Harangszó, 1933

1933-07-30 / 31. szám

1933 július 3Ó. HARANGSZÓ két ?“ A mostanában hatalmas nem­zeti öntudatra ébredt indusok ezért a szobrot, amelyben a fehér faj el­einyomószándékának jelképét látták, mindenáron le akarták rombolni. Éj­jel-nappal rendőrökkel kellett azt őriztetni. Most azután az angol kormány a szobor aláírását igy változtatta meg: „ Tollal és karddal egyaránt szolgál­ni akarunk néktek.“ S többé nem kell rendőr a szobor mellé. Kevesebb civakodás és háború lenne a világon, ha egyesek és népek egy­aránt megtanulnák, hogy nem az a nagy, aki elnyomja a másikat, ha­nem aki felemeli a másikat, hogy az élet értelme nem az uralkodás, ha­nem a szolgálat! HARANGSZÓ. Szentháromság a. 7. vasárnap. Róm 6, 19—23. Atyánk mi tudjuk, hogy kegyelmedet mutattad meg abban is, hogy öntudatos, szabad lényekké teremtettél minket. Méltó­ságot adtai abban nékünk, hogy az élet válaszútjain saját magunk határozhatunk és választhatunk, hogy merre induljunk. Atyánk, Te latod, hogy ebből a méltó­ságból hányszor lett már a kezünkön gya­lázat. Te tudod, hogy mi, kiket szabad- akaratu lényekké teremtettél, hányszor vá­lunk tehetetlen bábokká a sátán kezében. Atyánk, mi kérünk; szenteld meg ke­gyelmedből akaratunkat, elhatározóképes­ségünket, hogy az élet útjain, ahol ezerféle csábos alakban hívogat a sátán, szabad­ságot ígérve, de rabbá tevő szándékkal, — tudjunk lenni mindig Temelletted, aki minket szolgáiddá méltatsz s akiknek ép­pen abban van a szabadsága, boldogsága s kegyelmedből majd egykor örök élete, hogy Néked szolgálhatnak. Ámen. A dunántúli egyházker. lelkészi és tanítói karához intézett 1585/III. 932—33. számú püspöki leiratba két leírási hiba csú­szott be. Á körlevél 2-ik oldalán alulról a 2- ik bekezdésben ezen mondat után: »Be­lülről jövő erőszakot ne alkalmazzanak,“ — kimaradt ez a mondat: „Kívülről jövő be­folyásnak gátat vessenek. “ — A körlevél 3- ik oldalán az első kikezdésben a tévesen irt „kénytelen“ szó helyett „képtelen“ ol­vasandó. Püspöki iroda. Egyetemes felügyelőnk, Torun len­gyel várost, amely most ünnepli alapítá­sának 700. évfordulóját s amely a múlt­ban a lengyelországi protestantizmus védővára volt, ünnepélyes iratban üdvö­zölte. Üj gyülekezeti felügyelő. A hernád­vécsei egyházközség július 2.-án iktatta hivatalába új felügyelőjét Ottlyk Árpád ny. alezredest. A beiktatást Duszik La­jos miskolci föesperes végezte. Magyar evangélikus egyház alakult Bukarestben. A román fővárosban meg­alakult az evangélikus magyarok egy­házközsége. A bukaresti magyar és csángó-magyar evangélikusokat eddig az ugyanottani református egyház gon­dozta, míg most a romániai zsinat-pres­biteri magyar egyházkerület püspöke, Frint Lajos, kiküldötte Sipos András al- esperest a^ egyházközség megalakításá­ra. A kétszáz főnyi hivősereg Sipos es­perest és dr. Papp Bélát választotta az új gyülekezet első elnökeivé. A „szent-jobb“ per a budapesti táb­lán. A budapesti ítélőtábla most tár­gyalta az u. n. „szent-jobb“ pert, amely néhány hónapja oly nagy port vert fel s amelyről annak idején lapunk is meg­emlékezett. A tábla a per vádlottját, Nagy Lajos torzsai lelkészt felmentette azzal az indokolással, hogy keresztyén ember Istenen kívül valóban senkit sem imád és senkihez nem imádkozik. Tatabánya-Felsőgalla. Az ev. egy­házközségnek nagy örömünnepe volt f. hó 15.-én, amikor is Isten kegyelméből felavathatta a Magyar Általános Kőszén­bánya R. T. által használatra adomá­nyozott gyülekezeti házát. Felavatásra került az új templom-terem, nö- és leányegyesületi helyiség. Az avatási 'szertartást Podhradszky János fehérko­máromi alesperes végezte. Az oltárképet a helyi h. lelkész, Kajlavszky Kálmán festette Richter híres festménye után. Ugyancsak ez alkalommal került fel­avatásra a nöegyesület által adományo­zott új szószék is. Az avató ünnepségen részt vettek: Balogh István főesperes, a helybeli református egyház képviselői, izraelita hitközség elnöksége és még számosán mások. Az avató ünepséget szeretetvendégség követte, melynek szép lelki és anyagi eredménye volt. Hírek a cserkész-világtáborról. A kül­földi és a magyar ev. cserkészek részére kiadandó füzetek költségeire újabban a következő adományok érkeztek: a pápai ev. diákok Luther-Szövetségétöl 5 P, a békéscsabai ev. reálgimn. ifj.Gyáminté- zetétől 60 P, a szombathelyi ev. fiúdiák- szövetségtöl 4 P, az aszódi ev. reál­gimn. ifj. Gyámintézetétől 20 P és Reif Fái budai vallástanár tanítványaitól 52 P. — A táborozáson a következő lelké­szek vesznek részt: Benkóczi Dániel, Ittzés Mihály, Kimer Gusztáv, Korim Kálmán, Krón Ferenc, Kümmerle Ott- már, Máczay Lajos, Rác Ernő, Sólyom Jenő és Tomka Gusztáv. — A bányai kerület püspöke a világtábor idejére Vi­rág Jenő kerületi missziói lelkészt küldte ki a gödöllői gyülekezet lelkigondozá­sára. Felvétel a Diákok Házába. A Diákok Háza egyetemi és főiskolai internátus keresztyén szellemű meleg otthont nyújt a fővárosban tanuló ifjúságnak. Az 1, 2, 3 és 4 személyes szobákon kívül tanuló-, társalgó-, tornaterem stb. áll a lakók rendelkezésére. Központi fűtés, kád- és zuhanyfürdö. A szobák ára havonként 11—22 pengő, amely összeghez minimá­lis fűtési és fürdési díj járul. Felvételi kérvényeket július végéig kell beadni. Részletes tájékoztatót szívesen küld az intézet vezetősége (Bpest, VII. Hársfa­utca 59b.). A békéscsabai Bethánia diakonissza­képző új leányinternátust nyitott. Az egész Nagy-Alföldön, ahol nagytömeg­ben élnek evangélikusok, mindezideig nem volt evangélikus leányinternátus. Most ezt a hiányt pótolja a Bethánia Diákképzöintézet, amely ez év szeptem­251 bérében új leányinternátust nyit. Mivel a békéscsabai diák. intézet diakonisszái mind Németországban nyertek kiképzést s ezért a német nyelvet bírják, az inter­nátus növendékeinek alkalmuk nyílik a német nyelv elsajátítására. Az internátus növendékei a diakonisszák állandó fel­ügyelete alatt vannak, a német társal­gásról az intézet németországi nevelő- nője, az előmenetelről pedig egy okleve­les gimnáziumi tanárnő alkalmazásával gondoskodik az intézet. A havi ellátás díja 50 P, ezen kívül semmi mellékes díjat nem szed az intézet. Evangélikus lelkészek és tanítók gyermekei 20 száza­lékos kedvezményben részesülnek. Bő­vebb felvilágosításért dr. Szeberényi Gusztáv igazgató-lelkész, Békéscsaba, tehet fordulni. Adomány a Theol. Otthonnak. Nagy István zalaistvándi lelkész úr 30 P ado­mányt küldött a Theol. Otthon számára. Lelkésztestvérünk adományát itt is há­lás szívvel köszöni a Theol. Otthon igaz­gatósága. Kétbodony. Az ev. egyház július hó 16.-án ünnepélyes keretek közt iktatta be új felügyelőit, Prónay József romhá- nyi földbirtokost és dr. Szuhovszky Sándor körorvost. Az iktatást Csőváry Dezső helyi lelkész végezte. Ugyan­ekkor tette le az esküt az új presbiter, Rósinger Jenő gyógyszerész. Az új fel­ügyelőket üdvözölte Pozsár István jegy­ző a ref. missz. egyház nevében, Ba- gyinszki György gondnok, Hoksza Anita es Bagyinszki Zsuzsi iskolásleányok egy-egy virágcsokrot nyújtottak a fel­ügyelőknek. Prónay József, majd dr. Szuhovszky Sándor meghatott beszéd­ben köszönte meg a kitüntetést. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével ért véget. Csonkahazánk egyetlen magasfekvésű és melegvjizű tava, a bánki-tengerszem. Vize üdít, gyógyít, levegője tiszta. A festőién szép fekvésű tó mellett van a „Tengerszem-pensió“, ahol olcsón lehet lakást és ellátást kapni. Érdeklődök for­duljanak a Pensió vezetőségéhez, Bánk, Nógrád vm. Állomás helyben. Terményárak Budapesten 1933. júl. 23.-án: búza 10.45—11.40, rozs 6.65— 6.80, takarmányárpa 7.20—7.35, zab 8— 8.10, tengeri 8—8.05, korpa 5.20—5.25 pengő métermázsánként. HATÁROKON TÚL. Németország. A német birodalmi kor­mány megerősítette az evangélikus egy­ház új egyházi alkotmányát. Ennek az alkotmánynak az újszerűsége csak az új alkotmányszerü formában jut kifejezésre, de természetesen változatlan maradt a régi hitvallási álláp, mely az új egyházat a németországi reformációval és rajta keresztül az újszövetségi öskeresztyén- séggel elválaszthatatlan egységbe ková­csolja. 1. Az új egyház élen az evangé­likus birodalmi püspök áll. 2. A birodal­mi püspök mellett áll az u. n. „lelkész­minisztérium“. Ennek tagjai: 3 theoló- gus (mindhárom prot. felekezetnek 1—1 képviselője) és egy jogász. 3. A har­madik testület a nemzeti zsinat, melynek működése kifejezésre juttatja az egyházi élet önállóságát és végül 4. testületként szerepelnek az új egyházi alkotmány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom