is, akik ennek költségeihez hoz­zájárultak. Egyházi lapunk ajándékozása kicsinyben hasonlítana azon cselekedethez, melyet a karácsonyi héttel kapcsolatban egyéb testvéries jótétemények terén a cser­készetnél ,jótét hétnek“ neveztek el Ha lehetséges volna egy ilyen megmoz­dulás és ha soraim meghallgatásra talál­hatnának, szerény fizetésemhez mérten egyidejűleg 5 pengőt küldök ezen célra. Ha pedig ez nem valósulhatna meg, a küldött összeg a lap terjesztésére fordit- tassék. Isten áldása kisérje szeretett lapunkat és annak munkásait Hittestvéri szeretettel RODONYl PÁL egyetemi tisztviselő. OLVASSUK A BIBLIÁT. A tanítvány figyelmeztetése. November 19. Kerüld az üres lármát. II. Tim. 2. 16. Ami világunk mindig lár- másabb lesz. Van lárma, amely hozzátar­tozik az élethez s megszenteli az életet, de van lárma, amelyik szentségtelen és üres. Sokan lelki ürességüket nagy nesszel akarják eltitkolni s a maguk durva neszé­vel ki akarják hivni bennünk a fölháboro- dás üres lármáját, hogy lealacsonyodjunk hozzájuk. — Ne akard letorkolni a hitet­lent, hanem győzd meg hited csendes imád­ságával. November 20. Kerüld az ifjúkori kíván­ságokul. II. Tim. 2, 22. Legrettentöbb szám­adása az életnek, ha egy eltékozolt s fertő­zött ifjúság bünhődésével fizet. Hányán szeretnék újrakezdeni az életet, ha fertő­zött test helyett tisztaságot nyernének s nem gondolnak arra, hogy mindig előbb a lélek szépségét csúfítják meg a gonosz kí­vánságok, tehát mindig itt kell kezdeni a javulást is. A gyógyulás nem a kórházi ke­zeléssel lesz tökéletes, hanem ha „segítsé­gül hívják az Urat tiszta szívből.“ November 21. Kerüld a vitatkozásokat. II. Tim. 2. 23. Kis szikrából nagy tűz, gye­rekes vitatkozásból sokszor örök gyűlölet támad. Hányszor megromlik a jó viszony egyházi vezetők között apró, hiúsági kér­dések miatt. Mi, evangélikusok hányszor marjuk egymást csak azért, mert talán más egyházkerületbe tartozunk . . . Nézzétek a bűnökben megrögzött cinkostársak meny­nyire összedolgoznak. Mindnyájan felelősek vagyunk a háborúskodásért: az is, aki kezdi, az is, aki fplytatja. Jó lenne, ha mától kezdve megszűnne a. Krisztusért való vita s megkezdődnék az Érette szentelt élet. November 22. Légy türelmes. II., Tim. 2. 24. Az Úr szolgája vagyok. Az Úr pa­rancsa az: Kövess engem! Őt — talán — a türelemben legnehezebb követnünk. Sok­szor, megromlott egyéniségünk haragját is az Ő nevében dühöngjük ki s az életünk nem alkalmas arra, hogy valaki is jót ta­nuljon belőle. Nem szabad szülőnek, taní­tónak, igehirdetőnek s az Ige követőnek el­felednie, hogy minden Krisztusért végzett munkára a nyájasság, a türelem, a szeretet e kisugárzása tesz csak alkalmassá. November 23. Szelíden fenylts. II. Tim. 2. 25. Csak az a fenyítés lesz áldás az éle­tünkben, melyből kiérezzük az értünk aggódó szeretetek Ezért áldjuk haló porá­ban is szüléink dorgáló kezét. Ha a fának nekünk nem tetsző ágait'egyszerre lenyes- sük, elsorvad, ha idomítjuk, visszanyeri szép alakját. Nem a bűnnel kell szelíden bánni, hanem a bűnös emberrel. Szomorú volna, ha ma megfordítva cselekednénk! November 24. Maradj meg Krisztus tudományában. II. Tim. 3, 14. A mi vilá­gunk sokat ad tudományára, pedig az em­beri tudomány gyakran egyik napról meg­hazudtolja a másikat. A Krisztusról tanultak mindig igazak s ezért érdemes érettük meg­bízatást, mandátumot vállalni Sohasem ér­het engem szégyen, ha a Krisztustól tanult igazság képviselője vagyok. — De tudnom kell, hogy csak Tőle tanulhatom meg, tehát tanítványává kell lennem, ... le kell ülnöm az ő lábaihoz. November 25. Hirdesd az Igét. II. Tim. 4, 2 Papi hivatal nélkül is papi hivatásunk az Ige hirdetése mindig és mindenhol. Néma hallgatásban, vagy dörgő dorgálásban, féltő intésben és bátorító buzdításban ott van Isten Igéje, ha ..". a szívünkben ott van, mert a szívnek teljességéből szól a száj s jőnek elő a cselekedetek. De vigyázz, nem az igehirdetés teszi a te szívedet Krisztu­sévá, hanem csak a Krisztusnak adott szí­ved tehet Téged az Igének hirdetőjévé. Bácsi Sándor. lliiiiHlliiiilllliiiilUliiiilllliiiilllliinlllliiiilllliiiilHliiiitHliiiilllliiiiíHlniilllhin«i Terjesszük a „HARANGSZÓ“-t! KARCOLATOK. Régi fó idők. Szigetiig Lajos írja le az „Evan­gélikus maggar arcképcsarnok“- ban, hogg mikor Molnár Jánost, a pesti eo. gyülekezet első lelké­szét állásába beiktatták a Kalap­utcában (ma Irányi-utca) az isten- tisztelet céljaira átalakított te­rembe a belvárosi plébánia adott orgonát. Évek sorára átengedte a belvárosi plébánia az ev. gyüle­kezet használatára hordozható or­gonáját. Csak az úrnapi körme­netre kellett visszaadni. Mikor pedig nemsokára templomépitésre gyűjtöttek, gróf Batthyány József esztergomi érsek tekintélyes ősz- szeget adományozott az evang. templomépitésre. ti égi jó idők! Hová tüntetek? HETI KRÓNIKA. A pápa Gömbös Gyulának a Pilis- rend nagykeresztjét adományozta, mely a nem római katholikus államférfiak ré­szére alapított legnagyobb pápai kitün­tetés. Az evangélikus miniszterelnök ezt a kitüntetést ,,a magyarországi római katholikus egyház érdekében kifejtett kormányzati tevékenységéért kapta.“ — Gömbös Gyula Rómából hazaérkezett. Több fontos kérdésben megállapodott Mussolinivel. — A képviselőház meg­kezdte ülésezését. A miniszterelnök ki­jelentette, hogy van reménysége a ma­gyar revíziós célok keresztülvitelének lehetőségében. — Matuska, a biatorbá- gyi merénylő a kihallgatása alatt elme­betegnek tetette magát. Egy bizonyos ,.Leó“-ra hivatkozik, mint aki bűnre csá­bította. Matuska kihallgatását egyéb­ként befejezték és hamarosan megtörté­nik az ítélet. — Ward Price híres angol újságíró egy cikkében azt írta. hogy a középeurópai helyzet megoldásának kul­csa Magyarország. — Rothermere sze­rint Európa békéje sohasem volt bizony­talanabb, mint ma. — A francia kormány lemondott. Az új kormány elnöke Flan- din. — Franciaország és Németország megbízottakat küldenek a saar-vidéki bizottságba. — Tizenhárom repülő nö­vendék halt szörnyet a königsbergi re­pülő katasztrófánál. HARANGSZÓ. Szentháromság u. 25. vasárnap. Máté 15—28 Sokszor úgy látjuk, mintha a közeledő végítélet félelmetes jelei ülnének ki a világ arculatára. Bálványimádás „pusztító utálatossága“ mindenfelé. Nyomorúság és jajkiáliás mindenütt. Hamis próféták hitetik a lelkeket s

Next

/
Oldalképek
Tartalom