Harangszó, 1933

1933-02-12 / 7. szám

54 HARANGSZÓ 1933 február 12. gíti a te szívedet is, de az emberi szív nem tehetetlen, akarat nélküli agyag, hanem ellenállásra és készséges oda­adásra képes élő alkotása az Urnák. Ma még rajtad áll, hogy a végsőosztályozás­nál majd hova sorozza a nagy osztá­lyozó! Büki Jenő. HÓFÚVÁSBAN. Zivataros, kemény idő van odakint, Táncot jár a széllel a hópehely megint. Nem is készül útra akárki ilyenkor, Csak kit a bánat visz s nem fél a vihartól. Egy anya versenyez szélvésszel az úton, Nem hátrál, nem csügged, hiszen várják [nagyon. Űzi aggodalma, viszi a gyötrelme: Betegágyon fekszik egyetlen gyermeke. Nehezen tud menni, lépte el-el akad, Szive a bánattól úgy érzi megszakad. Ereje elhagyja — de az Úr felfogja S többé már nem ö megy, Jézus viszi maga. Ketten mennek immár keskeny hegyi úton, Az anya felzokog, oh Uram Krisztusom: Ha Te velem leszel nem érhet semmi baj, Szént szavad parancsol s elmúlik a vihar. Kuszy Dánielné. HETI KRÓNIKA. A római egyházban mozgalom indult meg a nagypéntek ünneppé tétele érde­kében. Dicséretére legyen mondva a ró- rhai kath. egyháznak, hogy nem restell tanulni — tőlünk. — Budapesten meg­mérgezte magát egy belügyminisztériu­mi számtanácsos vegyesházas felesége, mert — mint búcsúlevelében írja — há­zasságát nem tartotta vallási szempont­ból törvényesnek. Az öngyilkosságot ki­sebb bűnnek tartotta, mint a vegyes há­zasságot. Vájjon eltemeti-e az öngyilko­sok temetését megtagadni szokott ró­mai egyház ezt az öngyilkos asszonyt, akit a római egyház törvényei kergettek halálba? — Apponyi Albert, aki Magyar- ország képviseletében ment ki Genfbe, meghalt. — Gömbös Gyula és Bethlen István a gazdasági válság enyhítésének módjáról nyilatkoztak Debrecenben. — A magyar tisztviselői kar tiltakozott a fi­zetések s nyugdíjak csökkentése ellen.— Németországban a nemzeti szociálisták, a német nemzetiek és az acélsisakosok helyreállították a harzburgi frontot. — A német Hitler-kormány rendkívüli felha­talmazást kért a birodalmi gyűléstől. Hit­ler a legkeményebb eszközökkel dolgo­zik a kommunisták ellen. — A német bi­rodalmi gyűlést feloszlatták és a válasz­tások napját márc. 5.-ére tűzték ki. A né­met kormány 14 esztendő bűneit 4 év alatt akarja jóvátenni. Hitler rádión is­mertette a nemzeti szociálista kormány terveit. — Franciaországban megalakult a Daladier-kormány. Az új kormány bal­oldali pártokból összetevődő többségre óhajt támaszkodni. Az új francia kor­mány a békét, biztonságot és a leszere­lést hangoztatja és a költségvetés hiá­nyát négy milliárddal óhajtja csökken­teni. — A román kormány felhatalma­zást kért a parlamenttől az ostromálla­pot elrendelésére. KARCOLATOK. Nemzetek önmagukról. JJ régi zsidók így imádkoztak: „Oh Isten, ön magad számára te­remtettél minket, a többi nép pe­dig csak olyan, mint a köpet". — JI régi görögök gazdag nyelvében nem volt szó az ,,emberiség“ meg­jelölésére, mert az ő szemükben csak kétfajta ember élt a földön: „görög" és „barbár". — J1 perzsa uralkodó egyebek között ezt a cí­met is viseli: „Jl mindenség kö­zéppontja". — Kínában a külföl­dieket igy nevezik-. „Idegen ör­dög". — Jl japánok magukat „a nap gyermekekének tartják. — /íz eszkimók azt mondják, hogy ők „a férfiak fér fiai". — Jl hotten­tották magukat a „tökély népé"- nek, a szomszédos népeket pedig a „tetvekszülöttei“-nek nevezik". — Jlz oroszok az ö országukat „Szent öroszország'énak nevez­ték. — Egy svéd asszony, mikor angolokat hallott beszélni, igy kiáltott fel-. „Hála Isten, hogy a mi svéd nyelvünk nem ilyen állati makogás". — Jl Haiti-sziget lakói megvannak arról győződve, hogy a teremtés az ő szigetükön kez­dődött s hogy a nap, hold és csil­lagok az ő szigetük egyik barlang­jából jöttek elő. — Indiában az idegenek neve: „‘Piszkos kutya". — Mindegyik nemzet különbnek tartja magát a másiknál. Hát mi magyarok ? Petőfi azt irta: „Ha a világ Isten kalapja, hazánk a bokréta rajta". Ámde ha ez igy van is, hazánk szépségét az Isten adta, nincs vele büszkél­kedni jogunk. Ha pedig önma­gunkra nézünk, mozdulatunk csak egy lehet: a fejlehajtó alázaté, szavunk is csak egy lehet: a bűn- bánaté: „Oh mi sokvétkü, bűnös magyarok ! " HARANGSZÓ. Hetvened vasárnap. I. Kor. 9, 24—IO5. Atyánk, jó Isten 1 Köszönjük, hogy igédben feltárod előt­tünk a keresztyén élet értelmét. Amikor lankadozik az erőnk s szeret­nénk kényelmes ballagássá tenni az életet, a Te igédből megtudjuk, hogy az élet nem heverőhely, hanem küzdőtér: futnunk kell hát. Amikor erőnket sorvasztó bűnös vágyak lobognak fel bennünk, a Te igéd meg­üzeni, hogy az élet nem élvezetek csarnoka, hanem súlyos feladatok erőt igénylő meg­birkózása, ahol önmegtartóztatás a győze­lem ára. S amikor elepedt, szomjas lelkünk fel­üdülést keres, a Te igéd Krisztusra mutat, aki megenyhitő, örök forrásvíz a lélek szá­mára. Az életharcunkat, Atyánk, vigyed győ­zelemre! Ámen. D. Kápi Béla püspök f. hó 5.-én Bu­dapesten tartott istentiszteletet az Üllői- uti imateremben az egyetemi ifjúság számára. — 11.—12.-én pedig a bécsi protestáns egyházakat keresi fel a püs­pök. 11.-én a pályaudvaron Pauiinyi Oszkár, a bécsi levéltárakhoz kiküldött kormánymegbízott és Incze Gábor, a bécsi magyar reformátusok lelkigondo­zója fogadják. Ugyanaz nap este a Col­legium Hungaricumban tart előadást meghívott vendégek s a bécsi magyar protestáns kolónia tagjai előtt. Másnap, vasárnap délután három órakor a bécsi reformátusok belvárosi templomában (Dorotheergasse 16.) magyar n vélvén prédikál. Utána a bécsi magyar követ, Nelky Jenő látja vendégül a püspököt. Bábolna. Az itteni fiókegyház feb­ruár 2.-án vallásos estélyt tartott a mé- nesintézpti kaszinó nagytermében Gusz­táv Adolf emlékére, az épülő bábolnai protestáns templom javára. A vallásos estélven Turóczy Zoltán győri ev. lelkész tartott előadást ..Gusztáv Adolf hite“ címen. Bauer Gyula százados egy har- monium-számot adott elő s az énekkar az ö vezetésével két éneket énekelt el. A hadiárva lovászok zenekara az „Erős vár a mi Istenünk“-et játszotta el. Az ünnepélyt Maller Kálmán banai ref. lel­kész imája vezette be, befejező imát pe­dig Szekeres Sándor bőnyi ev. lelkész mondott. Az ünnepélv rendezéséért Pett- kó Szandtner Tibor őrnagyé a köszönet. Az est jövedelme 185 P volt. 50 éves jubileum. A keszőhidegkúti egyház énekkara f. hó 25.-én ülte meg fennállásának 50 éves jubileumát, mely alkalommal nagyszámú közönség előtt Perl János lelkész emlékbeszédet mon­dott s az énekkar a buzgó Schöpf Ernő karnagy vezetésével szebbnél-szebb egy­házi és hazafias dalokat énekelt. Be­lépődíjakból befolyt 95 P 20 f, mely ösz- szeg jótékonycélra fordítatott. Rév-Komárom. Az ősi egyházi alkot­mány jogfolytonosságának és az egyházi autonómiának az őrállójaként a Duna túl­só partján szolgálja a tiszta evangéliumot ez az egyház, amely jan. 29.-én tartotta évi számadó közgyűlését. A megújhodó egyházi élet minden megnyilvánulását magában foglalta az évi jelentés, amely- lyel kapcsolatban a legjelentősebb ese­ménynek az egyházfegyelem életbelépte­tésének a bejelentése, illetve kihirdetése tekinthető. 1932-ben született: 14; meg­halt: 9; házasságra lépett: 5 pár. — Az egyház legutóbbi gyülekezeti estje febr. 5.-én volt, amelyen a hívek lelki gyönyö­rűségére Danell Gusztáv Adolf svéd theológus szebbnél-szebb svéd énekeket és dalokat énekelt. A vallásos est offer- tóriuma 32. 70 P értéket eredményezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom