Harangszó, 1932

1932-07-10 / 28. szám

1932 július 10. HARANGSZÖ 225 Te is felelős vagy azért, — evangélikus testvérünk — hogy Szegeden a nagy nyomorúság között ta­nuló, tehetséges és szorgalmas evangé­likus egyetemi és főiskolai ifjúságunk megmaradjon öntudatos evangélikusnak. Talán sehol sincs annyi kisértésnek kitéve az evang. ifjúság, mint Szegeden, ahol a hivatalos és felelős tényezők he­roikus hitvédö munkája dacára is, a nyomorúsággal egyenes arányban nő a reverzálisok és áttérések száma. Akiknek lelkében ott van a felelős­ség tudata, annak nem kell magyaráz­nunk azt, hogy egyházi szempontból mit jelent Szegeden az Egyetemi Luther Szövetség vezetősége által kezdeménye­zett ú. n. Luther Otthon, amelv jövő tar­évtől külön-külön épületben 10 fiútanuló­nak akar evangélikus szellemű otthont nyújtani. Sopronban Theológiai Otthon van, Debrecenben a Református Kollégium nyitva áll evang. ifjaink előtt is, Buda­pesten a Luther Otthon már hosszú évek óta nyújt védelmet az evang. egyetemi ifjúságnak, csak Szegeden, a magyar Rómában nem tud otthont találni evan­gélikus ifjúságunk anélkül, hogy protes­táns hite ne jutna kisértések közé. Nem gondolunk kényelemmel beren­dezett fényes lakásra, de ism'erve a bel- misszió hőseinek történetét — akik Isten­ben bizva, kis dolgokkal nagy eredmé­nyeket értek el -— törhetetleniil hiszünk és bízunk abban, hogy a legszüksége­sebb bútorral ellátott fiú és leány ottho­nunk, (amelyben részint csekély díja­zásért. részint ingyen akarunk otthont biztosítani arra érdemes ifjúságunknak) ezen legkezdetlegesebb alakjában is ki­induló pontját, alapját fogja képezni a jqbb időkben feltétlenül kiépítendő Egye­temi Luther Otthonnak. Bízunk a magyarországi evangélikus társadalom lelkismeretében és áldozat- készségében, hogy ilyen nehéz időkben is megérzik Vállalkozásunk fontosságát s akik tehetik, akár készpénzzel, akár be­rendezési tárgyakkal (bútor) segítsé­günkre sietnek. Minden fillért jó szívvel és hálásan fogadunk s arra kérjük ezúton is az evan­gélikus társadalmat, hogy készpénz ado­mányaikat Racskó Gyula Szeged— Csongrádi Takarékpénztár, Szeged cí­men, természetbeni adományaikat pedig evangélikus lelkészi hivatal (Tisza Lajos körút 16.) címen szíveskedjenek megkül­deni. Az adományokat az egyházi lapok­ban nyilvánosan nyugtázzuk. Nehéz időkben is parancsolólag szól hozzánk az apostol intése: „Egymás terhét hor­dozzátok, így töltsétek be Krisztus törvé­nyét“. (Gál. 6 : 2.) Aláírások. * Bányakerületi Evang. Püspöki Hivatal. 859/1932. A szegedi Egyetemi Luther Szövet­séget minden egyes hittestvér pártoló szeretetébe és támogató jóságába aján­lom. Az egyetemi ifjúság a jövendők munkása, esetleg kormányzója lesz. Erő­ben és munkakedvben való megtartása, növelése egyházi érdek. Aki az ifjúságot felkarolja és támogatja, a jobb jövendők útjait alapozza. Legyen hát minden ado­mányon és adakozón Istennek áldása. Budapest, 1932. június 20. Dr. Raffay Sándor s. k. bányai evang. püspök. Esti harangszókor. Az estharang szól odafenn. Ugyan tudod-e, mit üzen? Azt kérdezi, hová haladsz S itt e földön meddig maradsz ? Vége im e napnak is már. Az idő ily hamar eljár! Térj magadba s gondold meg jól, Hátha neked utolszor szólt S élted felől még ma éjjel Számolnod kell az Istennel. Legyen tehát arra gondod Mennyben legyen örök jussod. OLVASSUK A BIBLIÁT. Július 11. Hív. Csel. 2, 38-40. Hogvan is hív a Szentlélek? Csakis az Ige lehet az, amivel tudatja velünk, hogy vár reánk. Vár tőlünk valamit. Péter beszé­dére értik meg a Lélek üzenetét. Mire hív? Megtérésre, e világtól való elszaka­dásra. De ez nem jelenti, hogv kivon­hatjuk magunkat e világból. (Ján. 17, 15.) Miért hív? Mert nekünk lett az ígé­ret és a mi gyermekeinknek. Hányszor zártam be már a fülemet az Ige hallat­tára, holott éreztem, tudtam, hogy ne­kem szól. De nekem kellemesebb volt maradni, mint megváltozni. S így elját­szottam az ígéretet, nem becsültem meg azt. holott annak beteljesedése az örök boldogságot jelentheti számomra. Mit cselekedjek most? Még mindig hű az Isten, Hív, hogy tériek meg. Július 12. Gvűit. Csel. 2, 4L, 1. Kor. 12, 4—11. Az