Harangszó, 1934
1934-10-28 / 44. szám
354. HARANGSZÓ 1934 október 28. OLVASSUK A BIBLIÁT. Az írás csodája. Október 29. Az irás kezdeményezője. II. Mózes 17. 11 — 15. 31, 18. és 32. 15—16. Amennyi gonoszság megy végbe manapság jráson, könyvön keresztül, azt gondolhatnánk, hogy' a Sátán volt annak kitalálója. Nem volt-e a jó és gonosz tudása tiltott fájának a meglopása az ólombetűk forgalombahozása? Megnyugodhatunk. A Szentírás szerint maga Isten volt az írás kezdeményezője. Azzal is, hpgy a megtapasztalt Isten-élmények leírására sarkalta Mózest; azzal is, hogy a Tízparancsolat kőtábláját a saját injával írta. Nagy merészség volt Istentől a romlott ember kezébe adni a gondolatterjesztésnek ezt a félelmetes közegét. De hogy mégsem vonta vissza, mutatja, hogy bízik. Bízik, hogy a Sátántól oly mohón és ügyesen megszállt területen: a könyvek világában is fel tudja venni a versenyt e világ fejedelmével. Október 30. Az irás rendeltetése. V. Mózes 6, 1—12. Máté 13, 1—30. Isten nem kisebb célra, mint a Vele való közösségünk ápolására szemelte ki az írást. Azt akarta, hogy azon keresztül megörökít- tessék, amit ő tett. De nemcsak —, hanem az is, amit ővele kapcsolatban a szívek átéltek. Sőt még ennél többé is tette az írást! A magvető fehér kötényévé, amelyből éjjel és nappal kicsinyekhez és nagyokhoz, zajban, vagy magános csendben élőkhöz eljuthasson az új élet csodálatos telepe: az ő igéje, parancsa, ítélete és kegyelme. Október 31 Amikor az irás síkra száll. 40. Zsolt. 1—11. Máté 10, 27. íráshoz csak annak van ioga. akinek nagy mondanivalói vannak. Senkinek sem lehet nagyobb mondanivalója, mint aki mélv vergődések után megtalálta a kegyelmet, a Megváltót. Azt. aki a maga számára foglalta le minden ábécé első és utolsó betűjét: az Alfát és Omegát. Ez a megtalálás adta Luthernek a jogot most 417 esztendeje, hogy éljen az írás nyilvános hatalmával és kiszegezze a 95 tételt. (Ennek a Megváltónak a szolgálata igazolhatja a ma 25 éves hála oltáránál leboruló Harangszót. hogy megszólalt s hogy a legnagyobb evangélikus nyilvánosság előtt tovább is szeretné szólni az élő Isten mának szóló szent üzeneteit. Oh. hadd hallassa a Szentlélek ébresztő szélzúgását: síkra szállva az írás hatalmával az Űrért és az ö egyházáért! November 1. 4z írás kénvszerűsége. ijób 19, 21—27. II. Tim. 3, 16. Akiknél az írás kedvtelés, azok csak a felületen mozognak. Az igazi író nem irodalmi babérokra vágyik. Őt a maga Istennel s Istenért való harca kényszeríti írásra: megmagyarázhatatlan benső erők, Istén érintése. Az ilyen írás sokszor vergődéssel. a magunk megalázásával, legféltettebb titkaink feltárásával jár. De az ilven íráson van áldás s az ily írásnak lehet maga Isten még sokszor a saját szemeink előtt is letakart ihletője. November 2. Az irás ítéleti missziója. Dániel 5. Jelenések 3, 14—18. Az írásnak nagy szerepe lesz az ítéletnél. Nem mese van amögött a hit mögött, hogy valahol feljegyzik minden cselekedetünket. A magyarban az írás a rovólécekre vezethető vissza, amelyen kinek-kinek a tartozását jegyezték. Milyen rettenetes lehetett látni Belzacárnak a kézfejet, amely a királyi palota meszelt falán írt. Voltakép az emberek is bejelenthették volna, hogy ítéletre érett az ö élete. De nem mertek megszólalni. Amikor a papok, próféták, felvigyázók és püspökök hallgatnak. Isten ma is sokszor egy a múltból elédbevetett, vagy a jelenből egészen frissen keltezett írással jelentheti be az ő ítéletét. November 3. Az irás kockázata. II. Kor. 3, 1—6. és 4, 1—7. Az írás nemcsak azzal a kockázattal jár, hogy azt a Sátán is utánozhatja, hanem azzal, hogy még Isten írását is félrevezetésre használja. Nem úgy. hogy csak felibe-harmadába méltatja figyelemre, hanem azzal, hogy a betűjén rágódtat s nagy szigorral olyat magyaráz bele. amit Isten nem szánt neki. A hívő embernek alázattal s az általános romlottság alapján megértéssel kell fogadni ezt; anélkül azonban, hogy az íráshoz való ragaszkodást valami is megnyirbálná. Az emberi írással még inkább vissza lehet élni s így erre még inkább áll, hogy ez a kincsünk cserépedényben van. Ha mégis jó származik belőle, az minden alkalommal csupán az Isten nagy-jóvoltát dicséri. November 4. Az irás kegyelmi missziója. Máté 22, 1—14. Bár az írásnak is megvannak a maga korlátái, mintha Isten mégis mind többet bizna rá. Ma már nem igen látjuk, hogy az Úr tanítványai kettenként kimennek járni a falukat és városokat, amint még Vald Péter idejében is. Ma sok mindent a sajtó csendes, fehérországútián küld hozzánk Isten Szentlelke. Ezen nyüzsögnek szerte a szélrózsa minden irányában a nagy vacsorára és a királyi menyegzőre hivó szolgák. Sorsuk is sokszor azonos az evangéliumbeli szolgákéval. Sokan a legkülönbözőbb mentségekkel vonják ki magukat, talán vissza is utasítják, hogy többé ne jöjjön hozzájuk. A szolgák azonban nem csüggednek el. Vagy itt, vagy ott újból utolérik a kegyelmi meghívó elől elbújni akaró embert. Vájjon kiknél lett már a Harangszó ilyen kegyelmi missziót teljesítő szolgává? Mily jó lenne együtt látni őket! Gáncs Aladár. KARCOLATOK. As elpusztíthatatlan biblia. I. Lipót gyászos uralkodása alatt a hitehagyó Nádasdy Ferenc ádáz gyűlölettel üldözte az evangélikusokat. Az egyik trencsénmegyei birtokán elűzte például Pilarik István beckói lelkészt is. A lelkész bibliáját pedig — mivel tudta, hogy ebből táplálkozik az „eretnekség“ — nyilvánosan elégettette. Nádasdy Ferenc maga is kaján örömmel szemlélte, hogyan lesz a lángok martalékává a szent könyv. Egyszeresük a szél kiragadta az égő biblia egyik lapját s azt egyenesen Nádasdy ölébe vitte. Az elvetemült ember elsáppadva olvasta az igét, amely éppen azon a lapon volt olvasható: „Megszáradt a fű, elhullt a virág, de Istenünk beszéde mindörökre megmarad.“ Ezsaiás 40. 8. HETI KRÓNIKA. Gömbös Gyula miniszterelnök visz- szaérkezett Varsóból. Fontos tanácskozásokat folytatott Pilsudszky tábornaggyal és Beck lengyel külügyminiszterrel. A tanácskozás során a két ország gazdasági kapcsolatainak kiépítése került megbeszélésre. — Göring porosz miniszterelnök, aki résztvett Sándor jugoszláv király temetésén, visszautaztá- bán néhány órát töltött Budapesten. — Az erdélyi magyarság sorsa egyre nehezebbé válik. A román hatóságok részben az adóvégrehajtásokkal, részben a magyar iskolák elrománosításával súlyos nehézségek elé állítják a székely népet. — Vasárnap avatták fel Győrött az ország legújabb Országzászlaját. — Sándor király meggyilkolásával kapcsolatban egyes magyargy.ülölő külföldi lapokban aljas rágalmak jelentek meg Magyarország ellen. Ma azonban az egész külföld elismeri már, hogy Magyarországnak semmiféle kapcsolata nem volt a-marseillei királygyilkosokkal. — A bolgár rendőrség megállapította, hogy Sándor király gyilkosa Vlado Ge-/ ergieff macedón terrorista volt. — A meggyilkolt királyt nagy gyászpompával temették el. A temetésen a külföldi ha^ haltnak számos előkelősége jelent meg. — A marseillei királygvilkossággal előállott politikai bonyodalmak megbeszélése végett a kisantant rendkívüli értekezletet tartott. — Szerbiában nem most történt az első királygyilkosság. 1804 óta, az egyetlen I. Péter királyukat kivéve, valamennyi fejedelmüket elűzték vagy meggyilkolták. — Poincaré, a franca köztársaság volt elnöke, váratlanul elhunyt. — Az elhunyt francia külügyminiszter utóda Laval, a közeljövőben Rómába utazik, hogy folytassa a francia-olasz tárgyalásokat. — Olaszország harmincötezer tonnás cirkálót épít. — A spanyol forradalmárok megvásárolták a svájci hadsereg összes régi fegyvereit. — A mexikói képviselőház egyhangú határozatban felkérte elnökét, , hogy Mexikó katholikus érsekét, valamint a többi kath. érseket és püspököt is, száműzze az országból, mert felforgató természetű izgatást folytatnak a kormány ellen. HARANGSZÓ. Szentháromság utáni 22. vasárnap. Máté IS, 23—35. Adósai vagyunk az Istennek. Bölcsőtől a koporsóig mindent tőle kapunk. Nincs mivel dicsekednünk. Fizetésképtelenek vagyunk az Istennel szemben. Mint az adós, akinek feje fölött összecsapott az adósság. Mit tudnánk mi adni az Istennek ? Csak egyet tehetünk : könyöröghetünk, hogy engedje el az adósságot. Őnála kegyelem lakozik.
