Harangszó, 1932
1932-01-03 / 1. szám
HARANGSZÓ 4 » *1“ V főtiszt.03 H-it. ref.püGpöh urnák PÁPA í932 január 3. MÁTIS SÁNDOR érc- és fakoporsó raktára BELED, Fő-utca. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, szemfedőkben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben. Az egészségtan köréből. Irta : Dr. Kovácsics Sándor, Győr város tiszti főorvosa. 11. Az újszülöttek első gondozása a bába kötelessége. Az újszülöttet és a csecsemőt csak tisztára mosott kézzel szabad érinteni. A szoba hőmérséklete legalább 20 C° legyen. Fürdetéskor vigyázni kell, hogy az újszülött szemeibe, füleibe, orrnyilásaiba piszkos fürdővíz ne jusson. Ez okból úgy tartjuk, hogy fejét balkarunkra fektetjük s a jobbhónaaljától a válakon keresztül átnyúlunk a balhónaaljba: Szivacsot ne használjunk, kézzel vagy puha flanelruhával enyhén dörzsöljük. Szappanozás, lemosás után tiszta puha ruhával nyomogatva leszárítjuk. Durva ruhát, erős dörzsölést kerüljük, mert a gyenge bőrt könnyen megsérthetjük és a hámfosztott bőrön át fertőzés érheti a csecsemőt. A fej, az arc, a fül- és orrnyílások forralt langyos vízzel tisztítandók meg. A fül- és orrnyilásokat tiszta, hosszúkásra sodrott vattával töröljük ki. Nem szabad fara, vagy más szilárd tárgyra csavart vattával tisztítani, mert sérülést okozhatunk vele. Fürdetés és leszá- rítás után hintőporral az egész testet behintjük. Különös gondossággal kezeljük a hajlatokban, a lül mögött, a hónaljban, a lágyékban, mert ezeken a helyeken bővebb az izzadás s a felgyülemlett izzadság a gyenge bőrt feláztatja, kipállítja. Egy éves koráig naponkint kell a csecsemőt füröszteni. A fürdő hőfoka a második hónaptól kezdve alacsonyabb lehet. Száját nem szabad kitörölni, kimosni. A gyenge száj-nyálkahártyát ezzel megsérthetjük és kaput készítünk a fertőzésnek. A gyakran előforduló szájpenész ilyen sértés, fertőzés eredménye. Az első 24 órában pihen, alszik az újszülött. Csendes, gyengén megvilágított helyre tesszük s betakarjuk. Vigyázzunk arra, hogy szája, orrnyilása szabadok legyenek. Ha sír, nyugtalan, megvizsgáljuk, nem kell-e tisztába tenni? Ebben az időben az újszülöttnek semmiféle táplálékra nincs szüksége. Bűn bármit is adni neki. A „cucli“ használata ártalmas, rossz szokás, mert többnyire piszkos és bacillusokat tartalmaz, melyeket a csecsemő lenyel, száját, gyomrát, beleit fertőzi; hasmenést, gyomor-bélfájást okoz. A pépes-cucli cukros tartalma miatt is káros, a szájpenész gombái cukros közegben tenyésznek. A cucli csak bajt csinál, azért ha már mégis használják, legyen legalább gummiból, akasszák a csecsemő nyakába, hogy a földre ne eshessek s időnként főzzék ki. A ruhácska legyen puha anyagból, legyen célszerű, kényelmes s védje a testet a lehűlés és a túlságos meleg ellen. Anyaga puha vászon, vagy gyapjú, fehér mosható legyen. A testet ne szorítsa, gombok, biztosítótűk kerülendők, kötőkkel kell megerősíteni. Elvetendők a gummi'és vizáthatlan anyagok, mert a bőr-Iélekzést, a bőr-párolgást akadályozzák. A pólyavánkos toliból, vagy vattából készüljön, mosható vászonhuzatban legyen. A pólyába nem szabad a csecsemőt erősen beszorítani, kezecskéi, lábacskái szabadok legyenek, hogy mozgathassa őket. Időnkint ki is bontjuk, hogy mozgásai még szabadabbak legyenek, a teste kórüli levegő felfrissülhessen. A törzs, a végtagok mozgatása fejleszti izmait, javítja a gyomor-, a belek működését. Azonban csak meleg szobában bontsuk ki. Nyáron könnyebb, télen nehezeob melegebb takaróval védjük. Szobában felesleges a fejet betakarni. A fejbőr sok faggyút választ ki s ha állandóan fökötőt visel, a faggyú könnyen beszárad, ótvaros, koszos lesz. Szabadban viselhet fökötőt. Három, négy hónapos korában, mikor a csecsemő gerince, izomzata már erősebb, kivesszük a pólyából. Ingecskéje hosszabb lesz, pelenka-nadrágot kap s harisnyáit, cipőcskéit lábacskáira húzzuk. Ekkor már hosszabb felsőruha védi a testét, melynek anyaga az időjárás szerint változó. A szoba, ahol a csecsemő az egész napot tölti, legyen tiszta, száraz, napsütötte, világos, jól szellőztethető, padlós, vas- vagy cserépkályhával fűthető. Szellőztetésre télen-nyáron egyaránt szükség van, mert csak tiszta levegőben fejlődhetik a csecsemő. A már elhasznált kilégzéssel, bőrpárolgással szennyezett levegő ártalmas. Szellőztetéskor takarjuk le a csecsemőt és olyan helyre tegyük, ahol légáramlatnak nincs kitéve. Párával telt nedves szobai levegő ártalmas, mert a bőr működését terheli. Ártalmas sepréssel, vagy száraz törléssel a port felverni, mert a porszemcsékhez gümő-bacillusok is tapadhatnak é~s az egészségesen született csecsemő belélegezvén a poros levegőt, megbetegszik. Halvány, lázas; mirigyei megnagyobbodot- tak, köhög. A tüdőbajnak első megnyilvánulásait lehet megállapítani rajta. Ezért a padlót, bútorokat csak nedvesen szabad tisztítani s nem szabad megengedni, hogy a csecsemő a piszkos földön csusszék-másszek, mert körmei, ujjai fertőződnek, és a fertőzött anyagot szájába viszi, lenyeli. Gondozzuk a csecsemő körmeit, vágjuk rövidre és fürösztéskor alaposan tisztítsuk ki a körmök alját. A járókeret alkalmazása célszerű, mert a járni akaró csecsemőnek támaszul szolgál, a tiszta pokrócok, ruhák pedig védik a portól, piszoktól. Legyen külön ágyacskája, az ágynak magas, leereszthető oldala, hogy ha feláll, ki ne essék. Az ágyba tegyünk gummi-betétet s fekvőhelye legyen vízszintes. Igen meleg tolipárnákra nincs szükség, nagyon magas vánkosokra fektetni sem jó. A bölcső nélkülözhető. Riogatáshoz, lóbáláshoz nem szabad hozzá szoktatni a csecsemőt; ha álmos, elalszik ezek nélkül is, ha pedig baja van, másként kell rajta segíteni. Szabad levegőre a csecsemőnek is szüksége van, akár a növénynek. Napsugár, világosság, tiszta levegő nélkül egyik sem fejlődik. . (Folytatjuk) j
