Harangszó, 1932
1932-08-21 / 34. szám
270 HARANGSZÓ 1932 augusztus 2í. egymásutánban jöttek, valameny- nyien Győr, Veszprém megye vallásilag háborgatott területeiről jöttek. E vidékeken gyorsan hire futa- modott, hogy van ebben a szegény hazában egy hely, ahol az evangélikusok otthont találnak, becikkelyezés nélkül is templomot építhetnek, papot, tanítót tarthatnak, teljes és háborítatlan gyülekezeti életet élhetnek. Van hely, ahol bibliájáért, imádságos és énekes könyveiért senkit nem háborgatnak. Van egy emelkedett lelkületű földesúr, gróf Mercy tábornok, aki bár római katholikus vallású, de féltő gonddal őrködik telepített községe: Szent- lőrinc nyugalma felett. Amint Herrnhut Zinzendorf védelme alatt otthona lett a hazátlan cseh-morva atyafiaknak, úgy Szentlőrinc otthona lett, menedékhelye az otthonukban háborgatott evangélikusoknak. Laza volna a kötelék Istennek e két megszentelt helye között, ha a kapcsolat csak a keletkezés közös időpontjából s feltűnően azonos körülményeiből állana. Legszorosabb kapcsot a két hely között az jelentette, hogy a világ különböző részén levő két település egy lélekből fakadt. Herrnhutban Zinzendorf gróf, Szentlőrincen Szeniczei Bárány György ugyanazon iskolának voltak tanítványai, ugyanazon léleknek voltak gyermekei. Zinzendorf gróf útját ép úgy keresztülvezette a gondviselő Isten Hallében Francke iskoláján, mint Szeniczei Bárány Györgyét. Zinzendorf gróf a maga keresztyénségével mindenesetre a keresztyénség egyik legmélyebb, legkomolyabb irányát képviseli. Nem járta teljesen a Francke-féle úgynevezett pietista kegyesség útját, de tagadhatatlan, hogy nyomot hagyott lelki fejlődésén az a hat esztendő, amit mint tanuló ifjú a Franckenak hallei „pedagógiumában“ 1710—- 1716-ig eltöltött. Az itt szerzett benyomásokat későbbi idők tapasztalatai nála formálhatták, színezhették, amint tényleg színezték is, de a Francke-féle gyakorlati kegyesség, cselekvő keresztyénség a herrn- huti gyülekezetnek alap jellemvonása volt és így oda kötötte a 18-ik század gyakorlati keresztyénségé- hez, az úgynevezett pietizmushoz. Ezt az iskolát, Francke gyakorlati keresztyénségének iskoláját járta meg a szentlőrinci gyülekezet alapítója Szeniczei Bárány György is. Ő volt a magyarországi egyházi ébredés, a gyakorlati keresztyénség, az úgy nevezett pietizmus legkiválóbb képviselője a 18-ik században. Ő nem csak serkentő szóval, igehirdetéssel, egész életével, de írásaival is, az irott betű erejével fáradhatatlanul dolgozott a hazai evangélikus egyház lelki ébredésén. Az a mély benyomás, amelyet Francke iskolájában nyert, az ott megismert élő keresztyénség képesítette arra, hogy — mivel a Krisztus szerelme szorongatta — hirdesse az igét s abban a megfeszített s feltámadott Krisztus és a kegyelem bűntörlő erejét alkalmas és alkalmatlan időben. Ez képesítette arra, hogy egyrészt gyülekezetei, virágzó falut szervezzen, másrészt Dunántúlnak szinte 74 részét kitevő Tolna—Baranya Somogy megyék területein szétszórt evangélikusokat felkutassa, gyülekezetekké szervezze s a megszervezett gyülekezeteket egy esperes- ségbe tömörítse. De Szeniczei Bárány hatása akárcsak Zinzendorfé Herrnhutban nem korlátozódott csupán Szentlőíincre s nem maradt hatása az általa megszervezett egyházmegye határain belül sem. Mélységes hatást gyakorolt munkája frissítőleg, megújítólag különösen dunántúli egyházkerületünk, de egész hazai evangélikus egyházunk életére is. S nincs oka panaszkodnia egyházunknak azok miatt a hatások miatt, amelyeket Szeniczei Bárány György az egyház ébredése, megújulása terén Isten segedelmével kifejtett. Annak a gyakorlati irányú kegyességnek, annak az élő hitből fakadó cselekvő keresztyénségnek, amelyet Szeniczei Bárány képviselt Cselnek vára. Irta: Szende Ernő. (11) S azzal felkapta egyik kezével a poharat, a másikkal meg belemarkolt a kereskedő szakállába. A szakáll a kezében maradt. Ibrahim felordított. — Allah il Allah! Mintha bomba robbant volna, úgy ugrottak fel az urak. Maga Csetneky is kővé meredten bámult a remegő emberre. Pár pillanatig halálos csend lett a szobában. Végre Csetneky magához tért. — Hah! Te török kém vagy! Meghalsz nyomorult! Az urak a kardjuk után nyúltak. Csetneky intett. ■— Hagyjátok azt. Kardot nem érdemel a bitang. Ibrahim látta, hogy veszve van. Vitéz katona volt, hát abba hagyta eddigi gyáva viselkedését s vitéz török katona módjára akart szembe nézni a veszéllyel. Dacosan emelte fel a fejét. — Igen. Török vagyok. Az vagyok. — Ali a neved? — Mi hasznát veszed a nevemnek? De ha éppen tudni akarod. Ibrahim a nevem. — Milyen rangod van? — Azt nem mondom meg. De lehet, hogy még megtudod. — Tévedsz. Veled már nem fogok találkozni a csatatéren. — Lehet, hogy nem. — Honnét jöttél? És ki küldött? —■ Erre sem felelek. — Társaid vannak? — Erre sincs szavam. — S mit akartál itt? — Erre felelek. A várat akartam megszemlélni. — Mi célból? — Hogy a tavasszal elfoglaljuk. Csetnekyt elöntötte az epe. — Mit? Az én váramat? Ide csak szárnyakon lehet bejutni! De kijutni is csak így lehet! S te repülni fogsz! Gábor! János! A kiáltásra két hajdú jelent meg. — Te Gábor! Nyisd ki az ablakot! Gábor eleget tett a parancsnak. A víz zúgása behallatszott a nyitott ablakon. — Most fogjátok meg ezt a gaz kutyát s dobjátok ki! Majd ihat vizet eleget! A két ember felkapta a törököt. Egyik a vállánál, másik a lábánál s odavonszolták a nyitott ablakhoz. Az ablak alatt egy méter széles perem húzódott vaskorláttal, mely végig futott a vár körül, hogy az őrök körüljárhassák. Kiléptek a peremre. Ott kétszer-háromszor meglóbálták a testet, aztán át- hajitották a korláton. Majd beléptek az ablakon, ledobták, még a vastáblákat is rázárták s vártak a további parancsra. Csetneki intett nekik. — Ez egy török kém volt. Itt a szakálla. Be is ismerte. Lehet, hogy társai a közelben vannak. Kettőzött őrség álljon hát a falakon! Most elmehettek. A két ember távozott. Csetneky leült. — Üljetek le urak. Njncs semmi baj. A dolog elintézést nyert. Igyunk rája. Aztán beszélgessünk a holnaputáni medvehajtásról. Gábor lement az őrségre s kiadta ura nevében a parancsot, hogy az örök kettőzött éberséggel vigyázzanak az éjjel a falakon. Az őrség parancsnoka nyomban intézkedett. Maga ment
