Harangszó, 1932

1932-06-12 / 24. szám

------- f ****ftSȣfc ------------P

ÁPA

HT ÁriVTC C Á ÚTIAD Állandóan dúe választék ItlA 1 1Ö érc-és fakoporsókban, érc- és fakoporsó raktára szemfedőkben és sirkoszo- wa— . rúkban, valamint az összes O-Utca. temetkezési cikkekben.

VI

Szives pártfogást kér

STIX

Daák-u

Telefon

R Á G O T

legszebbet, kosarakat, csokrokat, koszorúkat díszes kivitelben legjutányosabban

NÉ-nél kaphat, Győr

tea 6. Baross-út 34.

9-46. Telefon 9-44.

• Az eredeti ♦

; Luther-rózsák í

I állandóan kaphatók, *

♦ darabja—nagyobb rendelésnél—35 fillér J

• Jelvények és zászló-szegek gyártása. •

* Cím: Jánosa Lajos jelvénygyár *

S Szombathely, Vasmegye. J

Főszerkesztő: TÜRÓOZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó :

SZABÓ JÓZSEF. Társszerkesztők :

NAGY MIKLÓS, NÉMETH KAROLY

Fömunbatársak:

PA88 LÁSZLÓ, Dr. 80HLITT OYULA, SZENDE ERNÓ.

Kéziratokat nem adunk vissza.

Vitéz Szabó és Uzsuly könyvnyomd*vállal*U Gvöc. Andránpv-út 24.

Milyen állati betegségek veszélyeztetik ; az ember egészségét?

Irta: Dr. László Ferenc, a győri közvágóhíd igazgatója. (5)

A takonykor lovak, öszvérek, szamarak, más szóval egypatások takonykór-bacillusokozta betegsége. Marhara, juhokra, sertésre nem ragad át, de veszedelmes az emberre, mivel beteg lóról reáragadhat. Igen régóta, a 4. század óta ismert baj, már ekkor tudták, hogy lúról-lóra átterjed. Ma hazánkban évente alig egy-két eset fordul elő lovak közt. Ez az eredmény nem a gyógyító eljárás sikerének, hanem a beteg állatok könyörtelen kiirtásának következménye. Nevezetesen a takonykor bacillusa nem tud megélni a külvilágban, vagy más állat szervezetében, hanem hamarosan elpusztul. Már most az összes takonykóros lovakat kiirtva, kiirtjuk a fertőzés forrását is, ezáltal ez a baj egészen biztosan elfog tűnni a későbbi évtizedekben.

Az orrtakonykór első tünete a nyúlós orrfolyás, ami esetleg véres jellegű is lehet. Az orrüregbe tekintve, annak belseje kivörösödött és fekélyes. Az álcsontok között a torok tájék megdagadt. A bőrön apró, később terjedelmes csomók, ezekből pedig fekélyek keletkeznek. Mivel sok más betegség hasonló tünetekben nyilvánul, gyanús esetben azonnal állatorvoshoz kell fordulni. A takonykóros lóval foglalatoskodó ember a fertőzés veszedelmének ki van téve. Legtöbbször a bőrén át kapja meg a bajt és nagyon hosszadalmas kór kínozza lestét. Fel van jegyezve egy ember esete, aki 11 évig szenvedett benne, egy másik pedig 83 operáció és egyik kezének levágása révén szabadult gyötrelmeitől.

Aki pedig szereti a kutyát ölelgetni, csókolgatni, azt tanácsolom, ne tegye. A kutya belében élősködik a pántlika giliszta egy fajtája. Ennek fejlődési alakja az ú. n. rivókatömlö éppen olyan szívesen felüti tanyáját az ember, mint az állatok májában, vagy egyéb szerveiben. Kérdés, hogyan fertőződik az ember a kutya belében élő pántlikagilisztától? A giliszta egyes részel ú. n. izei időnként leválnak testének többi részéből és az ürülékkel a szabadba jutnak. Ez a kis levált rész petéket tartalmaz, a pete rákerül az eb bőrére, vagy szájába és onnan a mi kezünkre, kezünkről a szánkba, innen belső szerveinkbe s már is meg van a baj. A bejutott pete megéledve egész ököl, vagy emberfej nagyságú hólyaggá növekedhetik és aszerint milyen szervbe ütötte fel tanyáját különféle, de majd mindig végzetes

n»: i

__ _____________________________

A kutya szervezetéből a szabadba jutó pete az állatok takarmányát is megfertőzheti, minek folyománya- képen a marha, kecske, sertés és juh testében alakul hólyaggá. Mikor az állatokat levágják sokszor találunk hólyagokkal megfertőzött tüdőt, máját stb. Ezeket mindig gondosan meg kell semmisíteni, semmi esetre ne adjunk ilyent nyers állapotban kutyának, mivel beleiben a hólyagokból ismét galandféreg fejlődnék.

A nyers, vagy kevéssé sütött, tózött hús is veszedelmes féreg által előidézett baj kutforrása lehet. Ugyanis a sertés izmaiban (húsában) él az ú. n. borsóka és a barnavörös.. izomzatban mint kb. bors- szemnyi szürke hólyag ismerhető fel. Ha a borsóka a kellőképpen meg nem főzött, vagy sütött hússal az ember belebe kerül,, belőle a norgasfejii galanüféreg (pántlika-giliszta) fejlődik. A több méter hosszú giliszta gombostüfejnagyságú fején koszorú alakban apró horgok ülnek s ezekkel, valamint ugyancsak a fején található szívó tárcsái segítségével a bél falába kapaszkodik és aligha van féregüzö szer,, amely azt onnan ki tudná hajtani. A giliszta az ember rovására táplálkozik, gazdájától igen sok tápanyagot von el és legtöbbször nem is egy, hanem több élősködik egyszerre ugyanazon személyben, érthető tehát, ha az ilyen ember lesoványodik és meghízni nem tud. Ellenállóképessége gyengül, a betegségekkel szemben fogékonyabbá lesz, sokszor pedig ideges, izgalmi tünetek jelentkeznek rajta.

A gilisztás ember ürüléke viszont a galandféreg testéről leváló és fertőzöképes petéket magában foglaló izeket tartalmaz. Ha ezt valamiképpen a sertés felszedi, húsában (izomzatában) borsóka fejlődik. Megjegyzendő, hogy a pántlikagilisztás ember saját magát és embertársait is befertőzheti a szalagféreg petéivel. Ez esetben magában az emberben fejlődik ki a borsóka, ellentétben azonban a sertéssel, nem az ember izomzatában, hanem különös előszeretettel az ember agyvelejében és szemében alakul hólyaggá. Következményei ideges tünetek, epilepsziás görcsök, néha halál.

A szarvasmarha húsában is él egy borsókaféle, melynek galandférge a simafejü, vagy fegyvertelen galandféreg ugyanúgy, mint a horgasfejü az ember belében él. Ez is több méter hosszú lehet, de az előbbitől abban különbözik, hogy csak szívótárcsák vannak a fején, horogkoszorú nincs, ezért mondják fegyvertelennek. Következésképpen a bél falában nem is tud úgy belekapaszkodni, ezért könnyebben is elhajtható, megfelelő szerekkel. Szintén ideges jelenségeket vált ki, amihez bélhurut is társul.

Wh