apostolok korából világo­san kitűnik, hogv a keresztyén nem hu- zódhatik ki e világból. Hogyan teljesít­hette volna Péter a missziói parancsot (Máté 28, 18—20.), ha elzárkózik. Akit a Szentlélek ihletett, az nem tud hallgat­ni, megy, bizonvságot tesz, példát mu­tat. De ezt nem kényszerből, hanem bel­ső indíttatásból cselekszi, mert ..nem te­het másként“. Igv gyűjt a Szentlélek. Azt gondolná az ember, hogv a Krisztus ügye csak annak való, a Szentlélek üze­netét csak az érti meg, aki külön erre. született. Pedig az. a legkülönbözőbb em­bereknek szól. Nemcsak erőseknek, sőt erőteleneknek, nemcsak egészségesek­nek, sőt betegeknek, nemcsak próféták­nak, sőt a kicsinyeknek is. Mindeneket összegyűjt csodálatos közösségbe a Szentlélek. Ez a hivök közössége. Ne­kem is szól a bizonyságtevés parancsa. Meghátráltam-e? Én is beletartozom a hívők seregébe. Hát akkor miért is nem vállaltam e közösségnek minden kötele­zését? Július 13. Megvilágosit. I. Kor. 12. p. János 14, 26., 16, 13—15. A Szentlélektöl van az is már, hogy Jézus mellett fogla­lunk állást. Sem beszéddel, sem élettel nem mondjuk öt átkozottnak. De ez még mindig csak e földi életünkhöz tar­tozik szorosan. Sokkal több világosságot is ad. nekünk. Megsejtjük és megérezzük az Isten csodálatos dolgait és végül Ő általa lesz. világos előttünk Isten minden titka, minden igazsága. Nem az én érde­mem, hogy Jézusé vagyok, hogy Vilá­gosan látom: nem lehet más az életem fejedelme, csak ő. ő elvezet e sötétség­ből a világosságba. Július 14. Megszentel. Csel. 2, 4., |á- nos 14, 26—27. Beavat, képesít a Lélek dolgaira a Szentlélek, amikor megszen­tel. Nem lehet persze azt mondani, hogv az előző napokon megismert munkái fel­tétlenül abban a sorrendben következ­nek, ahogyan elmélkedtünk róluk. Lehet, hogy egyszerre történik mindez. Itt sem mondhatjuk, hogy másodszor pedig meg­békéltet, megvigasztal bennünket. Nem tudom, az én életemben hogyan jön a megszentelése. De hiszek abban, hogy jön és amikor beavat az Ür dolgaiba, akkor meg is vigasztalja vergődő, gyöt­rődő bűnös életemet. Július 15. Megtart. Róm. 8, 14—16., 26—28. Nem jelenti a megtartás azt, hogy tökéletesek vagyunk. Azt jelenti, hogv elértünk a szolgaságból a fiúságba, de itt is vezérletre szorulunk. Épen ab­ban van a megtartás, hogv a Szentlélek nem enged el bennünket. Sőt minden kí­sértésünkből kiment minket, mert reáha- gvatko7imk Esedezik érettünk Isten ke­dveiméért és szeretetéért, hogy minden javunkra legyen. Mindig jobban megtelik a szívem azzal a bizonyossággal, hogv ígv semmi nem szakaszthat el az Isten szerelmétől, de másképen már semmi nem tartaná bennem az igazi életet. Júüu« 16. Feltámnsrf Fzékiel 37. I—14., Róm'. 8, 11. A Lélek támaszt fel? A7 Isten támaszt fel a Szentlélek által. Minden megújulásomnak Ö volt eddig az eszközlőie, tehát végső úpászületésem- nek is ét lesz végbevivöie Isten kegyel­méből. Csodálkozás és áhitat tölti el lel- kemet. mikor az ősök csontjai megele­venednek lelki szemeim előtt, de szent bizonyosság és hit. amikor a Krisztus Jé­zus feltámadása fényébe nézek. Nincsen semmi kétség most már, hogy örökre, nem máról holnapra munkálkodik ben­nem Istennek lelke. Július 17. Örökéletei ad Róm. 8, 6., 6, 23., leien. 2, 10/b—11. Most már egé­szen világosan áll előttem, hogy min­den-minden ami volt és ami van az éle­temben, halál és nem élet, ha nem a lé­leké, hanem a testté az. Semmire nem támaszkodhatom, semmire nem hivat- kozhatom az örök Bíró előtt. Sem csele­kedet. sem semmiféle eredmény nem számít. Egyedül Istennek a kegyelme és hozzá való hűségem nevezhető életnek, de ez nemcsak a födi életnek, hanem az örök életnek győzelmi harsonája már. Ennek a győzelemnek nem árthat semmi. Ha itt e földön meg is kell halnom, az ítélet idején nem látok halált soha örök­ké. Tudom, nem tőlem van ez, hanem a könyörülő Istentől, akinek legyen dicső­ség és hálaadás mindörökké. Ámen. Ittzés Mihály. HETI KRÓNIKA. Magyarországot meghívták a lausan- nei konferenciára. — Gróf Károyi Gyula miniszterelnök, miután már egy éve ve­zeti a kormányt, beadta lemondását úgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom