Harangszó, 1932
1932-10-23 / 43. szám
344 HARANG SZŐ 1932 október 23. hez vezető utat betemette az önzés, irigység, kapzsiság és szívtelenség mindent elborító törmeléke. E törmeléktől kell az utat az önzetlenség, áldozatkészség, önfeláldozás és szeretet csákányával szabaddá tenni. Ezek segítségével találja meg a hitét veszített emberiség nemesebb énjét és általuk visszanyeri Istenbe vetett bizalmát. A mély vallásos hitnek minden nehézségen diadalmaskodó erejéről ez évben a történelem azon lapjai tesznek bizonyságot, melyek Gusztáv Adolfról szólnak . .. Nekünk, kik a mai küzdelmes kor szenvedő részesei nagyunk, bátorságul és vigaszul szolgál példája. Ez a hitünk mentsen meg minket a kishitűségtől, csüg- gedéstől és reménytelenségtől,_,ez adjon erőt kitartani“. Őszinte elismeréssel adózott azoknak, akik ezen az úton járnak s akik a mostoha viszonyok folytán reájuk nehezedő különféle gondjaik ellenére is teljesítették egyházuk iránti kötelességüket s kérte a hátralékosokat, hogy az egyház legyen az utolsó, melytől a kényszerűség hatása alatt támogatásukat megvonják. Erélyes hangon tiltakozott azonban az államsegélyek további csökkentése ellen is. Ebből a szempontból köszöntötte hálás tisztelettel azokat a körzeti lelkészkonferenciákat, melyekkel a püspök úr a lelkészi kar ma oly szükséges lelki készségeit óhajtja a mai válságos időknek megfelelőleg megerősíteni. Az elnöki megnyitó után a pápai gyülekezet elnöksége üdvözölte a kerületi közgyűlést, majd a püspök indítványára Isten áldását kérte a közgyűlés az új kormányra s kegyelettel adózott gróf Klebelsberg volt közokt. miniszter emlékének. A Zongor Béla egyházkerületi aljegyző lemondásával megüresedett jegyzőségre Gyalog István alespe- rest választotta meg a közgyűlés. Püspöki jelentés. Mint minden esztendőben, ez évben is nyomtatásban jelent meg D. Kapi Béla püspök jelentése, mely részletesen számol be a kerület életéről. Megrajzolja az egyház helyzetét az állammal és a többi felekezetekkel kapcsolatban. A feleke- zetközi . helyzetet . illetően hálás szívvel gondol arra, hogy éles felekezeti harcok nincsenek és nyugod- tabb lelki légkörben megerősödik a bölcseség, belátás, fegyelmezettség, türelem és önmegtagadás. Sé- relrhi eseteket azért bőven találunk, mert megaláztatás és mellőzés gyakran éri egyházunkat. Részletesen rajzolja meg az egyház belső helyzetét. E pontnál ezeket írja: „Anyaszentegyházunk homlokán az anyagi problémák bélyege ég. Jól vigyázzunk, mert az könnyén Kain-bélyeggé lehet. Ne engedjük, hpgy egyházunk tervezgetése, útkeresése, akarása és elszántsága, a mai idő eme nagy történet-előkészítő munkája belefulladjon egy hármasán rubrikázott üzletikönyv oszlopcimleteibe, melyek a szükséglet, fedezet és hiány szánrösz- szegeit keresik csupán. Érvényesítenünk kell a lélek örök követelését, erejét és Ígéretét. A Lélek által vagyunk, benne és általa élünk, munkálkodunk és ha Isten kegyelméből ezt magunkénak mondhatjuk, mindent elnyertünk. Elveszíthetjük államsegélyeinket, akkor is egyház, leszünk. Kitéphetik történeti méltóságunk köntöséből azokat az ezüst fonalszálakat, melyeket a nemzet elismeréseként négy évszázad keze szőtt beléjük, akkor is egyház leszünk. Nyakunkba akasztott koldustarisznyával kitaszíthatnak a hajléktalanok ország- útjára, kigunyolhatnak és megalázhatnak, akkor is egyház maradunk. Mindig lesznek Istennek választott emberei, kik szegénységben és korbácsütések közt nevelődnek Krisztus égőlelkű pásztoraivá. Nyomorúságuk közt lelki gazdagságról, megaláztatásukban a lélek örömeiről prédikálnak. És mindig lesznek Istennek egészszívű gyermekei, kik egyházszeretetü- ket, hűségüket, hitüket, ön- feláldozásukat és áldozat- készségüket nem a ma, hanem történeti nagy idők mérlékéhez mérik. Isten örökkévaló Igéje képezi egyházunk munkájának egyedüli alapját. Az igének tisztán és igazán hirdetése, a teljes ige prédikálása, Isten akaratának alkalmas és alkalmatlan időben dokumentálása egyházunk örök munkaprog- rammja. Igét hirdetni és Igét élni“. Két jubileumi ünnepség címen szárnyaló szavakban emlékszik meg Gusztáv Adolf halálának 300-adik és a Gusztáv Adolf .Egylet megalakulásának 100-adik évfordulójáról. Kegyelettel emlékezik meg azokról, akiket a halál az elmúlt évben takarított csűrébe és bizalommal köszönti a munkára újonnan elhívott szolgákat. Az egyházi, élet dunántúli munkamezejéről érdekes statisztikai adatokkal találkozunk a jelentésben. A gyülekezetek kifelé mutatott áldozatkészsége a sajtóvasárnapon 605.79, a bibliavasárnapon 488.75, a fogházmisszióra 308.50, a kül- misszióra 605.31. a Gusztáv Adolf jubileumi offertóriumra 432.66, a harbini orosz-német evangélikus menekülteknek a javára 2,940.41 és a Türelmi Rendelet emlékünnepélyén a Dunántúli Luther Szövetség javára 388.4 P offertóriumot áldozott' Gyurátz Ferenc szobra.
