Harangszó, 1933

1933-10-08 / 41. szám

330

HARANGSZÓ

1933 október 8.

magas síremlék állott s ez fedte Sempt- sei porait. A hódoltság idején a törököknek volt itt temetőjük. Veszprém legújabb leírása szerint (Dornyay B. Bakony 171. 1.) a Veszprémi Szépítő Egylet parkiroztatta a hegy tetejét s így az evang. várkapitány síremléke most díszes parkban van a püspökvár közelében.

Aáchs Mihály találó szép textust választott a halotti beszédéhez: „Miért mondanák a pogány népek: Hol vagyon az ő Istenük? Legyen nyilván a pogá- nyok előtt, a mi szemeink láttára, a te szolgáidnak kiontott vérekért való bo- Szúállásod. Menjen be te elődbe a foglyoknak fohászkodások. A te hatalmasságodnak nagysága által tartsd meg azokat, akik halálra rendeltettek“ (Zsolt. 79. 10—11.). Semptseit is bizonyára a hősöket megillető dísszel temették, temetési fekete zászlóval, melyre ráfestették a hős címerét a nevével és gangjával együtt, koporsóját pedig égő fáklyákkal kísérték.

Meglehet, hogy az Erdélyi Pál könyvében mindjárt az Aáchs Mihályé után következő verset is (97. 1.). melv Kisfaludy László győri végházbeli hősnek 1681. évi fogságáról és a rábaközi népnek megfutamodásáról szól. szintén a mi költő-papunk,. a volt győri rektor írta. Kisfaludy neve a versfökbe épen úgv van befoglalva, mint a vázsonyi kapitányé. A kuruc világban is voltak evang. Kis- faludyak Győrött, Kisfaludon, Magyar- gencsen. A gencsi Kisfaludvnak neje és gyermekei 1708. Telekesi Török István családjával menekültek a Dunán át a Felvidékre. (Payr, T. Török I. 28. 1.)

Semntsei kapitányról többet nem tudunk. A nyitramegyei Semotéröl kerülhetett ide. Semptét ismerték a dunántúliak. Hiszen a semptei kánonokat is elfogadták. Egy Semptei Benedek nevű jeles esperes volt itt. aki rokona, talán testvére lehetett a hősnek.Nevét Schem- tei és Schemtzi formában is írják. Mint Viczay Adám lozsi földesúr gyermekeinek nevelője tűnik fel 1644 előtt. Ez évben Kis Bertalan püspök a légrádi vitézek papjának avatta fed. A büki zsinaton 1646. már mint esperes volt jelen. Lég- rádról 1650. Lozsra hívták vissza lelkésznek. Ez évben mint esperes írta alá a Somorján 1650. újra kiadott keresztúri agenda előszavát. Lozson. ahol a durva Viczay Adám Nádasdy Ferenc példáját követve, szintén elhagyta hitét és jobbágyait kegyetlenül üldözte, ő is sokat szenvedett, ő volt az utolsó lozsi lelkész, akit Nádosdy tisztié, Tolnai István 1660 körül lövöldözéssel és halálos fenyegetéssel üldözött ki a papiakból. 1660—62. Németgencsen volt espereslelkész. 1669-ben már nem élt. Mintegy tíz évvel volt fiatalabb a vázsonyi hősnél A halimbai kézirat íme Aáchs Mihálynak egy szép versét, a vázsonyi kapitánynak s a berhidai ütközetnek emlékét őrizte meg. Nagy kár, hogy a halotti beszédek elvesztek. Szegény evang. népünk és papjaink, nem csak Széchenyi püspöktől, Kollonicstól és Szelepcsényi- től, hanem 1686-ig a töröktől is sokat szenvedtek. A kéziratból Aáchs M. életének egy új színhelyét is megismertük. Akik a veszprémi Szent Benedek-hegy Szép parkjában megfordulnak, emlékezzenek meg Semptei Ferenc és Aáchs Mihály régi hithöseinkről.

A bányai egyházkerület közgyűlése.

A bányai evangélikus egyházkerület szeptember 28-án tartotta ez évi közgyűlését Budapesten, a Deák-téri iskola dísztermében. A templomi istentisztelet után, amelyet Dedinszky Gyula végzett, Pesthy Pál, az egyházkerület felügyelőelnöke mondott megnyitó beszédet, amelyben a nemzeti gondolat ébrentartásának szükségességéről beszélt.

Raffay Sándor püspök-elnök olvasta fel ezután jelentését. Bevezető szavaiban utalt a Világszerte végbemenő átalakulásra, hangsúlyozva, hogy az egyedül mozdíthatatlan Evangélium az, amelyre új jövendőket építhetünk. Azután többek között így folytatta:

— Németországban a politikai és az egyházi élet egyvágányra került, lehetetlen tehát, hogv a politikának egyházi térre való átlendülését szóvá ne tegyük. Az egyház és az állam összeolvasztása a történelem tanúsága szerint mindig és mindenütt egészségtelen volt. Németországban az állam most az evangélikus egyház életébe erőszakosan belenyúlt. Történelmi értékeit és hitvallásos örökségét azonban érintetlenül hagyta, csak a külső szervezetét változtatta meg. Ezt a változtatást az állam vezetői a nemzet fennmaradása végett mellőzhetetlen- nek tartották. Az evangéliumi egyháznak huszonhat önálló központjával egyezkedni ugyanis nehézkes, egyező közvéleményt teremteni lehetetlen. Egy nemzet életének átformálásánál oedig az állam nem nélkülözheti az egyház köz- remunkálását, sőt. ha nélkülözni akarná is, rajtavesztene. Ennek az átalakításnak vannak ma még ki nem próbált részletei is. de kétségtelen, hogy a német evan- géliomi egyházban új reformáció indult meg. Én nem féltem az Evangéliumot a német nép kezében és szivében, mert ezt a népet a négyszázötven évvel ezelőtt megmozdult bölcső és az ezerkilencszáz évvel ezelőtt felállított Kereszt örökre elkötelezte az Evengélium szolgálatára.

■— Ez a kötelezés pedig nekünk is szól. Fájdalmas, hogy országunkban az államhatalom részéről még mindig nem kapjuk meg a szükséges támogatást. Érthetetlen, hogy az államhatalom egykedvűen tűri, hogy az állampolgárok nagy részének tisztes házasságát nyilvánosan meggyalázzák. Eltűri és hallgatagon támogatja az államhatalom azt a kulturáltamban lehetetlen gyakorlatot is. hogv nyilvánossági joggal biró egyes iskolákban a protestáns hitoktatóknak törvényes kötelességeik teljesítését lehetetlenné teszik. Ez a magatartás sem a törvények tekintélyének és egyetemes kötelezésének, sem a felekezetiek törvényben biztosított egyenjogúságának s viszonosságának meg nem felel.

Befejezésül hangsúlyozta, hogy az iskolafenntartó egyházak kínos vergődését sem az állam, sem a társadalom nem nézheti egykedvűen. Egyházaik teherbíró képességét a tanítói nyugdijjárulé- kok kiszabása törte meg, ezeket tehát az államnak kell átvállalnia, esetleg a községekkel megosztania. Javasolta, hogy ebben a kérdésben feliratot intézzenek a kormányhoz.

Az esperesi jelentések ismertetése után Raffay püspök bizalmát fejezte ki Hóman Bálint kultuszminiszter középiskolai reformtervezetével szemben, majd

egy kultuszminisztériumi intézkedés ellen tiltakozott. Azt az aggodalmát fejezte ki, hogy a cserkészek nemescélú intézményébe lassanként becsúszhat a felekezeti egyoldalúság.

Dr. Pazár Zoltán a jelentéshez szólt, azután Kovács Andor esperes a vármegyéknek a felekezeti iskolapolitikába való beleavatkozása ellen tiltakozott. Dr. Scholtz Oszkár, Bartos Pál, Hittrich Ödön, Lányi Márton, Mészáros Gyula, Horváth Károly László, Sárkány Béla és Magócs Károly beszéltek még. Raffay püspök imájával ért véget a közgyűlés.

OLVASSUK A BIBLIÁT.

Péter II. levele.

Október 9. Egyenlő drága hit. II. Péter

I. 1—2. Péter ugyan mint apostol szól a hívőkhöz, azonban mindjárt az üdvözlésben biztatásként hangsúlyozza az Isten előtt való egyenlőséget. A legkisebb és legjelentéktelenebb a hívők között, az elvett Isteni kegyelemre nézve, tehát az istenfiuságra nézve egyforma azzal, aki az apostolok között első. És, Testvérem, ez nekünk is szól. Minden olyan gondolkozást, amely azon csügged, hogy Péter vagy egy más apostol vagy valamely egyéb nagy munkása Isten országának — különösen kiválasztott az üdvösségre és az Istenben való életre — elűz az apostolok bizonyságtétele : hogy mind, akik hitre jutottunk, vele egyenlő istenfiuságot nyertünk, mert a Krisztus igazsága egyformán szerezte meg a biinbocsánatot és az Istenben való életet. Ennek naponkénti megismerésében veszünk békességet és tapasztalunk kegyelmet.

Október 10. Szentségben való növekedés.

II. Péter 1. 3—11. Sok ember, amidőn a hitben való életre gondol — a saját gyarlóságára pillantva kétségben van arra nézve, hogy célhoz fog-e jutni ? De im itt olvashatod Testvérem, hogy Isten .mindennel* megajándékozott bennünket, ami az életre és kegyességre való. A hitben és szentségben való növekedés tehát voltaképpen nem egyéb, mint egy folytonos elfogadás és fel- használás. Az apostol a keresztyén gyakorlati élet hét főerényét említi, amelyek mind az atyafiuság ékességei Aki ezen erényeket elfogadja az Úrtól és bennük él, az egyrészt tapasztalja, hogy a keresztyén ember munkás és küzdelmes életet kell, hogy éljen, másrészt alázatos marad, mert semmit sem vett önmagától, hanem mindent az Ur kegyelméből.

Október 11. Hűséges igyekezet mindhalálig. II. Péter I, 12—15. A keresztyén élet, a gyümölcshozás és a Krisztus örök országába való bemenetel annyira jelentős és dicsőséges az apostol előtt, hogy mindhalálig nem akar megszűnni erre emlékeztetni és az el- elalvókat felébreszteni, — mígnem azzal a tudattal távozhat el innen, hogy többé ezen célt nem tévesztik el ezen életet nem hagyják el. Oh szülők, tanítók és sok más testvérem, akik emberekért felelősek vagytok — tanuljunk mind az apostoltól szent, el nem lankadó igyekezetét, hogy a ránk bízottakat, mig csak élünk — ne szűnjünk meg buzdítani és figyelmeztetni az ezen fejezetben mindnyájunk szemei elé állított szent célra és áldott életre.

Október 12. A biztos prófétai beszéd. lí. Péter 1. 16—21. A Krisztusról való beszéd Isten üdvözítő szeretetéből és hatalmá-