Harangszó, 1933
1933-03-19 / 12. szám
1933 március 19. HARANGSZÓ 93 A múlt ezer csapása s annyi vésze Érezhető ... de el nem mondható!. .. S ha nincs e sok ilőszoborba vésve: Azt mondanám, hogy rege... s nem való! S főpásztorunk téged e küzdelemben Mindig elöl látónk, mint hű vezért; Azért zúdult reád legvészesebben A sujtoló csapás, mely minket ért. .. Fűzz koszorút Sión szelíd leánya A szenvedő hű főpap homlokára. Isten tudója csak: mit szenvedői Te! S hű Sionod érted mint epedett!... Míg a nehéz időt keresztülélte S derülni látható a zord eget. . . És bár ez új fény is hiú, csalóka, Hamar tűnő volt az egyház fölött: Főpásztorát ismét birá azóta A hű sereg jó s balsorsa között. . . Fűzz koszorút Sión szelíd leánya A visszatért hű főpap homlokára. S legyen e koszorú minden virága Szakítva bús s vidám emlék jelül; Példázva így leend a múlt világa, Ha egyik a másik mellé kerül. .. Halvány virág jelöl... oh börtön éje /I viruló érdemrózsák között. . . S a síri nefelejts illik közéje, Melyet búsan apakönny öntözött. . . Fűzz koszorút Sión szelíd leánya A búcsúzó hű főpap homlokára. S ha feltüzéd azt főpapod fejére, Fonj még egyet, éppen oly illatost; Mert válni fog néped még egy vezére. — Mintha elég egy bú r\pm volna most! — Hozd a babért, lépj nyájasan elébe, Ki egykoron virrasztva őrködött, Hogy idegen Sión szent örökébe Ne lépjen a titkos homály között. .. Fűzz koszorút Sión szelíd leánya Hűn őrködő vezéred homlokára. Zord volt az éj... egyetlen őrtűz égé, — Oltárodé vallás és tudomány — Nem volt sehol e népnek menedéke, Egyedül e szent oltár zsámolyán ... S figyelni, áldozni sokan jövőnek, De a vezér itt is első vala . .. Sejté talán, hogy egykoron szivének, Vallása lesz megmentő angyala!. . . Fűzz koszorút Sión szelíd leánya Elbúcsúzó vezéred homlokára. S most bucsukönnyedet békén töröld le; Nem válnak ők tőled végképen el... Tied szívok .. . érted dobog örökre S végsóhajuk neveddel lebben el... S ha vissza sírva nézsz a két vezérre, E szent tudat legyen megnyugtatód, Hogy KARSAY lép end HAUBNER helyére S RADÓ helyett ismét leszen... RADÓD... Fűzz koszorút Sión szelíd leánya A régi s új vezérek homlokára! A lobogó más férfiak kezében, De megmarad a régi feladat! Baj, küzdelem mindig leend e téren ... Esküre hát az ős jelvény alatt! Vezéreink, Sión szűz zászlójára Vigyázni most ti reálok kerül... A mint odaadja ma két agg csatára, Úgy várjuk azt vissza... szeplőtlenül!... Fűzz koszorút Sión szelíd leánya A régi s új vezérek homlokára! OLVASSUK A BIBLIÁT. Zsidókhoz irt levél. Március 20. Sok ok. Zsid. 4, 1—8. öt fejezet kezdődik így: „Annakokáért“. Csupán a 4. fejezetben tízszer van: „mert“ és „rrfivel“. Az ember lelki dolgokban is szereti az okot kutatni. A zsidókhoz írt levél azért is ok-levél, mert kielégíti ezt a vágyat. Sok ok van arra, hogy meghallgassuk, amit itt Isten mond; hogy felismerjük az ő munkatervét, amelyet megmentésünkre készített. Mert az Istennek nem ez az első kísérlete s ami a paradicsomban és a Sinai hegvén nem sikerült, arra tett még egy kísérletéről hallhatsz itt. Az életed függ attól, hogy meghallgatod-e. Mert azt, ami rajtad segít, úgy kell egyszer meghallanod. Március 21. Vagy igv. vagy sehogy! Zsid. 4, 9—13. Amennyi a hit, annyi a nyugalom. A hit pedig annyi, amennyi a hallás, amennyi számomra az Isten igéje. Nem vágyódsz te több nyugalomra? A nyugalom az Istennel való összeköttetésben van. Ez az összeköttetés pedig nem képzelődés, nem szellemidézés, nem önkívületi állapot útján jön létre, hanem a minket megítélő és Krisztushoz vonó Ige útián. Lesz egy idő, amikor Wagner Richarddal, a hatalmas, sokat küzdő s nagyot akaró lángelmével együtt te is azt mondod: Most már megtanultam, hogy mindennél nagyobb kincsnek tartsam a nyugalmat. Ez a nyugalom Krisztus. Március 22. Ki a kiállító ? Zsid. 4, 14—16. Az oklevél értéke elsősorban attól függ, hogy ki a kiállító. A mi oklevelünk az Isten kijelentése. Nem tudósok kutatásának eredményekép jött és jön létre, hanem az Isten megvilágosító, ébresztő kegyelme folytán. Kiállítója tisztában van a helyzettel. Tudja, hogy kiken akar segíteni. Tudja, hogy mennyi hitetlen, gyarló s kisértésben levő ember olvassa s hogy az ő irata az emberi ésszel és természettel mennyire ellentétben van. S mégis ki meri állítani, ö bízott az oklevél olvasóiban; mi bízzunk a kiállítójában ! Március 23. Mire van Írva ? Zsid. 5, 1—7. Az oklevelek értékét azzal is szokták növelni, hogy nem közönséges papírra írják. Ami üdvösségünk oklevele nem pergamenre, merített papírra van írva, hanem az Isten Fiának szeplőtlen tiszta, de megtört testére. Nem tintával, nem arany festékkel, hanem a Bárány vérével. Szenvedőnek, önmagát emésztőnek, a legmegcsufoltabbnak, elátkozottnak s mégis legforróbban szeretőnek a vérével. Csoda-e, ha azok, akik ezt egyszer megértették, nem tudják feledni? Március 24. Láss hozzá. Zsid. 5, 8—14. Mikor az ásatások kihozták Egyiptomban az első hieroglifeket, szent-irásos márványoszlopokat, a tudósok egész tanácstalanul állottak. De azután nekifeküdtek s addig tanulmányozták, amíg az utolsó betűig megfejtették. Ilyen a mi oklevelünk szövege is. Restek, türelmetlenek, felületesek vájjon megfejthetik-e? Vannak, akik csodálatos könnyen jutnak el a kijelentés és megváltás titkainak megértéséhez. De a legtöbb nem ilyen. S ha te sem, -— akkor nagyon kérlek, ne sajnáld az időt, fáradságot, mélyedj el a Bibliába, a kereszt kincseiről beszélő egyéb okmányok: könyvek, hivők élete lantilmánvozásába és nagyobb jutalmat kapsz, mint az egyiptomi ékirások hires megfejtői. Március 25. Díszoklevél? Zsid. 6, 1—8. Ebből az okiratból nem a múltat, hanem a jövendő világnak erőit lehet megismerni. De ezek az erők már ma nélkülözhetetlenek. mert a jelenvaló világot nem lehet elbukás nélkül élni, ha nem kapcsolódunk bele az eljövendő világ Királyának országába. Hiszen azért feszítetett és támadott fel az Úr lézus, hogy átszivárogtassa hozzánk már most az elkövetkezendő dicső életet. Van valami roppant kitüntető ebben reánk nézve. Épen azért az oklevél díszoklevél is. Arról beszél, hova juthat az elveszett ember már most s majd egykor. De jaj. ha a díszes levelet csupán dicsekvésnek akasztjuk a szobánk falára s nem élünk annak megfelelően. Ez esetben a dísz — inkább gyalá- zutunk oklevele lesz. Március 26. 4 kiadvány hiteléül. Zsid« 6. 9—20. Az oklevél csak akkor telies, ha el van látva megfelelő pecséttel. Az aranybullát nem a tartalmáról, hanem a pecsétjének a formájáról nevezték el. Az üdvösség oklevelén hitelesíttésül Isten esküje is ott van mai igénk szerint. Csak valami roppant nagy dologról lehet ott szó, ahol Isten maga esküszik! Azt mutatja ezzel, hogy mily komolvan akarja, hogy mi bizzunk s hogy minél töhb lélek békességet nyerhessen Őbenne. S ez az eskü nemcsak hitelesít, hanem vigasztal is; mert az látszik belőle. Isten tényleg reméli, hogv mi megragadjuk az Ő mentő kezét. Ez ad reményt azóta minden lélekmentő munkához. Ahhoz is. ami itt folyik a Harangszó legcsendesebb hasábjain. Gáncs Aladár. HETI KRÓNIKA. Gróf Bethlen István előadást tartott a berlini Német Kulturszövetségben „Magyarország az uj Európában“ címmel. — A képviselőház szerdai ülésén beterjesztették a pénzügyi bizottság jelentését az államkölcsönök felvételéről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag. — A kép- viselöház bizottságai általánosságban elfogadták a hadirokkant törvényjavaslatot. A miniszterelnök bejelentette a pénzbeli ellátási összegek felemelését és a vagyoni becslés elejtését. — Kánya külügyminiszter külföldre utazott. — Apponyi emlékének megörökítéséről törvényjavaslat készül. — Németországban az uj birodalmi gyűlést március 21.-re hívják össze. — Valamennyi német tartományban a nemzeti szociálisták kezében van a hatalom. — A birodalmi kormány átvette a bajorországi országos hatóság hatáskörét. — Az osztrák nemzetgyűlést
