Harangszó, 1934

1934-01-14 / 3. szám

1934 január 14. HARANGSZÓ 23. által megszervezett énekkar kéthangra betanított egyházi énekek előadásával, valamint ifj. Csohó János és Kalmár Ede szavalataikkal. Az adventi időszakban alakult meg a leányegyesiilet is Nagy Ilonka végzett tanítónő vezetése mellett. Az egyesület első nyilvános szereplése egy műsoros estély rendezése volt az is­kolás gyermekek karácsonyfája javára. Az estély úgy erkölcsileg mint anyagilag jól sikerült, amit bizonyít azon körül­mény, hogy közkívánságra meg kellett ismételni s ezzel is gyarapodott az egye­sület bevétele, amelyből 10 P-t fordított a fenti célra, mely a nőegylet 5 P-ős adományával és a hívek hozzájárulásával 27 P-re emelkedett Ezen az összegen édességek és taneszközök szereztettek be a gyermekek karácsonyi megajándé- ozására. A műsoros estélyen Nagy Ilon­ka vezetése mellett a következők szere­peltek: Dákai Karolin, Csapó Zsófi, Csa­pó Juliska, Csete Irén, Kalmár Eszti, Kis Ilus, Kis ólán, Kis Irma, Kis Mariska, Kis Karolin, Kis Ida, Móricz Etelka, Pap Irén, Pap Ilka, Pap Emerencia, Prépost Jolán, Szabó Ida. A karácsonyfa-ünnepélyen az iskolás gyermekek működtek közre Bár- dosi Aladár tanító vezetése mellett. Az összes iskolás gyermekek részesültek a szeretet adományában. Zalagalsa. Az ev. ifjúsági egyesület dec. 30.-án szépen sikerült Petöfi-emlék- iinnepélyt rendezett. Érdekességét fo­kozta, hogy a tagok saját készítésű cim­balommal és hegedűkkel tették változa­tossá a műsort, mely felolvasásból, sza­valatokból és két kisebb színdarab elő­adásából állt. Egyik színdarabot és egy alkalmi verset az egyesület vendége, Polgár Lajos zalagalsai születésű ifjú írta. Az tinepély tombolával volt össze­kötve, melyen 17 drb művészi és hasz­nálati tárgy került kisorsolásra, miket szintén az egyesület tagjai készítettek. Nemespátró. (Somogy vm.) Anya­gyülekezetben az ifj. egyesület és isko­lás gyermekek Héricz Jenő tanító és fe­lesége betanításával szépen sikerült ka­rácsonyfa-ünnepélyt rendeztek dec. 24. és 26.-án este az iskolában, ahol nagy­számú klzönség előtt Szende Ernő: ,,A szív szava“ és Csite Károly: „Árvák ka­rácsonyi útja“ c. kis színműveket adták elő nehány szép karácsonyi gyermekdal­lal és alkalmi szavalattal. Az előadás 15 P-t jövedelmezett a KIÉ létesítendő „So mogyi Barakk“-ja javára. Szilveszter éjféiS isíeatisztelet. A dombóvári gyülekezetben immáron har­madszor gyűjtötte össze a harangszó a híveket szilveszter éjfélén istentisztelet­re. Valami lélekemelő érzés az Úr haj­lékában lenni egy haldokló esztendő utolsó perceiben s valami megnyugtató a beköszöntő újesztendő első perceiben az Úr előtt állani. Amikor elsőben tar­tottuk, bizony csak jó néhányan vol­tunk. Ezen a legutóbbin pedig oly nagy számban, hogy templomunkban alig volt üres hely. Hogy a hívek az isten- tisztelet kezdéséig is nemes szórakozás­sal tölthessék idejüket, ifjúságunk a Bethánia teremben műsoros estét rende­zett, amelyen elsősorban komoly tartal­mú, de mellette víg tárgyú jeleneteket, előadásokat, szavalatokat adtak elő. Ezekkel a kis előadásokkal, majd a fél 12 órakor kezdődő istentisztelettel nagy­mértékben sikerült híveinket mégjobban egyházunkhoz kapcsolni őket s komoly, józah életfelfogásban megtartani. Bi­zonysága ennek az Újév napján úrva- csorázók évenként növekedő száma. Is­ten áldja meg mindenkor és másutt is a szilveszter éjféli istentiszteleteket. Négy éves szerzetes. Horváth László négyéves devecseri fiút ferences szerze­tesnek öltöztették be két évre a szülei, dec. 19.-én, a pápai templomban hálából azért, hogy súlyos betegségből „Szent Antal“ meggyógyította. Szép, szép ..., de hát a jó Isten már csak protekcióra gyógyít? Somoskőújfalu. Az evangélikus nő­egylet dr. Krepuska Gézáné és dr. sza- lárdi Jákó Istvánné úrnők védnöksége s Gubza Lajosné vezetése mellett szilvesz­ter-estéjén nagysikerű műkedvelő elő­adást és estélyt rendezett, amelynek eredményeképen már be is szerezheti ot­tani szórványegyházunk számára a hi­ányzó harmoniumot. Az előadás megtar­tását Kamarás Oszkár salgótarjáni taní­tó nagyszerű vállalkozása tette lehetővé, aki a főszerepre önként vállalkozó és egyházhatósága által visszaparancsolt katholikus kántor szerepét 3 nap alatt megtanulta. Kívüle szerepeltek Tomka Pál, aki az egész est főrendezője volt ezúttal is, azonkívül Bata Béla, Reiman Bözsike, Czibula Elemérné, Bodor Te­réz, Tomka Lajos, Gyurcsik László. Kőszeg. Az egyházközség Bács Kál­mán nyugalombavonulása révén meg­üresedett tanítói állásra egyhangúlag Bu- daker Gusztáv eddigi helyettes tanítót választotta meg. A Budapesti Iparosképzö Prot. Egy­let január 13.-án zene-estélyt rendezett, amelyen műsor keretében Rákóczi és Ro­dostó c. előadást tartott dr. Szuchov- szky Lajos ev. lelkész. Sopron. A 150 éves templomaink so­rában nemcsak építészeti, de egyháztör­téneti szempontból is első helyen áll a hatalmas soproni kőtemplomunk. Az uj esztendő első napján volt épen 150 éve annak, hogy e templomot ünnepélyesen felavatták és átadták szent hivatásának. A felavatásának ezen jubileumát ragadta meg a soproni gyülekezet, hogy templo­ma történetének felújításával, a felavató igék újbóli megszólaltatásával áldásossá tegye a maga számára az emlékezésnek ezen hálaadó napját. A szokásos ünnep­napi istentiszteleteket, de még inkább az emléknap estéjén tartott ünnepi gyüle­kezeti közgyűlést látogató liivek serege igazolta a hitbuzgó ősök jövőbe vetett reménységét, amellyel olyan hatalmasra méretezték templomukat. Úgy a német, mint magyar istentiszteleteken a felava­tás alkalmának igéi alapján szóltak a prédikációk s a gyülekezet hálát adott a kegyelem Istenének azért, hogy e kettőt, az örök igét és annak földi keretét: a templomot mindezideig megtartotta néki. Az esti 6 órai kezdettel megtartott egy­házközségi ünnepi közgyűlésen a temp­lom történetének ismertetése volt a há­laadó megemlékezés középpontjában. Ziermann Lajos lelkész értékes felolva­sása kapcsán elvezette lélekben a hívek seregét mindazokra a helyekre, melye­ken a reformáció kezdetétől fogva Isten­nek igéje Sopron falai között megszólalt. Az első idők diadala, a kevés kivétellel evangélikussá lett Sopron, az üldöztetés és elnyomás szomorú időszakai, a fa­templomok ideje, a házi istentiszteletek évei, az első kőtemplom és a mai impo­záns, nagy áldozattal létesült hatalmas templom voltak a