Harangszó, 1934

1934-09-30 / 40. szám

318. HARANGSZÓ 1034 szeptember 30. már a középiskolai reform előtt megva­lósította ezt az órát a budapesti evangé­likus leánygimnázium. Lutherszövetségi közgyűlés. Ugyanaznap délben tartotta meg közgyűlését a kerületi Luther-szövetség is D. Kapi Béla püspök és dr. Ittzés Zsigmond egyházra, felügyelő elnök­letével. Alvilági elnök megnyitójának, a Szövetség évi munka- és pénztárjelen­tésének meghallgatása után a Szövetség elhatározta, hogy a Belmissziói Munka- programmot, amely a kerületben folyó mindenirányú egyházi belmissziói mun­kának programmfoglallatja, immár 10 esztendeje, ez évben is kiadja. A bő anyagot nyújtó munkaprogramm ára a dunántúli gyülekezetek és lelkészek ré­szére — mivel ezek részben a tagdíj fe­jében kapják — 3 pengő, más gyüleke­zetek és lelkészek számára 4 pengő. A Szövetség elhatározta, hogy a K1E ev. ágának titkári fizetéséhez ez évben is évi 480 pengővel, a KIÉ ey. ágának titkári fizetéséhez pedig 200 pengővel járul hozzá. A barlahidai és felpéci ifjúsági házra 100—100 pengőt, a budapesti egyetemi Luther-Szövetségnek 50 pen­gőt, a dabronyi ifjúsági háznak 50 pen­gőt, a KIÉ akaili táborának berendezé­sére 100 pengőt (ha a pénztár helyzete megengedi, később újabb 100 pengőt helyezve kilátásba): Ezután a Harangszó évi beszámoló jelentését hallgatta meg a közgyűlés. A jelentésből megnyugvással vette tudo­másul a közgyűlés, hogy az olvasók ki­tartó hűsége ezévben is átsegítette a lapot az anyagi nehézségeken. A lap, amely a hazai protestáns egyházak ha­sonló terjedelmű lapjai között kezdettől fogva a legolcsóbb volt, akkor midőn jobb papírt vezetett be, minden számban képeket kezdett közölni s különösen mi­Tanulj meg imádkozni! Irta: dr. Schlitt Gyula. 35 Most már biztos voltam benne, hogy az én legjobb barátom a legnagyobb gazember, ki örökségemre pályázik. Nem akart láb alól tenni, ahhoz sok volt benne irányomban a szeretet, de ahhoz meg kevés volt, hogy utamra engedett volna. Értékesíteni akarta a találmányt s ha megszedte magát, odébb áll. Szerez vagyont, mellyel idegenben megél s gyilkosság sem terheli lelkét. Valahogy így okoskodhatott. De tudva, hogy mily társaság kezáben vagyok, pokollá lett lassan az életem. Nem volt egy nyugodt percem. Ha elaludtam, nem tudtam, fel­ébredek-e s ha felébredtem, nem voltam bizonyos, hogy eljutok-e mégegyszer az alvásig. Reinerné nagyot sóhajt s könnyei csak úgy potyognak. Nézi fiát kisírt s mégis boldogan ragyogó szemével, mintha ebbe a nézésébe volna elrejtve a legnagyobb földi boldogság. Helén lé- lekzetet is alig vesz. összeszorított ajak­kal figyel, mijitha csak félne, most éri Tibort utol a veszedelem. — S amíg lopva ástam a szabadulás útját — folytatja Tibor —, addig az ag­godalom a szívemet rágta, mi van ott­hon? Anyámmal? Helénnel? — Itt egy pillanatra megállt s Helénen nyugtatta fáradt pillantását. Helén nagy lélekzetet kor olvasóinak ingyen mellékletként megindította a Kis Harangszót, tulajdon­képpen nagyarányú előfizetési árleszál­lítást hajtott végre önmagán. A lap ju­bileumi terveiből kettőt már megvalósí­tott: megindította a Kis Harangszót s felvette a maga árváját. A harmadik terv megvalósítására, jubileumi emlékfüzet kiadására október végén fog sor kerülni. Hisszük, hogy kitartó hűségben, terjesz­tő, új olvasókat tabarzó buzgalomban az olvasótábor is elvégzi majd a maga jubileumi kötelességét és így segít hor­dani a lap súlyos terheit. A „Gusztáv Adolf“ gyámintézeti közgyűlés. A délután tartott közgyűlésen Nagy Miklós áhítata és Scholtz Ödön elnöki je­lentése után az adományok szétosztása történt meg, melyekhez a zalaegerszegi nőegylet özv. Magyar Lajosné elnök ál­tal 50 pengő külön adományt csa­tolt. A 324 pengő egyházkerületi kis szeretetadományt a keszthelyi, a Rupprecht-Káldy-féle alapítvány ka­matait, 60 pengőt’, a felsődörgicsei gyü­lekezet kapta, az egyetemes egyház kis szeretetadományára pedig a zalaeger­szegi gyülekezetei javasolta a közgyű­lés. Egyenként 100 pengős gyámintézeti segélyt kapott a következő kilenc gyü­lekezet: Csorna, Tés, Nagybarátfalu, Antalszállás, Zalaegerszeg, Sopronbán- falva, őrimogyorósd, Szekszárd, Öcs. 50 pengős gyámintézeti segélyt kapott a következő tizenöt gyülekezet: Oyóró, Sur, üyörszemere, Kaposvár, Zalaszent- grót, Nagyvázsony, Enying, Hánta, Dombóvár, Magyarkér, Nagyszokoly, Répcejánosfa, Nagykanizsa, Óriszentpé- ter, Bakonyszentlászló. vett s boldog pirulással lesütötte szemét. —- Borzasztó volt arra gondolni, hogy ti nem tudjátok, mi van velem. Élek-e, hal- tam-e? Csak egy pillanatra szerettem volna itt lenni, hogy megsúgjam: várja­tok, ne essetek kétségbe. Nem haltam meg és visszajövök. —- Legjobban akkor éreztem magam, mikor áshattam. Néha úgy volt, mintha lépteket hallottam volna felettem. Olyan­kor megkétszereződött az erőm. Ha el­fáradtam, imádkoztam. Micsoda csoda hatalma van az imának. Csak az tudja, ki a halál torkában dolgozik az életért, az övéiért, akiket szerét s e munkájában magára van hagyva, egyedül van. Bor­zasztó. Ha nincs hitem, ha nincs lelkem, mely imádkozni tud, elvesztem volna időnek előtte. — Egyszer aztán láttam, hogy Som­ló viszi a földet a barlangból. Tudtam, hogy a találmányán túl adott. Komlósi keserű vonásokba huzza iráncos arcát s lábát táncoltatja idege­sen. — Biztosra vettem, hogy rövidesen szabadulok. Hiába volt azonban minden reménység, minden várakozás. S észre­vettem, Somló elveszítette jókedvét és nyugalmát. Egyre idegesebben tért ha­za. Princi többször szemrehányást tett neki, nem értettem ugyan, miért, csak sejtettem, hogy ügyetlennek tartja. Fél füllel egyszer annyit elkaptam, mikor .azt mondja Somlónak: Szeretném látni, Vallásos estély. Este zsúfolt templomban folyt le a Gusztáv Adolf Gyámintézet és a Dunán­túli Luther-Szövetség együttes istentisz­telete és ünepsége. Az első oltári szol­gálatot Scholtz Ödön á^falvi esperes, a befejező oltári szolgálatot D. Kapi Béla püspök végezte. A bibliafordítások jelen­tősége címen dr. Ittzés Zsigmond kapos­vári főorvos, egyházmegyei felügyelő tartott előadást. Gál. 6, 2. alapján pré­dikált Szabó József püspöki másodlel­kész. Farkas Irma zatflgalsai tanítónő szólót énekelt. Fürtös Lajos keres­kedelmi iskolai tanár orgonaszámot adott elő. — Másnap reggel 7 óra­kor Túróczy Zoltán győri lelkész tartot­ta meg a lelkészegyesület túlzsúfolt programmjáról leszorult előadását, amely­ben a millénisták szektájának bibliaelle­nes balgaságait ismertette. A kerületi közgyűlés. Szeptember 20.-án reggel 8 órakor Németh Károly esperes imájával és dr. Mesteíházy Ernő kerületi felügyelő meg­nyitójával kezdődött a kerületi közgyű­lés. A tartalmas megnyitóból közöljük a következő gondolatokat: A nemzetek megértő magatartá- sát a világháború utáni 20. esztendő se hozta meg. Sőt talán kúszáítabb a helyzet, mint valaha volt. A nemzetek szövetségének munkája megbénult. A hatalmak lázasan fegyverkeznek. Ebben a kuszáit bizonytalan helyzetben egyedül a vallásos hit jelentheti azt a szikla- szilárd alapot, amelyen megállha­tunk s jobb jövendőnk épületét építeni tudjuk. — Ez év is a lé­ha én venném kezembe az ügyet!? Va­lószínű ez alkalommal beszélhették meg :a zsarolás módját. Princi íratta meg ve­lem a cédulát. Somlónak azért ehhez nem volt képe mégsem. S én mennyire örültem, hogy mamát megzsarolják tíz­ezer pengővel. Az a tízezer pengő ne- 'kem boldogságot, életet jelentett. — Mindjárt este, tegnap este kiment mind a kettő. Nem merték egymásra bizni a tízezer pengőt. Ezt vártam. Dol­gozhattam nyugodtan. Tudtam, ma éj­jel nem jön senki utánam nézni, hogy a másik esetleg eliépjen a tízezer pengő­vel. Abban sem mertek bizni, hogy sza­badon engednek. Kik ilyenre képesek, ölni is tudnak. Lyen gazemberek hamar megbarátkozhatnak a gonodolattal, vég­zünk vele itt a föld alatt, el is van mind­járt temetve s kinek jutna eszébe itt a domb alatt keresni Reiner Tibort. Míg ha kiengednek, folyton attól kell tarta­niuk, hogy leszámolnak velük, akár mely tájára is menekülnek a világnak. Ez a gondolat tüzelt s földöntúli erővel dol­goztam. Fentről is hallottam, hogy jön­nek lefelé. Fogalmam sem volt úgyan, ki lehet, de abban nyugodt voltam, hogy Som- lóék nem ásnak felettem. Azok a tízezer pengőt figyelték és egymást. S egy­szerre csak áttör a kezem. Valaki hányja körülöttem a földet, megfogja két keze­met. Úgy vert a szívem, hogy majd a mellemet repesztette ketté. Ki emel ki a

Next

/
Oldalképek
Tartalom