Harangszó, 1933
1933-11-05 / 45. szám
368. HARANG SZÓ 1933 november 5. LUTHER. Már rég lappangott fojtottan az Eszme, sejtelmektől izzott a szent Karám s csodavilágok délibábja rezgeti egy bús szerzetes cellája falán. Tikkadt szivek szent harmatokra vágytak, egész világ új hajnalért epedt s dogmák bástyáján túl meglátta már a szabad lelket s az újúlt életet. És egyszeresük a délibábok álma valóra vált s a dogmafal ledőlt; Lélekkufárok, álszentek hadától s hiú bűnöktől nyüzsgőit már a föld, árverezték az isteni kegyelmet: áz üdvözöl, ki érte pénzt fizet, Róma öle vár, bűnös népek jertek, de pénzt hozzatok, ne beteg szivet! S míg földi kincstől roskadott az oltár, előre állt a szürke szerzetes. Szemében máglyák izzó tüze égett, az arca Szent Lélektől volt nemes s mig nöttön-nött a vásári zsivajgás s az est lehullt a húnyó nap után, ott függött már a 95 tétel a wittenbergi templom kapuján. És hirdetett bünbánatot — s kegyelmet s hogy nincs tekintély, csak a Szent írás s hogy mit sem ér a jótett garmadája, ha meg nem halt értünk a Messiás — — S bár ezrek dölyfe öklöt ráz feléje, a nagy Tanács előtt szilárdan áll: — mást nem tehetek, Isten úgy segéljen, nem rettent semmi földi kinhalál! S az Eszme szállt villámnál sebesebben, nyomában élet szent tavasz fakadt és harmat hullt a vágyódó szivekre nagy paloták és kis kunyhók alatt s bár a jövendő méhe rejtekében véres csaták és gályák ködlenek, hiába ármány, gúny és cselvetések, a bűn az eszmét nem ölhette meg. És századévre századok suhantak, jöttek s letűntek forrongó korok, bűnös időknek múló igazságát benyelte száz tüzes vulkántorok, de él ez, áldva, mindig fényesebben, világot szórva milliók felett s vészes időkben, gyászos pusztulásban veszendő népek megmentője lett. S nekünk örök megtartónk lett ez Eszme: szabad lélekkel szabad a magyar, Mohácsok vesztén benn erőket nyertünk s ha megtagadjuk, elveszünk hamar, ez teszi sorsunk evangéliummá, enélkül nincsen igaz föidi jó, légy üdvöz hát, te, bűnös sötétségben, föltündöklő nap: Reformáció! Bódás János. Terjesszük a „HARANGSZÓ“t-! KARCOLATOK. Luther-róasa. Ha a lakatlan őserdőben találkozik két ember, bizonnyal megörülnek egymásnak. Ha az afrikai feketék között összetalálkozik két fehér ember, bizonnyal melegen szorítják meg az egymás kezét. Ha valahol külföldön összejön két magyar, megölelik egymást. Ha egymásra talál két ember, kiknek mindegyike Luther-rózsát hord, megdobbanó szívvel köszöntik egymásban legalább egy tekintettel a hittestvért. De a Lnther-rözsa nemcsak ismertető jel, hanem hitvallás is. Mert a Luther-rózsa ezt jelenti: Ki szivében hordja a Krisztus keresztjét, annak életútja rózsák között viszen, a fölött szüntelen az Isten kegyelménék kék ege mosolyog s élete végül is beleér az örökkévalóságba, amelynek ép úgy nincs vége, mint a Luther- rózsa karikájának. Evangélikusok! Ebben a jelvényviselő világban nekünk is van egy jelvényünk. Jl Luther-rózsa az. Ilyen volt a mi nagy reformátorunk pecsétgyűrűje. Hordjátok ezt a jelvényt, hogy megismerjétek egymást ebben a gigászi ember- vadonban s hogy vallhassátok a világ előtt-, mi néktek a Krisztus keresztje! HETI KRÓNIKA. Gömbös Gyula miniszterelnök balkáni útjáról hazaérkezett. Útja eredményéről a következőt mondotta: „Nemcsak testvéri jobbot találtam, hanem teljes megértést politikai érdekünkkel szemben.“ — A képviselöház megkezdte őszi ülésezését. — A csehek magyarpusztító erőszakoskodásaival a képviselöház is foglalkozott. — A felvidékről több magyar lapot kitiltottak. — A cseh kormány és Kóma között Valószínűleg törésre kerül a dolog. — Mussolini lapja éleshangú támadást intézett a csehek terrorja ellen. — A román és bolgár király találkozásra jöttek össze. — Ausztriában nemzeti szociálista tüntetések voltak. — Az új francia miniszter- elnök Sarraut Albert lett. •— Palesztinában elrendelték az ostromállapotot. — Az amerikai gazdák tovább sztrájkolnak. HARANGSZÓ. Szentháromság ü. 21. vasárnap. Efezus 6, 10—17. Kegyelmes mennyei AtyánkI Boldog örömmel térdelünk le eléd s köszönjük meg néked a mi nagy Lutherünket, kinek példáján keresztül megmutattad, hogyan lehetünk a te gyermekeid. De alázatos szégyenkezéssel is letérdelünk eléd örök Urunk, mert be kell vallanunk, hogy mi az 6 példájától sokszor elhajoltunk, fegyvereit elejtettük. Segélj meg Urunk, hogy szent fogadalomtétellel is le tudjunk térdelni eléd, hogy hívek leszünk az úthoz, mit nekünk mutattál, hogy megállunk híven, bátran, rendületlen mindhalálig. Ámen. D. Raffay Sándor püspök november 10.-én, Luther születésének emléknapján a németországi Luther-jubileumok föün- nepélyén felkérésre az eislebeni templomban prédikálni fog. Lelkészi jubileum. D. Raffay Sándor bányakerületí püspök és Kemény Lajos budapesti esperes most ünnepelték budapesti lelkészi szolgálatuk 25. éves fordulóját. ózd. Az ózdi egyházközségben töltött néhány napot Zimmermann Rezső volt akroni (amerikai) lelkész, aki Óz- don kétszer, Bánszálláson, Borsodná- dasdon és Somsályon, melyek az ózdi anyaegyház fiókegyházközségei, egy- egv ízben tartott előadást. A vallásos estéket Schlott László segédlelkész szavalatai, Dóbisz István és Falvai Sándor zeneszámai tették változatossá. A reformációi emlékünnepet megelőző héten Ózdon minden este vallásos esték voltak, amelyeken Marcsek János lelkész, továbbá Scholtz László és Tarján Béla segédilelkészek egy Luther-sorozatot állítottak a hallgatók elé, melynek egyes részei voltak: az élő Luther, Luther és a Szentirás, Luther és a kereszt, Luther és a magyarok, Luther a reformátor, Luther és az egyház. A sorozat a reformáció ünnepén esti urvacsoraosztással zárult. A vallásos estéket ének és szavalat élénkítették. Harangavatás volt a kőbányai ev. gyülekezet két éve épült templomában október 31.-én. Az 5 mázsás harangot a gyülekezetnek az október 29,-i istentisztelet keretében mutatták be a templomban, mikor is Majba Vilmos, a lelkészkor vezetője mondott ünnepi beszédet. Az istentisztelet befejezése előtt a gyülekezet megható módon fejezte ki hálás köszönetét Majba Vilmos lelkésznek er- nyedetlen szívósságé és szépsikerü odaadó munkásságáért. Előlépett Hajts Lajos nyug. tábornok, lelkészköri elnök és keresetlen szavakban vázolta Majba Vilmosnak munkásságát, melyet már 44.