felolvasás főbb állomá­sai. Majd a templom belsejének, értékei­nek ismertetése következett, melyek mind azonban egynek, az örök Igének szolgá­latában állanak. Annak szeretete, ahhoz való feltétlen ragaszkodás szentel meg itt minden egyes darabot: oltárt, mely feloszlott szerzetesi templomból való s szokatlanül díszes a maga nemében, a szószéket, mely áldozatos szeretet szü­löttje és a kettős karzat is, mely nélkül a templom belseje többet mutatna a szem­nek, de akkor kevesebb Ige után sóvár- gó léleknek jutna benne hely. A torony háromnegyedszázad elmúltával való fel­állítása is megfelel az ősök akkor még kivihetetlen elgondolásának, nem külön­ben a híres, régi, elvesztett, de ma már újból helyre pótolt harangok is. Az esti ünnepélyt, melyre a presbiterek közösen vonultak be a lelkészi és felügyelői kar­ral az élükön Amminger Kálmán művé­szi orgonajátéka, az egyházi énekkar ün­nepi karéneke, Budaker Oszkár lelkész imádsága vezették be. Majd dr. Töpler Kálmán Isten iránti hálaérzettel nyitotta meg az ünnepi közgyűlést és köszöntötte a megjelenteket és a gyülekezetei ez al­kalomból köszönteni egybegyűltek sorá­ban a soproni theol. fakultást, az espe- rességi' elnökséget, a 150 évvel ezelőtt közös templomba járt, ágfalvi, harkai és balfi gyülekezetek képviselőit a helyi re­formátus egyházat, a helyi evangélikus kerületi intézményeket. Dr. báró Rad- vánszky Albert egyetemes felügyelő, D. Kapi Béla püspök, dr. Mesterházy Ernő levélben köszöntötték a jubiláló gyüleke­zetét. A theol. fakultás nevében dr. Kiss Jenő dékán, az esperesség és gyülekeze­tei nevében Scholtz Ödön esperes, a ref. egyház részéről Maller Kálmán lelkész szóltak és kérték a templomra és gyü­lekezetre Istennek áldását. Friedl gazda­polgár szóló énekei, Hanzmann Károly lelkész imája, gyülekezeti ének: „Ma­radj meg kegyelmeddel“ s orgonajáték fejezték be a 2 órás hálaünnepet. Adja az Úr, hogy áldás fakadjon a hallottakból mind az egész gyülekezetre. Soltvadkert. (Pest vm.) Az evangé­likus egyházközség december hó 4—10.- ig Luther-hetet tartott. Az előadások a gyermek és a barát, a reformátor, a lel­kipásztor, az ember, az énekköltő és a bibliafordító Lutherről szóltak. Dec. 10.- én az egyházközség nő és leánytagjai szeretetvendégséget rendeztek, melyen a leányegylet karácsonyi kézimunka kiállí­tását is megtartotta. A szeretetvendég- ségen irásmagyarázatot dr. Kneffel J. kir. járásbíró, majd Luther és a magyar reformáció címen felolvasást dr. Kováts V. kiskőrösi gazd. jegyző tartott. Az elő­adások keretét köz- és karénekek, to­vábbá szavalatok adták meg. Az esti szeretetvendégség tiszta jövedelmét, 170 P-t a leányegylet oltárteritö beszerzésé­re fordítja. A nagy reformátor 450. szü­letési évfordulója emlékére az egyház­község a lelkészi hivatalban és 4 iskola­termében 1—1 Lühnsdorf-Luther képet helyezett el. December 24.-én kará- csonyfa-üpnepély volt a templomban, ahol az iskolásgyermekek énekeltek, sza­valtak s a lelkész prédikált. Ünnepély végeztével 300 gyermek szeretetcsoma- got és 26 gyermek ruhasegélyt kapott. Január 16.-án Erős Sándor ev. K1E titkár látogatja meg az ifj. egyletet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom