Harangszó, 1933

1933-04-09 / 15. szám

XXÍV. évfolyam. 1933 április 9. 15. szám. Alapította: KAPI BÉLA l9io-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luthar-8zAvitség. As Országos Luther- Störetség hlTatalss lapja. Ms()slsnik stindsn «isárnap, Postacsekkszámla: 30.68. ElABretóat elfogad minden evang lelkész ás tanító. As aggodalmaskoddst, mely sseretetből fakad, parancsolja Isten; de mely hit nélkül van, megtiltja ast. Luther. A „HaraacssA" sserkeasti-UadókiTalaJa GYŐR ü , Petőfi-tór 1 Előfizetési ára - negyedévre 1 P 28 Miiét, félévre 2 P 40 fidér. Egy évre A P 80 füléi Csoportos küldéssel 10*/«-os kedvezmény Amerikába egész évre i dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P (o fillér Tisztítsátok el a régi kovászt! I. Péter 1—22. .Lelketeket az igaz­ság iránt való engedelmességben kép­mutatás nélküli atyafiui szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívből buzgón szeressétek.“ A tisztátalan ember-szívben nem vehet -szállást a tiszta, az igaz szeretet... A hazugsággal sehogy sem fér meg egy helyen az igazság és az ártatlanság . . . Szeretet, ártatlanság, igazság . . . három jó testvér, akik közöttünk vándorolva szállást keresnek miná- lunk. A szeretet bekopogtat a há­zak ajtaján, és megkérdi: ott lako­zik-e a másik két testvére, az ártat­lanság, meg az igazság ... És ahol ezeket nem találja, ott a szeretet is bánatosan hajtja le fejét, majd szomorúan tovább siet ... De ahol megtalálja őket, ahol már otthont kapott az ártatlanság és az igazság, oda betér a szeretet angyala is. Ahol pedig ez a három testvér együtt lakozik, ott a szent élet boldog ott­hona épül meg, melyben örömét találja a Krisztus. Ebben az évben is elközeleg hoz­zánk husvét szent ünnepe ... az „édes kenyér“ ünnepe, amikor Izrael népe minden kovászt, mint fertőző anyagot kisepert otthonából az utolsó szemig... Husvét tövében a keresz­tyén emberre is ilyen forma munka vár, persze lelki értelemben. „Lelke­teket az igazság iránt való engedel­mességben képmutatás nélkül való atyafiui szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívből szeressétek“ . . . Ennek megcselek- vése vár mindazokra, akik áldott, szent husvétot akarnak ünnepelni! Jaj, mennyi kiseperni való van a mi szivünkben ... A hozzánk be­kopogtató ártatlansággal szembe száll az ember gonosz, tisztátalan, erőszakos magatartása, s a szívünk rossz kívánsága, átkos gondolata... Seperd ki ezeket a szíved rejteké- böl, mert különben nem lesz áldott husvétod! Szállást kér nálunk a má­sik nővér, az igazság... és ime szembetalálja magát nyelvünk ha­zugságaival, balga tagadásaival, ke­serű gúnyolódásával .. . Seperd ki ezeket a szíved rejtekéből, mert kü­lönben nem lesz áldott husvétod!... És a harmadik kopogtató, a szere­tet, szomorúan hajtja le fejét, mert zúgolódást, dühösködést, fenyegető haragot, perlekedés lármáját, talán „Mikor velük valék a világon, én megtartám őket a te nevedben; akiket nékem adtál megőrizém és senki el nem veszett közülük, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön". János evangélioma 17:12. IV. Fenti szavak Jézus „főpapi imájá“- ból valók, amikor az elfogatása előtti órákban magáért, tanítványai­ért és híveiért imádkozott az Atyá­hoz. Minden szava a szívnek mély­ségéből fakadt. Az Atyának, a vég­telen szeretetnek a dicsőítése is, meg a tanítványaiért s későbbi híveiért való esedezés is, de külö­nösen Krisztus fenti szavai mond­hatnak sokat a mi számunkra. Ott van Atyja előtt a „csendes órán“ s számot ad eddigi munká­járól. Nemcsak ott a Golgothán adott számot az Atyának a váltság művének végrehajtásáról jelentvén: „Elvégeztetett", számot adott itt is a megtartás-nak a művéről. Milyen bol­dogan jelenthette, hogy akiket Atyja néki adott, azokat megőrizte s egye­dül a veszedelem fia veszett el. Te is számadással tartozol az Úrnak! Nem csupán önmagadért, káromlás félelmes neszét találja ép­pen nálunk . .. Seperd ki ezeket a szivedből, a házadból, mert külön­ben nem lesz áldott husvétod! Nagy ünnep közeledik, legyetek hát egymáshoz szívesek, barátságo­sak,megbocsátván egymásnak,amint Isten is megbocsátott tinéktek a Jézus Krisztusban . . . „Oh mely igen megcsalódnám, Ha biztatnám érdemeddel szivemet, S mégis bűnnel beszennyezni, fertőztetni, Meg nem szűnném telkemet." Ámen. de másokért is. Nem mondhatod azt, hogy tereád nem bízott senkit az Isten, aki felöl számadásra von­hatna, akit meg kellene tartanod az Úr számára! Bizonyára van családod, szüleid, testvéreid, talán hitvestársad s gyermekeid, akiket neked adott az Űr! Ha nincsenek, akkor vannak rokonaid, ismerőseid, barátaid, szomszédaid, találkozol itt is, ott is emberi lelkekkel, az Úr mindezeket számonkéri tőled. Ö nem azért állított bele téged az emberi közösségbe, hogy egyedül, magadba zárkózva éljed le az éle­tedet, hanem azért,’ hogy akikkel találkozol, érezd meg mindazokról, hogy néked adta őket az Úr. Reád bízta lelkűk gondozását, tőled várja, hogy elvezesd őket Őhozzá, tőled kéri számon a lelkűket. Te akár akarod, akár nem, vezető vagy. Anélkül, hogy tudnál róla, emberi lelkeket vezetsz. Vezeted őket az életed példaadásával, minden sza­vaddal, vagy cselekedeteddel. A kérdés csupán csak az, kihez s hova vezeted őket. Nem mehetsz el kö­zönyösen a téged tudtodon kívül is figyelő emberi lelkek mellett Jézus csendes órái. Irta: Abaffy Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom