Harangszó, 1932

1932-10-30 / 44. szám

356 HARANGSZÓ 1932 október 30. nak a szeretetnek valódiságát, nagysá­gát és tartósságát, mely az egyházat őhozzá fűzi. Krisztus nem akart érdek- házasságot kötni. Az volt s ma is az a vágya, hogy menyasszonya, az egyház, önmagáért, szenvedéseiben és kereszt­halálában megnyilatkozó nagy szerete- téért szeresse Őt s bensőséges, hálás, örökkétartó, minden földi érdektől ment szeretettel ragaszkodjon hozzá. A szen­vedések között tűnik ki legjobban, be- tölti-e Krisztus egyházát ez a szeretet. A szenvedések próbálják meg, valódi tag­jai vagyunk-e Krisztus egyházának. November 5. Félelem a szenvedésektől. Máté 16, 21—28. Amíg az egyház vilá­gosan fel nem ismeri szenvedéseinek okát és célját, mindaddig fél a szenve­désektől s zúgolódik miattuk. Úgy te­kint rájuk, mint nagy akadályokra, me- Ivek gátolják céljai elérésében. Pedig Krisztus épen ezek által akarja közelebb segíteni céljához. De persze ahhoz, hogy az egyház a szenvedések célját világo­san felismerje, szükséges, hogy életcélja is teljes világosságban ragyogjon előtte. Amíg az egyház földi célok után fut, mindaddig jogosan láthatja a szenvedé­sekben kitűzött céljainak akadálvait s minden oka meg lehet rá, hogy féljen tő­lük. A szenvedések mindenre jók, csak arra nem, hogv az egyházat földi célok elérésében segítsék, támogassák. November 6. Hálaadás a szenvedésekért II. Kor. 4, 8—18. Ha az egyház a meny- nyei célra tekint s arra törekszik, hogv hasonlóvá legyen Krisztushoz, élje az Ő életét, elnyerje az örök dicsőséget, bol­dogan fogja tapasztalni, hogy minden átélt szenvedés, miként a vitorláscsóna­kot a kedvező szél, közelebb akarja se­gíteni e célhoz s nagyon hálás lesz Isten iránt minden szenvedésért. Ha a márványtömb öntudattal rendelkezne és a jövőbe tudna tekinteni, ujjongó öröm­ének törne elő belőle, amíg a szobrász vésője dolgozik rajta. Az anyaszentegy- háznak vannak Krisztustól megvilágosí­tott, jövőbe tekintő szemei s épen ezért csak hálára, meg-megújuló, soha meg nem szűnő hálára lehet oka, midőn szemléli, hogyan formálja át Krisztus a szenvedések vésőiével a saját képére, hogyan készíti elő a jövendő dicsőségre. Bélák Sándor. HETI KRÓNIKA. A fasizmus tízéves jubileuma alkal­mából a Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége 30 tagú küldöttséget küldött Rómába Raffay Sándor püspökünk ve­zetésével. Mussolini többek között eze­ket mondotta a küldöttség előtt: „Egy­szer már kijelentettem és most megerő­sítem, hogy a békeszerződések nem örökéletűek és most hozzáteszem, hogy különösen nem örökéletűek azok a béke- szerződések, amelyeket, mint a trianoni, a politikai számítások sugalmaztak és amelyeket a gyakorlati tapasztalat és az idő már is elítélt“. Szavait „Éljen Ma- gvarország“-ga! fejezte be. Az ünnepsé­get a rádió is közvetítette. Mussolini Raffay S. püspököt külön is magához kérette. — Rothermere lord táviratot in­tézett Mussolinihez ebből az alkalom­ból: „adják vissza azokat a területeket, amelyek lakosainak többsége a magyar fajhoz tartozik ég amelyeket ostoba és igazságtalan szerződés erőszakkal szakí­tott ki a nemzet testéből“ — mondja benne többek között. — Nyolcvan vá­lasztott felsőházi tag megbízatása szűnik meg az év végén. — A kormány a váro­si lakosságra egyszeri inségjárulék kive­tését rendelte el. A kivetés a jövedelem- és kereseti adó alapján történik. A járu­lék három részletben fizethető. —• Göm­bös Gyula miniszterelnök felhívást inté­zett a magyar munkaadókhoz munkaal­kalmak teremtése és munkások foglal­koztatása érdekében. „Aki munkát ad, az életet teremt s míg saját gazdasága számára is értékeket állít elő, ugyanak­kor kenyeret ad az önhibáján kívül baj­ba jutott magyar testvérének, akinek ke­zéből a gazdasági világválság ütötte ki a kenyeret“. „Még áldozatok árán is szaporítsa a munkalehetőségek számát és adjon kenyeret azoknak, akik dolgoz­ni akarnak.“ —■ Imrédy pénzügyminiszter a gazdaadósságok újabb méltányos ren­dezését helyezte kilátásba. — Negyven állástalan fiatal tanárt alkalmazott a kul­tuszminiszter. — Borzalmas vasúti ka­tasztrófa történt Temesvárott. Kisiklás következtében 24 ember veszítette el életét és sok sebesülés történt. — A magyar-angol és amerikai hitelezőinkkel barátságos mederben folytak Budapesten a tárgyalások. — Európaszerte kormány- válságok vannak. Belgiumban, Romániá­ban és Csehországban lemondtak a kor­mányok. Romániában Maniu alakított már kormányt. — Az ir függetlenségi harc bejelentése megtörtént az angol parlamentben. Kevés a remény a meg­egyezésre. KARCOLATOK. Akiknek drága a Bibliájuk. A londoni Biblia-házban a sok értékes régi kézirat és Biblia között oan egy szakadozott, öreg kínai Biblia, amelynek tulajdono­sát olvasás közben lőtték le po­gány honfitársai. A papíron még most is látszanak a ráhullott mar­timér foltjai. * Scott Walter, Skócia legnagyobb költője, akinek halála századik évfordulóját most az ősz elején ünnepelték, halálos ágyán arra kérte a barátja it, hogy „olvassa­nak“ néki. „Milyen könyvből?“ kérdezték azok. „Mit kérdezitek — felelt a költő — csak egyetlen igazi könyv van a világon“. # Egy misszionárius, aki valame­lyik ázsiai bennszülött törzs kö­zött munkálkodik, Bibliát adott egyszer egy öreg asszonynak. Az öreg asszony leoldotta a nyak­láncát és ezekkel a szavakkal kinálta a misszionáriusnak:„Ezért a drága ajándékért azt adom, ami nekem a legdrágább: a nyaklán­comat, amelyet három napos ko­romban akasztott rám a nagy­anyám“. # Egy öreg koreai 1600 kilomé­tert gyalogolt, hogy eljuthasson az ottani Biblia-házba. Oroszországban százezrek hal­tak meg a Bibliáért. *• Anglia királyai kezüket a Bib­liára téve teszik le a koronázási esküt. + Magyarország kormányzója ezt mondotta egyszer: „A Biblia az én első törvénykönyvem“. * „Nem hagyjuk el a Bibliát!“ így kezdődik egy szép ének. HARANGSZÓ. Szentháromság u. 23. vasárnap. Máté 22, 15—22. Kegyelmes Atyánk! Nincs, aki jobban szeretne minket Ná­ladnál: mégis milyen sokszor elfelejtünk Téged. Nincs, aki szeretetre yágyóbb volna Náladnál: mégis milyen sokszor nem gon­dolunk Reád. Nincs, aki szeretetre méltóbb volna Náladnál: mégis olyan sokszor nem sze­retünk. Mindenünkkel adósaid vagyunk s mégis oly sokszor nem adjuk meg, ami a Tiéd. Urunk, köszönjük a Bibliát, a Te igé­det, amely Reád figyelmeztet, nevel és segít, hogy el ne felejtsünk, sőt örökké szeressünk. Ámen. Lelkészavatás Kőszegen. D. Kapi Béla püspök okt. 23.-án Kőszegen hat lelkészjelöltet avatott: Beyer Pál. Jakus Imre, Komjáthy Lajos, Ladila György, Rácz Ernő és Schád Ottót. Áthelyezések. D. Kapi Béla püspök Bojsza János adminisztrátort Porrog- szentkirályról Szombathelyre nevezte ki hitoktatónak, helyére Lágler Bélát he­lyezte Kölesdről, Kölesdre pedig Mo- hácsy Lászlót nevezte ki adminisztrátor­nak Csögléröl. Baráth Pál körmendi se­gédlelkész őrségi missziói segédlelkész­nek küldetett ki.ÁgfalvárólRusznvák Fe­renc Sopronba helyeztetett Greifenstein Zoltán helyére, aki németországi tanul­mányútra ment. Kőszegről Pölöskev Miklós Csöglére, Novák Elek Győrből Kőszegre, Komjáthy Lajos Győrbe he­lyeztetett. A barcs-nagyatád-soimogy- szobi misszióba Baueír Béla küldetett Szombathelyről. Helyére Rác Ernő ke­rült. Ladila György Körmendre, Schád Ottó pedig Tabra helyeztetett, ahol a bábonymegveri gyülekezet lelki gondo­zását is el fogja látni. Uj püspök. A jugoszláviai szlovák egyházkerület püspökének Starke Sá­muel alesperest, kerületi felügyelőnek pedig Bulik János dr. ügyvédet válasz­totta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom