Harangszó, 1932
1932-11-20 / 47. szám
Í932 november 20. HARANGSZÓ 381 OLVASSUK A BIBLIÁT. Keresztyén egység. November 21. A test. Efezus 4, 4 a. Mikor Pál apostol felsorolja a keresztyén egység alapvonásait, igen szépen meglátszik az a cél, amit a test számára hivatásként kijelöl. A testi életünkben az egységet, a harmóniát biztosítanunk keil. Meg kell adnunk mindent, ami testünk épségére szükséges s meg kell tagadnunk mindent, ami veszedelmet hoz a testi életre. A testi kívánságok poklában égeti el sok ember az életét s úgy akarja fenékig, a szemetjéig hajtani az élet poharát, mintha száz teste, száz élete volna. Isten a te testedet templomnak szánta. November 22. A Lélek. Efezus 4, 4 b. Ahány meggondolatlan ember teste tönkremegy a mértéktelen élet miatt, annyi Lélek tisztasága szennyeződik be, mert Isten csak egy öröküdvösségnek a lehetőségét adta mindnyájunknak. A Lélekkel nem lehet kísérletezni, nem lehet eljátszani, mert nélküle üres a templom. a test, nélküle nem vagyok ember. Lélek csak egy van, a Krisztusnak lelke, melyha belénk árad s bennünk működik, Isten gyermekeivlé nevel bennünket is. Vigvázz a Lelkedre! November 23. A reménység. Efezus 4, 4. c. Ahány ember, annyiféle reménység, váev, akarat. Egyik napon eltemetiiik az egyik reménységet, de a siriára úi re- ményvirágok magvait szórjuk. Reményeink ezen a földön sokfélék, de Lelkünk a földöntúlra mutat ' az egyetlen reménységre: az örök életre. Ne élj mindig földi reményeidnek, ne törtess csalóka álmok kiábrándító ébredése után, hanem éli egyetlen reménységednek, Lelked örök életének! November 24. Az Úr. Efezus 4, 5 a. Testednek, Lelkednek, reményednek nem te vagy az ura, hanem átadod vagy Istennek, vagy a Sátánnak. Senki sem szolgálhat két urnák. Mennyiszer alakos- kodunk. kétfelé sántikálunk, két urnák is szeretnénk térdet hajtani s nem vesszük észre, hogv a saját bűneink dédelgetett bálványa előtt tömjéneziink. Az utolsó ítéletkor látjuk majd meg, hogv egy igazi Ura van ennek a világnak. Nekem ezen a földön a világ Ura akar az Uram lenni! Nem engedhetem el ezt a boldog alkalmat! November 25. A hit. Efezus 4, 5 b. Szinte megdöbbentő, hogy milyen sok badarságot elhisznek még a mai u. n. modern emberek is. Sokszor nevetséges dolgokban hisznek vakon és ostobán. Isten azt akarja, hogy csak a valóságot higyjük el. A mi számunkra ezen a földön nincs semmi való, mert el kell hagyni ezt a világot. A valóság a múlandóság legyőzője: a Krisztus. Számomra csak egy hit lehetséges: hiszek a Jézus Krisztusban! November 26. A keresztség. Efezus 4, 5. c. A legtöbb keresztyén a keresztsé- get semmibe sem veszi. Kegyes szokásnak tartják csak legtöbben. A kereszt- ségnek pedig át kell itatnia egész életünket. Pál apostol a Krisztus halálára keresztelkedett meg. A Krisztus halálának mélységes átélése tesz engem igazán keresztyénné. Ez az egy halál ment meg milliókat az örök haláltól. Ez az egy halál tette, hogy aki hiszen és megkeresztelkedik, az üdvözül. Igazán meg- keresztelkedtél már? November 27. Az Isten. Efezus 4, 6 A hatalmas alkotóerő ezen a világon az egyetlen örök valóság: az Isten, aki mindnyájunknak Atyja. Eltörpülök, ha Istenre gondolok s felmagasztalva érzem magam, ha érezem, hogy ö mindnyájunknak Atyja,... az én Atyám. Enélkül csak féreg lennék, ezzel az érzéssel ember vagyok. Az egy Isten minden embernek Atyja,... ez tesz engem minden ember testvérévé s minden embert testvéremmé. Istenben egyesül földi s mennyei hivatásom. Ebben a szent egységben, mint egy ember kell meg- áiianom a helyemet! Bácsi Sándor. KIÁLTÁS. Sülyediink . . . Csillagtatan viharvert éjszakán Élet hajónk roncsain vergődünk; Az éhség, a halál néma árnya Fekete szárnnyal suhog fölöttünk. A gond ólomterhe húz a mélybe S szabadulásnak — nincs reménye. Sülyedünk . . . Apostolszivek boldog erejét Szétzúzta a közöny zátonya, S az emberszivet hivó kiáltás Elhal az éjben; nem marad nyoma. Korhadt deszkán sodródik életünk, S húz le a gyilkos mélység... sülyedünk... „Ments meg Uram mert, elveszünk! Rettmann Farkas. HETI KRÓNIKA. Gömbös Gyula miniszterelnök fontos kérdések megtárgyalására Rómába utazott. Az olasz nemzet kitüntető melegséggel fogadta. Az olasz király és Mussolini kihallgatáson fogadta. Gömbös meglátogatta a pápát is. — Olaszmagyar vegyesbizottság alakul a kereskedelmi fogalom élénkítésre. — Pártkülönbség nélkül követelték a képviselő- házban a rokkantkérdés rendezését. —■ Kolozsvár mellett egy régi római nagy út nyomaira bukkantak. — Rothermere lord új háborútól tart, ha nem hajtják végre a békereviziót. — A német választások rendben folytak le. Az új birodalmi gyűlés december elején ül össze. — A berlini nagy közlekedési sztrájk véget ért. — Franciaországban nagy államkárosító pénzspekulációt fedeztek föl, amelynek három római katholikus püspök is részese. — Angolország december 15.-én esedékes amerikai adósságrészletre haladékot kért. — Az amerikai elnökválasztáson döntő többséggel a demokrata párti Roosevelt győzött. Roosevelt is protestáns. KARCOLATOK. Fráais és valóság. Sokszor halljuk emlegetni a római egyház konzerváló (megóvó, meg- tartój erejét. Még protestáns állam- férfiaink is megteszik olykor, hogy akár udvariaskodásból, akár puszta szólamismétlésből, a római egyház konzerváló erejét magasztalják. Pedig mindez nem más, mint egy abból a sok folyton hajtogatott, üres frázisból amelyeknek az illatos tömjénfellegébe a római egyház olyan ügyesen beta karódzott. Honnét van az, hogy a római egyház „konzerváló“ ereje éppen azokban az országokban mondott csődöt, amelyekben legtöbb alkalma lett volna önmagát megmutatni. Franciaországból úgyszólván teljesen sikerült Rómának kiirtani a hugenotta protestánsok „felforgató eretnekség“ - ét. Hogyan, hogy mégis a római hitü Franciaország volt az, amely először rázta le magáról Róma „konzerváló“ uralmát. S miért, hogy éppen a római hitü Mexikó üzent hadat Rómának olyan irgalmatlan, véreskezü haraggal, hogy azon mi protestánsok is szívből sajnálkozunk. Spanyolországban, ahol az eretnekirtó inkvizíció megdöbbentően tiszta munkát végzett, — kolostorok ezrei, papok, szerzetesek, apácák százezrei végezték századokig Róma „konzerváló* munkáját. S lám, ebben a szinpápista államban felgyújtott kolostorok égrecsapó lángja, elkergetett szerzetesek, álruhába bújt apácák menekülése mutatta meg Róma „konzerváló“ erejének értékét. Miért, hogy éppen a római hitü országok tépik össze ew'ek a sokat emlegetett és ajánlgatott „konzerváló“ erőnek a receptjét s köpik ki az orvosságát. — A tél jege konzerválja a patakot. Életfojtó, leszorító rabság az s csak addig tart, amíg megjelenik az első napsugár. Konzervál a nyirkos börtönfal is, de csak addig, míg üt a szabadulás órája. Konzervál a hullabalzsam is, de csak a halottnak van rá szüksége. Egyetlen megtartó erő van ezen a világon: a Krisztus evangélioma s hogy ennek ereje a protestáns országokon jobban meglátszik, mint a római hitüeken, azt nem mi, hanem az élet és történelem bizonyítja. Terjesszük a „HA RANG SZÓM