Harangszó, 1933

1933-01-01 / 1. szám

1933 január 1. • HARANGSZÓ 7 tunk, hogy a pápa rádiószózata alá csak egy aggódó kérdést ír­hatunk: „Úgy lesz-e?“ Tudja-e azt a pápa, hogy amíg ő vatikáni palotája aranyozott boltívei alatt „ békéért imádkozik", addig a magyar falvak bogárhátu házai között „missziósok“ járnak s Luther-gyalázással, hites házas­ságokat ágyasságnak bélyegezve, bontogatják a békét a oegyeshá- zasságú magyarok között? Tud­ja-e azt a pápa, bogy talán ugyan­akkor, amikor ő békeszózata fehér papírlapját tartotta a ke­zében, valahol magyar nyomdák­ban az ö egyházának védelme alatt újságokat nyomtak, amelyek a vallási háborúság békeduló fe­kete betüarmadiáit zúdítják hét- ről-hétre békés magyar hajlékok­ra? Tudj a-e azt a pápa, hogy amíg ő a mikrofon előtt megér­tésre tanít és munkát kíván a világnak, ebben az országban az ő egyháza gyermekeit arra neve­lik, hogy ha egyszer munkaadókká nőnek, munkát csak római ka- tholikusoknak adjanak ? Jó lenne, ha a pápa a szépszavú békeszózat után egy másik szó­zatot is küldene, érvényt paran­csolni a szép karácsonyi béke­szózatnak — a saját egyházában. Ila majd 1933 karácsonyán egy újabb szózatban netalántán azt kellene szomorúan megállapítania, hogy a béke és testvériség eszten­deje nem következett el, annak nem mi leszünk az okai. ÉNEK. Dallama: Ki dolgát csak Istenre hagyja. Az Istenben bízó léleknek Nincsen oka mitől féljen A nyomorúság idejében. Megtartja azt kegyelmében, Bízzunk mindig csak őbenne, Ő a szeretet Istene. Jézus a szeretet királya, Érettünk jött e világra, Bűneinknek megváltására, Adta magát keresztfára. Értünk áldozta szent vérét, S megmutatta hű szerelmét. % • Ha sorsod tán nehéz és terhes, Ne zúgj, tűrj csak szelídséggel. Végy példát drága Jézusunktól, Terhe nagy volt és mégsem szólt, Vitte nehéz, nagy keresztjét, Azon ontá drága vérét. És ha csüggedez tán a lelked. Kulcsold imára két kezed, Meghallgatja hő kérésedet, Csak igaz lélekkel kérjed. És ha késik tán kegyelme, Bízz csak, nem vagy elfeledve. Weller László. HARANGSZÓ. Újév napja. Galata 3, 23-29. Kegyelmes Atyánk! Gyermekeid vagyunk-, ez ad a szivünkbe hálaimádságot a Te nagy kegyelmedért. Bűn rabszolgasága alól fiaiddá szabadí­tottál: köszönjük néked mennyei jó Atyánk. Gyermekeid vagyunk: ez ad szivünkbe szeret etet egymás iránt. Zsidó és görög, magyar és néger egyformán gyermeked: hadd nézzük hát egymást testvéri szere­tettel testvérnek. Gyermekeid vagyunk: ez ad szivünkbe reménységet a jövő iránt. Előttünk ködbe vész a jövendő kanyargó útja, de magun­kon érezzük őrző atyai szemed: miért félnénk hát az újesztendőtől? Atyánk! Gyermekeid kérik tőled az új évre régi kegyelmedet. Ne tagadd meg tőlük. Ámen. Olvasóinknak, munkatársainknak bol­dog újesztendőt kívánunk. Éneklő egyház volt valamikor a ne­vünk. A reformáció története arról ta­núskodik» hogy sokszor épen énekeink vitték, mint sebesröptü m|adarak, szerte­szét a reformáció áldott magjait. Azóta nagyon meghalkult Isten hárfája az aj­kunkon és a szívünkben. Új elbeszélé­sünk egyházi énekköltészetünk porlepte kincsesházából hozza napfényre Ger­hardt Pál énekeit. D. Kapi Béla püspök tolla rajzolja meg benne a költő alakját és D. Kovács Sándor egyetemi tanár szólaltatja meg a még magyarra le nem fordított énekeit. Szeretettel felhívjuk reá olvasóink figyelmét. Jelen lapszámunkkal a Harangszó be­lelép a 24. évfolyamba. Legyen hála Istennek megtartó és erősítő kegyel­méért! Legyen köszönet az olvasóknak kitartó hűségűkért! Bizton hisszük, hogy megsegít minket továbbra is az úr! Bí­zunk olvasóink további hűségében is. Bizodalmas kérésünket hadd bizzuk rá arra a csekklapra, amelyet lapunknak ez a száma odatesz minden olvasó aszta­lára. Csekklapot mindenki kap. Akinek előfizetési hátraléka van, vagy előfize­tése lejárt, annak csekklapjára ezt külön rányomtuk. A csoportos előfizetők csekk­lapja a csoport címzett lappéldányában van. Kérjük a hátralékok rendezését s az előfizetések megújítását. Győr. Dec. 18.-án az ev. szeretetház vallásos estélyt tartott, amelyen Pröhle Henrik pozsonyi lelkész „A szolgálat szelleme és egyházunk megujhodása“ cimen tartott előadást. A délelőtti isten­tiszteleten az igehirdetést D. Kapi Béla püspök végezte. Utána osztották ki az ajándékokat. A Belmissziói Egyesület részint a saját gyűjtéséből, részint a vá­ros hozzájárulásából 200-nál több gyer­meket ruházott fel s ugyanannyi család­nak adott krumpli, liszt, zsir és szén- jegyet. Pestszentlörinc. Dec. 18.-án avatta D. Raffay Sándor püspök a pestszentlő­rinci egyházközség szép imaházát. Az avatásra a püspök Kemény Lajos espe­res, Mágócs Károly és Bezzegh Sámuel lelkész, nemkülönben Mikler K., Sárkány J. felügyelők kíséretében érkezett. A gyö­nyörű fekvésű Hősök ligetén ypült temp­lom előtt az egyházszervező és temp­lomépítő helybeli felügyelő, Kuszenda Lajos fogadta a püspököt. Felavató be­szédjét a püspök a Királyok Könyvének Salamon könyörgésére alapította és lé­lekbemarkoló hatással fejtegette a köböl épült és a hiterös szeretetlen élő temp­lom párhuzamát. Az alkalmi igehirdetést Salfer Károly helybeli lelkész tartotta. Az azt követő ünnepi közgyűlésen el­hangzott sok üdvözlésre a püspök vá­laszolt. Egy esketést, a befejező oltári szolgálattal együtt, Kemény L. esperes viégzett. Az ünepi közgyűlésen Mányolp ref. lelkész és dr. Wimmer helybeli róm. kath. prépost is megjelent. A temploiji fölépítése, amelynek lélekemelő történe­tét a közgyűlésen Salfer K. lelkész ol­vasta fel, 45 ezer pengőbe került, 10 éves buzgó munkának az eredménye, mely összeghez a politkai község 10, maga Kuszenda felügyelő 3 ezer pengővel já­rult. Békéscsaba az uj főrendiházi tagsági választáson újra dr. Szeberényi Lajos Zsigmond esperest választotta meg fő­rendiházi tagnak. Lelkészbeiktatás. A csorvási (Békés vm.) 2400 lelkes gyülekezet dec. 18.-áii tartotta a helyet cserélt, volt gyulai lel­késznek, Tátrai Károlynak beiktatását. A délelőtt 10 órai istentiszteleten a temp­lom zsúfolásig megtelt. Kovács Andor főesperes, kormányfötanácsos felavató beszéde után az új lelkész tartotta meg beköszöntő igehirdetését. Istentisztelet után közgyűlés volt, melyen elhangzot­tak az üdvözlések: ref. egyház lelkésze, a gör. keleti egyház, az izraelita hitköz­ség, a sarkadi fiókegyház, a gyulai egy­ház 5 presbitere, kik szeretetük jeléül díszes emléklapot hoztak, a helybeli Kis­gazda Egylet, Iparosegylet, munkás­egyesület, Luther-Szövetség, Leány­egylet, továbbá Popovics főjegyző az elöljáróság élén a község nevében, Ko­vács Andor főesperes az egyházmegye lelkészeinek nevében, Hézer Béla bank­igazgató, egyházfelügyelö, az egyház­megye felügyelői kara nevében üdvözöl­ték az új lelkészt. Karácsonyfa-ünnepélyek. A szarvasi „Luther-árvaház“ növendékei dec. 18.-án tartották karácsonyfaünnepélyüket. Gaz­dag műsorukból és ügyes előadásukból szépen domborodott ki a mindazt átfogó krisztusi szeretet. Az egybegyült nagy- közönség tanujelét adta annak, hogy az árvákat szereti, velük érez. Az ő min­denre kiterjedő figyelmük és a sokféle szeretetadomány tették lehetővé, hogy az árvák valóban érezték, hogy Krisz­tussal a szeretet szállott a földre. 22-én tartotta meg Kaposváron az evan­gélikus Nőegylet szokásos karácsonyfa­ünnepélyét a református gyülekezeti-ház nagytermében, mely ez alkalommal zsú­folásig megtelt az érdeklődőkkel. A sze­retet jegyében lefolyt ünnepélyt nívós műsor előzte meg, melynek során úgy áz elemi iskolai tanulók, mint a polgári ús

Next

/
Oldalképek
Tartalom