Harangszó, 1933
1933-06-11 / 24. szám
XXIV. évfolyam 1933 junius 11 24. szám Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulaj dono«: Dunántúli Luther-8zövstség. ás Országos Luther* Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap, Poitacaekkazámla: 3T.52B Előfizetést elfogad minden evang. lelkóaz él tanító. Az egyház igaz kincse az Isten kegyelmének és dicsőségének legszentebb evangéliuma. Luther. A „Hanta*!*" ■xarfceoxtö-kiadóhivatala GYŐR a., Petőfi-tér V Előfizetési ára • negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér. Egy évre 4 P 80 fillér Caoportoa küldésnél I0*/a-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. A napnak világítani kell! Római lev. III. — 28. „Azt tartjuk, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.“ H igyj az Úr Jézus Krisztusban, lelked egész bizalmával öt öleld körül — és inegigazulsz, szabad lész ... — nem terhel többé a bűn átka, nem fenyeget tovább bűneid büntetése, higyj — és az Isten gyermeke lész, rád mosolyog a nagy örökség: az örökélet, az üdvösség . . . Még ha vérpirosak lennének is bűneid: higyj a Jézus Krisztusban, mert ebben a hitben maga Isten száll szívedbe, s Ő megigazít. Ki vádolhat, ki Ítélhet meg téged, ha Krisztusodat öleled át. azt a Krisztust, aki éretted a kereszt kínjai között meghalt . . . ... És ha nem hiszesz Őbenne, vájjon ki segíthet akkor terajtad? A hegyóriást a tengerbe vetheted, de bűneidet nem rejtheted el a szent Isten orcája elől. Megigazítani, megváltani téged csak egy valaki tud, az, aki így szól: „Én vagyok az Úr, s rajtam kívül nincsen más Megváltó!“ Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg . . . Ám amikor ezt az igazságot hangoztatjuk, távol legyen tőlünk, hogy a törvényt megerőtleníteni akarjuk. Nem! . . . Sőt inkább a hivő ember életét még pontosabban lemérjük a törvény mérővesszejével, hiszen az igazi keresztyén életnek az igazi keresztény hitből kell fakadnia. — A hit megigazító erejének az élet megigazító erejévé kell lenni! . . . Az igazi hit nem helyezkedhetik el a szívemben úgy, mint egy darab élettelen kő, az igazi hit olyan, mint a nap, amelynek világítani, melegíteni kell ... új életet kell fakasztania, a halotti mezőkre tavaszt kell varázsolnia. Lehetetlen volna, az, hogy a Krisztus vérében kegyelmet és bűnbocsánatot találjunk, és a szívünk hidegségét, érzéketlen közönyét mégis megtartsuk Istenünkkel és embertársainkkal szemben. Oh nem, a hivő szív mindig mély hálára indul, a hivő szív megtanulja az örök igét: „Mi pedig szeressük Őt, mert Ö szeretett először minket.“ A megigazulásból következik, folyik a megszentelődés ... a hitből a szeretet. . . mert ahol a bűnök bocsánata van, ott van az élet, ott az üdvösség. Midőn nemzeti imádságunk, a Himnusz kiváló szerzője, a vallásoslelkii Kölcsey Ferenc a magyar történelem lapjain és a magyar haza földjén végigtekint, nagy hálát érez a gondviselő Isten iránt, aki hazánk földjét gazdagon megáldotta, értünk Kunság mezején ért kalászt lengetett, Tokaj szőlő vesszején nektárt csepegtetett. Hálára nemcsak néki Volt oka. Midőn a tokaji ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség tagjai az egyházközség újjáalakulásának 150. évfordulóján a múltba visszatekintenek, még inkább hálát érezhetnek a gondviselő Isten iránt, hogy Tokaj lakosait a borok királyánál és minden földi kincsnél drágább kinccsel, a Krisztus tiszta evangéliomával is megajándékozta, az egyházjavítás áldásait Tokajba is eljuttatta. A Luther által hirdetett evangéliomi tanok Tokajban korán elterjedtek. Amit egyik magyar költő, Máriássyné Szemere Katinka az ősidőkben földi tüzekkel eget ostromló tokaji hegyről ír, a lelki életben is valósággá lett. Jöttek nyarak, jöttek telek, Jöttek a tomboló szelek, Jött az eső — Porladt, porladt, a tűzben termett kő És lett belőle hant. A töke megfogant. Így fogant meg Tokajban a mohácsi vész utáni súlyos megpróbáltatások között Krisztus evangéliomának áldott magvetése. Az átélt szenvedések fogékonnyá tették a lelkeket a befogadására. Az egyházközség megalakulása nem sokkal a hitjavítás megkezdése után, a Fejünk felett világít a nap, új életre kél minden. Hát bennünk világít-e a hit... s új életre kél-e a bűnös ember ? . . . „Hitből jön a cselekedet, Hogy éltedet betöltse, Élő igaz hit nem lehet, Melynek nincs jó gyümölcse. Megáld és megszentel e hit, Jó Istenemmel egyesit, Szent, tiszta életet szül." Ámen. * lő. század első felében történt. Egy ág. hitv. ev. főúrnak, Drágffy Gáspárnak udvari papja, a nagyhírű Batizi András volt az egyházközség első lelkésze, ki a református történetírók megállapítása szerint is Luther szellemében munkálkodott. A wittenbergi egyetemen fejezte be tanulmányait, hol Melanchton bizalmát annyira megnyerte, hogy érdekében Perényi János ugocsai főispánhoz ajánló levelet írt. Tokajon kívül Erdődön és Szilágyságban hirdette az evangéliomi tanokat, de kiváló érdemeket szerzett úgy is, mint író, énekköltő és zeneszerző. Ő fordította le magyar nyelvre Luther erőteljes szép énekét, a „Jövel Szentlélek Uristen“-t. Mint tokaji lelkész 1545-ben részvett 28 lelkésztársával együtt a Drágffy Gáspárnak és nejének, Somlyai Báthory Annának védelme alatt tartott erdődi zsinaton, mely az Ágostai Hitvallás szellemében hozta határozatait. Később az egyháztagok többsége Kálvin tanaihoz hajolt s az evangélikus egyház hosszabb időre meg is szűnt. A 18. század közepe táján ismét voltak Tokajban nagyobb számmal evangélikusok, akik az abaujvármegyei czekeházai „artikuláris“ egyházhoz tartoztak. Önálló egyház alakítására, arravaló hivatkozással, hogy Tokajban a nyilvános vallásgyakorlatra már az 1681. évi soproni országgyűlésen hozott 26. törvénycikk szerint is joguk volt (mint véghely Tokaj is az artikuláris helyek közé tartozott). II. József türelmi rendeletének kibocsátása után, 1782-ben kértek engedélyt, melyet „miután az ág. hitv. ev. családok száma összeiratott és az egyTokaf jubileumi ünnepe. Irta: Bélák Sándor.
