Harangszó, 1932
1932-03-20 / 12. szám
1932 március 20. HARANGSZÓ .93 egyesületben eltöltött idejét a belépésből kezdve jelenlegi állapotáig. Első látogatása alkalmával idegennek, talán félszegnek érezte magát, nem tudott alkalmazkodni. Lelke még nem fogta fel társainak erökisugárzását. Lassan azonban felmelegedett. Megszokta a zsibongó, élénken mozgó tömeget, mind több és több dolog ragadta meg érdeklődését. Már nemcsak a kíváncsiság, nemcsak a becsület (ha már beiratkoztam, el is megyek), hanem lelki kényszer viszi oda. Szinte siet, minden perc elveszett számára, amit nem az egyesületben tölt el. Alkalma nyílik a szereplésre is; műkedvelő előadásokon, az énekkarban, sport- versenyeken, stb., ami önbizalmát fejleszti, ennek nevelő hatása pedig megbecsülhetetlen, mert fokozza a cselekvő készséget és az embert soha nem sejtett teljesítmények végzésére is képessé teszi. Az önbizalomnak hiánya pedig félszeggé változtatja az embert s cselekvőképességét megbénítja. Nagy kárt tesz embertársában, aki őt jó elhatározásaiban megakasztja, mondván: Te erre nem vagy képes. Az önbizalomnak túlzott formája az elbizakodottság, kevéllyé és dacossá is tehet. Ettől persze óvakodnunk kell. Fordított formájába a túlzott szerénység, mely tehetetlenségre vezet. Az ilyen ember előbb, utóbb társainak sajnálatát, sőt megvetését érdemli ki. Mindezek tudása azért fontos, hogy a •gondolkodó, önmagát megfigyelő ifjúnak helyes önmunkássággal és akaratának helyes irányításával megfelelő helyet biztosítson az életben, de azért is szükséges, /íehogy másokat jó igvekezetében megakadályozzunk, önbizalmát gyengítve tehetetlenségre kárhoztassunk, ami a bűnnel azonos. Ha most egy fiatal keresztvén lélek több évi egyesületi életben, élénk tevékenységben vett részt és életenergiáját öntudatos irányban fejlesztette, gyarapította, sok megfigyelésnek, tapasztalatnak lesz részesévé. Látóköre tágul, világosabban lát az élet útjain, embertársait, azok cselekedeteit helyesen ítélik meg s felfogja emberi rendeltetésének célját. Megismeri a természet erőit és annak törvényeit, melyek mind egv magasabb isteni erőből fakadó szükségképpeni törvények. Lelkét igaz vallásosság hatja át, megismeri iézust, mint a szeretet megszemélyesítőjét. Megbecsülhetetlen tehát az egyesület élet hatása, mert mint láttuk nemcsak, hogy összegyűjti a lelkek erőit, de új erők termelését is előmozdítja s azokat az egyház szolgálatába állítja. így válnak egyesületeink az evangélikus öntudat, keresztyén erkölcsökben gazdag műveltebb, magasabbrendü szellemi élet melegágyaivá. Kühn János. Mélyebbre nézzetek! A mezőberényi ötszörös gyilkosság szörnyűségeivel tele kürtölték az újságok az egész világot. Részletesen leírták, kiszínezték mindazt, ami ezzel a borzalmas esettel kapcsolatos. A közönség pedig, amelynek kíváncsiságát, szenzációéhségét semmiféle szörnyűség sem tudja kielégíteni, mohón habzsolta a borzalmakról szóló tudósítást, mint ahogy a község minden naplopója, fogadatlan prókátora s utcagyereke ördögi buzgó- sággal leste s falta a hivatalos vizsgálat mozzanatait s fáradhatatlanul újságolt, magyarázott s tódította rémségekkel az amúgy is rémes valóságot. Amíg a hatósági emberek a gyilkosság színhelyén .hosszú, lelkiismeretes munkájukat végezték, az utcát ellepte a kíváncsiskodók tömege s ha az udvar ajtaja egy pillanatra megnyílt, száz és száz szempár meredt oda. Az emberek egymást tiporva s az ajtó záródásával nem törődve dugták be rajta a fejüket csak azért, hogy embervér-tócsát, összevagdalt holttetemeket, vagy olyan láncra vert emberi szörnyeteget lássanak, aki arra a szomorú nevezetességre tett szert, hogy három asszonyt és két ártatlan gyermeket vert agyon baltával. Megfoghatatlan az, hogy az emberek miért kiváncsiak oly nagyon éppen a borzalmakra? Miért éppen az emberi elvetemültség, az életnek legförtelmesebb arculata váltja ki a legnagyobb érdeklődést? És ha már oly igen fontos az emberek számára a börzalom látása, legalább látnák meg azt is, ami mögötte van, ami lépten-nyomon kisért, hatalmában tart és romlásba dönt: azt a bűnös, anyagias életfelfogást, amely az élet célját, értékét, boldogságát egyedül a vagyonban látja. És látnának meg még valamit! Azt, hogy a templomkerülés, a káromló, mocskos beszéd, a hitetlen, vallástalan élet minden bűnnek a melegágya. Tudni való ugyanis, hogy a mezö- berényi ötszörös gyilkosság szereplői —• úgy a holtak, mint az élő — néma ajakkal s mégis hangosan, erről beszélnek. A két ártatlan kisgyermek pedig — millió más gyermekhez hasonlóan — áldozata a nagyok bűneinek. Biszknp Ferenc. OLVASSUK A BIBLIÁT. Nem Ő, hanem én! Március 21. Én ismerem félre a helyzetet. János 19, 8—lő. Pilátus úgy érezte, hogy Jézus életének fonala ott van az ő előkelő, finom, fehér ujjai között: egy kis mozdulat és véget vet mindennek. Jézus lát egy más kezet, amely ujjai közt tartja az ö élete fonalát, s ehez képest az, ami Pilátus kezén fordul meg, csak elenyésző hajszál. Sokszor úgy látszik, hogy a mi életünk is ki van szolgáltatva embereknek, pedig az, ami az ö kezükben van az életünk fonadékának alig az ezredrésze. Rájöttél-e már az életnek erre a szemléletére? Pilátusra is mélv hatással volt, mikor Jézus ebbe az irányba nyitogatta a szemét. Március 22. Én méretem meg! János 19. 16—22. Pilátusban mindvégig volt valami igazságérzés. Nem tartozott azok közé, akik közben elvesztik türelmüket s attól fogva Jézussal! szemben csak az elfogultság és düh beszél belőlük. Kitűnik azonban az ő esetéből, hogy itt nem elég a szenvedélvmentes igazságérzés. Mi azt gondoljuk, hogy a mi véleményünktől függ Jézus kicsisége, vagy nagysága. Pedig míg mi mérünk, voPa- kéoen mi magunk méretünk, önmagáról állít ki rossz bizonyítványt, aki nem tud szenvedélyes, forró szeretettel síkra szállni Jézus igazáért. Március 23. Én játszom kockát a Kereszt alatt. János 19, 23—24. Mégis csak nagy kockázat volt Jézustól, hogy meg mert halni értünk várva, hogy „azt az arcot a kereszten“ nem tudjuk soha elfelejteni. Voltak, akik akkor, amikor még csurgóit a vére, kockajátékot játszottak a köntösére. Sok baljóslás van ebben. Azóta megnőtt a Krisztus köntöse, de mily sokan vannak, akik egyéni üzelmeket folytatnak, nem is az egész köntösért: csak egy darabjáért. Ezt teszem én is, ha csak koncot akarok a Jézuséból, vagy a Jézuséiból, de nem magát az Urat. Március 24 Nekem kellene megtalálnom mindent a Kereszt alatt lános 19, 25—27. Jézus mindent megtalált a kereszten, ami után vágyott. Mindent, amire a mi megváltásunkért szükség volt. Ha lett volna valami, amit nem talált meg, biztatás nélkül is leszállt volna a keresztről s ott hagyta volna Qolgothát. De ő azt akarja, hogy mi is mindent megtaláljunk ott, mint ahogy Mária megtalálta az ő Jánosát. A Máriáról való gondoskodás üzenet, hogy a Kereszt alatt minden kész, amire a földi életben szükségem van. Róma 8, 32. Március 25. Nekem kellene . . . János 19, 28—37. Kisérd végig egyszer a nagypénteki történet minden mozzanatát ezzel a széljegyzettel: Nekem kellene! Maid meglátod milyen ébresztő, nyugtalanító ereje van annak! Szomjaz-e a zápor az országút piszkos pora után? Nekem kellene szomjuhoznom Őutána, ö szomjuhoz utánam. Nekem kellene fizetnem a testem megtörésével, vérem kion- tásával, örök életre való elkárhozással s még akkor sem lenne elvégezve az, amit ö elvégzett. Nekem kellene néznem folyton őreá: „Akit által szegeztek...“ s akkor lehetetlen, hogy meg tudjak nyugodni. míg át nem adom Neki a szívemet. Tudod-e, hogv neked is épen azért van ez a mostani Nagypénteked? Március 26. Én térek napirendre a dolgok felett. János 19, 38—42 Ha már egészen eltemetett emberré lettem s a világ vize úgy sodor tovább, mint egy kellemetlen hullát, lézus még akkor sem tér napirendre felettem. Ha már annyit költögetett, hogy arra még a múmiának is fel kellene ébredni, akkor sem kezel úgy, mint az itteniek, akik úgy látják, nincs már más dolguk, mint eltemetni Öt. Rákhel költögette, Heródes gyilkolta gyermekeit, Illés magához ölelve melengette áletre a sareptai özvegyasszonv fiát; Tabitha körül feltámasztását váró virrasztásban sírnak a Joppe-i özvegv- asszonvok. Itt? — Csak a mirha és alóé dolgozik, nó meg a kemény emberi szív, amely bizonyos irányban úgy siett napirendre térni, azaz ildomos műveletek mellett is az Ur Jézusból kevesebbet csinálni, mint ami. Március 27. Én találok mindenre rosz- szahh magvnrázatot. lános 20, 1—9. Aki azt állítja, hogy a feltámadás a tanítványok kitalálása volt, az nem ismeri a Bibliát. Milyen jó, hogv a Bibla nem szépít s bemutatja a tanítványokat abban a közönséges gondolkodásban, amely mielőtt olhinné a legnagyobbat, mindenre
