Harangszó, 1934

1934-07-08 / 28. szám

226 HARANGSZÓ 1934 július 8. Löhe pedig be akarta bizonyítani, hogy a tiszta ágostai hitv. evangélikus keresztyén egyház sincs kizárva a belmissziói mun­kából és nevezetesen a szent diakoniából. Többször tapasztalta már. hogy sok falusi asszony és ha­jadon különös tehetséggel és kedvvel karolja fel a betegek, szegények, nyomorultak és megfáradtak ügyét és hogy ezek szinte született diakonisszák. Ezeket akarta némi kiképzésben részesíteni, hogy azután odahaza környezetüknek még több hozzáértéssel szolgálhassanak. És azt akarta, hogy a lutheri belmissziói intézetekben mindenütt hitvalláshű diakonisszákat lehessen alkalmazni. Azért lutheránus diakonissza egyletet szer­vezett, melynek 8 lelkész és 6 asszony tagja volt. S miután egy volt kaiserswcrthi diakonissza: Rheineck Karolnia és 2 kegyes s tehetséges hajadon felajánlották szolgálatukat a szent ügy­nek, ezeknek és a diakonissza egyletnek a segítségével s minde­nek felett a jó Isten segedelmével, 1854 május 9.-én megnyi­totta a neuendettelsaui diakonissza intézetet ugyanott, ahol 13 évvel azelőtt megnyitotta a kiilmissziói intézetet, t. i. a falu korcsmájának „Gasthaus zur Sonne“ emeletén. Úgy gondolta, hogy csak átmenetileg lesz ez az intézet Neuendettelsauban, mert ily intézet helyéül már csupán a kórház miatt is, sokkal alkalmasabb valami városi helyet kiszemelni. Ámde Isten gon­dolatai mások voltak, mint az ö szolgájának, Löhének gon­dolatai. OLVASSUK A BIBLIÁT. íme az ember. Július 9. Gonosz, hifiién I. Mózes fi, 5—6.; Máté 13, 53—58. Mikor befe­jezte Isten a teremtés munkáját, öröm­mel állapította meg, hogy minden jó és szép. És íme, milyen hamar szomorúsá­gára lett Neki a „teremtés komája“! Minden bűn oka egy és ugyanaz: az el­fordulás Istentől: a hitetlenség. Emiatt bánkódott a Teremtő és ez volt a Meg­váltó legnagyobb szenvedése is. Érzem, hogy nincs bennem semmi jó, űr felet­tem és bennem a bűn és úgy fái, hogy miattam bánkódnia kell az én Uramnak! Július 10 Öntelt. Luk. 18:11 — 12.. Azt hiszem mindannviunknak mind a biblia, mind pedig az élet egyik legvisszataszí- tőbb alakja az öntelt ember, akinek leg­többet használt szava az én. Aki előtt legfontosabb az én s aki minden sikerért, elért eredményért önmagát veregeti vál­lon. Nem szeretem ezt az embert, nem akarok ilven lenni és 'mégis hányszor vagyok ilyen! Miiven önérzetesen nézek az emberek szemébe, ha sikerült valami munkám! Pedig ugvan az é n eredmé­nyem az?! Óh, Uram, öld meg bennem az én-t! Július 11. Rá nem érő. Luk. 9 : 59—62., Luk. 14, 18—20. Mennyi mindenre van ideje az embernek! Mennyi munka, szó­rakozás, jó és rossz elfér egv-egv na- nom 24 órájában! Csak arra nincs időm, hogy egészen az Övé legyek. Pedig ér­zem, tudom engem is hív: kövess en­gem. Nem azt mondja nekem: kísérj el egv darabig, hanem ígv szól: jer mindig velem. Hányszor nem érek rá. reggel né­hány csendes percet egészen és első sor­ban Vele tölteni, hányszor nincs időm az Ő kegyelmét kérni munkámhoz és Neki hálát adni dolgom, napom végezté­vel. Milyen rettenetes lenne, ha egyszer ő sem érne rá velem törődni! Július 12. Gyáva. Máté 26:69—74. Milyen csodálatra méltó harcos készség­gel szállók síkra a magam igaza, joga, érdeke védelmében! Milyen kisebb-na- gyobb küzdelmekkel biztosítom a ma­gam életét napról-napra és milyen arc­pirító szégyenteljes gyávasággal kezdek hátrálni, amikor Krisztusról van szó. Avagy fénylik-e az életem, mint min­denki számára való világosság?! Nem, mert gyáva vagyok ahhoz, hogy ma­gamra vállaljam esetleg azt a sorsot, nmelv az Övé volt! Pedig súlyos ítélet vám Máté 10, 32—33-ban. Július 13. Hűtlen. Máté 25:24—25., Luk. 12, 45—48. Az életben a gyávaság­gal együttjár a hűtlenség. Mindenki fe­lelős azért, amit reábiztak, legyen az va­gyon, munka, élet, becsület vagy bármi. Sajnos, gyakori eset, hogv valaki hűtlen sáfára a reábizottaknak; de még szomo­rúbb mérlege van Istennek az emberi hűségről. Ö számonkéri egyszer nem­csak a kézzelfogható értékeket, hanem az én egyéni talentumaimat is. akár 10, I akár 1 az. És Ő számonveszi majd az elröpült napokat, elpazarolt nerceket is és számonkéri sokaknak az életét is tő­lem. Nem kell-e rettegéssel gondolnom nekem is a számonkérés idejére? Mi len­ne, ha Krisztus hűtlen lenne hozzám?! Július 14. Kegyetlen Máté 18:23-30. Embertársainknak legtöbb szomorúságot és fájdalmat kegyetlenségünk szeretet- lenségünk okozza. Milyen sokszor va­gyunk tapintatlanok, pedig talán nem is akarunk azok lenni Hányszor iit egv-egv mosolyunk, szavunk, tettünk éles sebet valakinek a lelkén. Egy-env jól sikerült­nek gondolt tréfánk, szellemesnek vélt mondásunk vaijon hány szívet sértett meg örökre? Mennél jobban szeret ben­nünket valaki, annál iobban fáj neki a mi szívtelenségünk. Gondolunk-e arra, hogv mennyire fáj Istenek a mi kegyet­lenségünk. hisz Ő szeret bennünket min­denkinél jobban. Június 15. Hálátlan. Luk. 17:11 — 19. A hála az emberi lélek legritkább virága. Erről Jézus fájó. szomorú tapasztalato­kat szerzett. Csak az hálás, aki kap va­lamit és érzi. hogy ő arra méltatlan volt. A mi életünkből is azért hiányzik a hálaadás lelke, mert mindig úgy érez­zük, hogy nekünk jogunk van ahhoz, amit kapunk, amink van. Pedig ez nem így van. Nekem semmire sincs jogom, egyedül a kárhozatra. Ha ezt megérzem és maradéktalanul elhiszem, akkor tu­dok majd hálás lenni az én Atyámnak és Uramnak. Akkor majd drága aján­déknak érzek minden napsugarat, min­den nyiló virágot, minden napot, min­den felémforduió szívet és legfőképen csodálatos, szent ajándéknak, drága ke­gyelemnek érzem a golgothai keresztet. Uram, változtasd át az én hálátlan szí­vemet hálás gyermeki szívvé! /. E. KARCOLATOK. Igazi férfiasság ! Sztranyavszky Sándor, az egysé­ges párt elnöke egyházi életünkben is fontos szerepet tölt be. Felügye­lője a dunáninneni egyházkerület­nek. Most egy próbára-tevö eset megmutatta, hogy nemcsak politikai élet kormánykerekén erős a keze, ha­nem az egyházhüség tekintetében is megalkuvás nélküli, getinces férfias­ságot tud tanúsítani. Nagykorú fia római hitű lányt vett feleségül. Bizonyos hátmögötti titkos rábeszélések rcávették a fiút, hogy leendő gyermekei hitének el­adásával apja akarata és tudta nél­kül, az utolsó pillanatban római kcr- tholikus templomba menjen esküdni. Sztranyavszky Sándor, bár fiával szemben azonnal levonta a legmesz- szebbmenő módon az eset következ­ményeit, letette egyházkerülete kezébe a felügyelői tisztet, azzal, hogy döntse el a kerület, méltó-e ö ezek után a felügyelői méltóság viselésére. A dunáninneni egyházkerület jú­nius 18.-án ez ügyben tartott rend­kívüli gyűlésén azt az egyedül helyes álláspontot foglalta el, hogy Sztra­nyavszky Sándor, mikor fia hűtlen­ségével kapcsolatban. a legteljesebb elégtételt adta az egyháznak, nem­csak érdemes a kerületi felügyelői tisztség további hordozására, hanem éppen ezzel tette magát arra igazán méltóvá. ügy van! Sztranyavszky Sándort eddig is értékeltük. De ezután büsz­kék leszünk rá s példakép gyanánt emlegetjük! HETI KRÓNIKA. Budapesten több lelkes műpártoló bibilai múzeumot létesített, amelynek célja bibliai vonatkozású műtárgyak, to­vábbá a biblia megértéséhez szükséges szemléltető képek, domborművű térké­pek és más egyebek összegyűjtése. — Az elmúlt napokban svéd és finn autó­sok jártak Magyarországon. — A fővá­rosban a njűlaskeresztesek egyik párt­helyiségében véres verekedés támadt a Festetich és a Meskó pártiak között. — Kaya japán császári herceg és felesége Budapesten járt. — A miniszterelnököt Rákospalota díszpolgárává választotta. — Barthou francia külügyminiszter leg­utóbb Belgrádban járt, ahol épen olyan I nagy dísszel és lelkesedéssel fogadták, mint Bukarestben. A magyar és külföldi lapok még mindig élénken tárgyajlják Barthounak a hazánkra vonatkozólag tett ellenséges nyilatkozatait. — Auszt­riában a nemzeti szociálista bombame­rényletnek az elmúlt héten is két halá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom