Harangszó, 1933
1933-06-04 / 23. szám
1933 június 4. HÁRÁNGSZÓ 185 ámuló ember. Egy helyütt a barlang melyén, a fehéres sárga falazaton, a lámpa körül zöldelö foltot veszünk észre. Közelebbről nézzük: zöldelö moha! íme! íme az évezredek óta lezárt barlangban nem volt élet. Kigyullad a villanylámpa, máris zöld moha keletkezik a falon! A sivár csalódott életünkbe nem kell semmi más, mint a remény pisla fénye s máris a remény halavány fénye körül új élet, új reménykedő élet kezdődik. Aggteleki cseppköbarlang. Belépünk a Jósvafö felöli barlangajtón. Az ajtó bezárul mögöttünk s mi elindulunk a vezetőnk nyomán. Utunk jó ideig kőbe vágott folyosón át vezet. Nem régen vágták a folyosót, régebben csak Aggtelek felöl volt bejárata a barlangnak. A folyosó csak később szélesedik ki s érünk be a tulajdonképpeni barlangba. A sziklákon már láthatók a fehérlő foltok, a kezdődő cseppkőalakulatok. Minden kis foltot, kicsi cseppköaíakulatot megnézünk alaposan, megtapogatjuk, megsimogatjuk. Csodálkozunk minden kis apróságon. Ha valahol nagyobb foltocskát látunk a sziklán, már megállásra kérjük a vezetőt, hogy megcsodálhassuk az alakulat szépségét. Amikor hosszú órák múlva még mindig barlangot járjuk, gyönyörű alakulatok mellett már csak futólag suhanunk el, igazán nem gondolunk megállásra. Már csak az óriási cseppkőalakulatok vagy nagyon díszes részietek érdekelnek. Lám, ilyen az emberi élet is! Eleinte ifjúságunkban minden érdekel, minden leköti figyelmünket. Ábrándozva állunk meg a szerény kékes ibolyánál, csókjainkkal halmozzuk el a nyíló virágokkal teli barackágat s könnybe borul szemünk a virágzó cseresznyefa láttán. Amint múlnak az évek, fárad a lélek, már sok minden nem köt úgy le, mint régen. Egykedvűen, közönyösen megyünk el a virágbaborult barack- és cseresznyefák mellett. Számunkra már más fák nyiladoznak: a gondoknak, bajoknak fái s hozzák meg fanyar, keserű gyümölcseiket. — Boldog ifjúság! Az alanti sziklákból cseppkövek merednek felfelé: mintha csak mindannyi egy-egy ujj lenne, amely felfelé mutat a magasba, túl a barlang sötétjén, túl a sötét sziklafalakon, ahol zöldéi az erdő, röppen a madár, simogat a napsugár. Felfelé, ahol derű van és világosság! Más cseppkőnyulványok, mindmegannyi ujjak, lefelé mutatnak a földre, ahol járunk, a pocsolyába, a sárba, amelyben taposunk! A néma sötétség mintha csak suttogná: Ember válassz! Felfelé vagy lefelé! Kipp . . . kopp . . . Csöpög a víz a barlang felső részéről az alanti kövekre. Ha felszikkad kissé, fehérlö folt jelzi, hogy nemcsak a víz csepegett le, hanem a feloldott kőzet is. Kipp . . . kopp . . . Oldódik a kő. Egyszerű esővíz oldja fel lassan. Igen, a kő, a szilárd, kemény kő oldódik az esővíztől! Vájjon mennyi könynek, mennyi fájó, keserű magyar könnynek kell még kihullania a trianoni határkövekre, hogy elolvadjanak ... A barlangon át patak csobog tova. Eredetét nem tudják még a kutató tudósok sem, csak találgatják. Egyesek szerint az úgynevezett Biidős-tóból erednek, mások ez állítást cáfolják és a néhány éve felfedezett hosszúszói barlang patakja folytatásának tartják. És hová tűnnek el a patakok? Az sem bizonyos. A jósvafói Farkaslyukból hatalmas viz ömlik állandóan. Itt ömlene ki a barlang vize? De viszont itt akkor is ömlik változatlanul a víz, amikor a barlangban a patakok kiszikkadnak s pocsolyákká se- kélyesednek. Honnan és hová? Ez a kérdés foglalkoztatja a barlang vizeinek kutatóit? Honnan és hová? Ez foglalkoztatja a gondolkozó embert is a saját eredete, élete, küzdelmei, csalódásai s halála felöl. Honnan és hová? Kérdezd meg a hitedtől — ha van — és az megmondja. (Folytatjuk.) BŰN BÁN AT. Dallam : Szegény fejem ... Szent Isten, roskadozva járom ítéletednek útjait. Éjjel nem jő szememre álom, Nappal fenyitnek ujjaid. Ne hagyj sötétségben lennem: Tiszta szivet teremts bennem I Szent Isten, roskadozva járom Nagy bűneimnek útjait. Hitetlenségem szánom s bánom, Vezéreljen már újra hit. Ne hagyj kárhozatra mennem I Tiszta szivet teremts bennem! Szent Isten, újra mikor járom Kegyelmed áldott útjait? Óh Jézusom, örök királyom, Vedd már le bűnöm súlyait. Szent véreddel moss meg engem : Tiszta szívet teremts bennem! Scholtz László. OLVASSUK A BIBLIÁT Istennek Szentlelke. Június 5. A bűntől elválaszt. Csel. 2, 38—41. Isten ajándéka a Szentlélek. Áldása abban nyilvánul, hogy a bűn kár- hozatos erejét felfedi s reávilágit azokra a kapcsolatokra, amelyek az üdvösségre elhívott embert a bűn szolgaságában tartják. Istennek Lelke a bűnnel való teljes szakításra kötelez. Annak, aki a bűnnel szakítani akar, Isten Lelkének útmutatása szerint, Krisztus egyházában van a helye. , , Június 6. Életnek lelke. Csel. 9, 1—6. Gál. 2, 20. Az Isten Lelke életet teremt, Isten akarata szerint való életet. Saulu- sokból Pálokat nevel, akik szóval, cse- I lekedettel, teljes élettel szolgálják az ö I országát. Ez a Lélek ma is munkálkodik | az Anyaszentegyházban s életre hívja az evangélium népét. Élete csak annak van, aki a Lélek vezérletének engedelmeskedik. Június 7. A bizonyságlevés Lelke. Csel. 16, 25-33. Pál apostol élete damaszkuszi útja után Isten Lelkének vezetése alatt állott. Az evangélium prédikálása közben ez a Lélek töltötte el a szivét, bizonyságtevéseinek ez a Lélek kölcsönzött hitébresztő erőt. Élete áldás volt a hívek ezrei számára. Az ö példájának követésére van szükség napjainkban. Június 8. Erőnek Lelke. Róm. 8, 38—39. Filippi 4, 13. Isten Lelkének erötadö munkája abban nyilvánul, hogy hitet támaszt az ember szivében. Hitet, amely elválaszthatatlanul köti öt az élő Istenhez és Jézus Krisztushoz. Ez a Lélek növeli állandóan az Ige által hitünket. Legyünk hálásak ezekért az áldásokért. Június 9. A vigasztalás Lelke Ján. 15. 26—27. Szomorúság gyakran éri az embert. Különösen akkor telik meg a szivünk keserűséggel, amikor a bűn diadalát kell látnunk az erény felett. Istennek Lelke a vigasztalás Lelke, mert megtanít bennünket arra, hogy a bűn ideigvaló zsarnokságát követi az „Igazság“ örökkévaló diadala. Június 10. A világosság Lelke. Ján. 16, 12—14. 8, 12. Az az ember, aki a Lélek Útmutatásait követi, világosan tudja honnan jön és hová megy, mert a Lélek a Világ Világosságához vezérli. A súlyos csapások, a szenvedések idején is látja az üdvösséget munkáló Isten vezetését. Június 11. A békesség Lelke. Ján. 16, 33. A szív és a lélek nyugalma a Lélek munkájának gyümölcse. A Békesség Lelke a Szentlélek, mert állandóan a Szentháromság örök Istenéhez vezet s a Vele való közösséget teljessé teszi. E világban azért olyan sok a békétlenség, az ellenséges indulat, mert nélkülözik az emberek az Istennel való közösséget, mint a békesség egyetlen forrását. Isten Lelke a békesség Lelke, mert ennek az igazságnak a felismerésére vezet. Jancsó András. KARCOLATOK. Tűsek. Egy amerikai egyetemi tanár kiszámította, hogy az Egyesült JÍllamok asszonyai az elmúlt néhány énben több arc- és hajfestéket használtak el, mint amennyi házfesték az amerikai köztársaság megalapítása óta összesen elfogyott, * Egy Wright nevű milliomos az óceán valamelyik elhagyott szigetén földi paradicsomot akar létesíteni, ahol uj gyönyörűségeket találhatnak majd azok a világtól megundorodott milliomosok, akik mindent fenékig kiélveztek már, ami pénzért megvásárolható. *
