Harangszó, 1931
1931-03-08 / 10. szám
1931. március 8. HARANGSZÓ 77 gadott lelkiismeret által mégis csak olyan nagyon megzavart békességet. Megformulázta \a dogmáját: a bűn hazugság! Hogy az ember méltóságát visszaszerezze a láthatatlantól, a misztikumtól, az élő Istentől vajó félelem alól való felszabadulásával. Egyéniség, szabad akarat, felelősség, lelkiismeret? Hazugság mind. A főhazugságnak, a bűntudatnak elevenentar- tására. Új teremltést! Új embert gyúrni! Csak sárból, csak a láthatókhoz, a tömeghez, az evilágihoz kötötte. Semmi : bejéjelehe,ltsé;ge az Isten szendéikének. Mert ez az újabb hazugság is csak arra való, hogy a láthatatlanhoz, valami titokzatoshoz, az Istenhez kösse alázatos félelemben őiránta. Talán még nyílik alkalom annak elmondására, hogy hogyan jutott ez a szegény, hajdanta Szentoroszország idáig és mi volt útja és előfeltétele, hogy ez a vallás verhetett ott gyökeret. Mert ver! A lelkek, a belső kielégülést kereső lelkek veszik már be. Meg kell állnunk itten. Időt adni mindenkinek, hogy maga szedje össze a maga gondolatait és maga válaszolhasson azokra a kérdésekre, amik most már maguktól tolulnak előtérbe. Nézzen egy keveset magába mindenki, egy keveset maga köré is! Nem folyik-e vájjon itt magunkban is, körülöttünk is napról-napra a legszemérmetlenebb kacsingatás ezzel az új vallással? Nem nagyszabású törnegönámítás-e az, mikor még valljuk a keresztyén voltunkat, a bűntudatot? Szájjal, szóval, formaságból, az emberek ítéletétől, a földi igazságszolgáltatástól való félelemtől valahogy mégcsak valljuk, hogy féljük az élő Istent és az ő parancsolatát, és valljuk a bűntudatot. De cselekedeteink és mulasztásaink nem tisztára megtagadása-e az élő Istentől való félelemnek, a bűntudatnak és a keresztyén forma alatt nem folyik-e itt a legveszedelmesebb agitáció a bolsevizmus vallás mellett? A századokon át lassan kialakuló izcsendüi a pap szava a szószéken: „örömöt hirdetek ma néktek, mert ma született meg a megváltó.“ Minden szem a szószékre szegezve, a pap átszellemült arca felé. Síri csend. Csak a gyertyák sercegése hallatszik ... Hagyjuk el most egy pillanatra az áhitatos szép templomi képet s lássuk: mit csinálnak azok, akik nem jöttek el! III. Dobos Mihály gazda bizony ezalatt sűrűn felöntögetett a garatra, alaposan sorra kóstolgatva a hordók tartalmát. — Arca egyre vörösebb, szemei karikákat vetnek, az egész emberen látszik az állatias részegség. Tétován togyog ide- oda egy pár lépést, most a kishordó felé tart, mely ott van a pince mélyén, erős vörös borral teli. De már bizonytalanok a mozdulatai, még van annyi ereje, hogy kihúzza a szívón a bort, de mielőtt a poharat ajkához emelné, szederjessé vált arccal zuhan a pince földjére .. . Jó órába telt, amikor végre Dobos Mihály teste lassan megmozdúlt s az agya újra működni kezdett. Amikor szelni it bágyadtan felnyitva, csonkig lelamnak leghatásosabb agitátorképzői voltak a keleti provinciák nyakára ült proconsulok és propraetorok és helytartók. Nem vagyunk-e mi is sokszor ilyen agitátorképzésre ajánlkozói az új vallásnak? Hányán vannak itt közöttünk akik, csakhogy megszabaduljanak az élő Isten félelmének, a bűntudatnak feszélyező kényelmetlenségéitől, felszabadítójukul üdvözölnék már most, inkább előbb, mint később a bolsevizmus dzsihádját, akár a patarénusok Boszniában az izlá- mot? Mi lesz itt, ha Isten egyszer azt mondja, hogy legyen a te akaratotok szerint: ne feszélyezzen benneteket a Tőlem való félelem! De aztán magatokra vessetek, ha a többiek sem feszé- lyeztetik magukat és rajtatok próbálják ki ezt az új vallást a bosevizmust. Pedig kipróbálják, ha kivész a ke- resztvénségből az ellenátlló erő, hogy nyilvánvalóvá tétessék és tűzzel éget- tessék ki, ami a takaró alatt már régen lappang tényállás: kiveszőben a bűntudat. Az istenítélet útban. A Küldözött Seraphim püspök megrázó előadása Oroszország rémállapotáról. Febr. 2-án este a TESz felkérésére nagy és előkelő közönség előtt előadást tartott Budapest érdekes vendége, a Szovjet-Oroszországból kiüldözött Seraphim görögkeleti püspök. — Adatok tömegével bizonyítom, hogyan dolgozik a szovjet minden vallás, hit, keresztyénség megfojtására- Könny, vér, terror, éhhalál borítja be — mondta — a szent orosz földet, az orosz a legszerencsétlenebb népe a mai kornak. Brutális fanatizmus fűti a szovjet kormányát a keresztyén eszmék ellen, s a művelt nyugat, a civilizáció államainak történelmi vétke lesz, ha elfelejti, hogy égett gyertva kísérteties sárga fényébe meredt, első pillanatra azt sem tudta, hogy hol van, révetegen akadt meg a tekintete az összetörött borhúzó üvegcserepein,. Lassan íe.ltájbászkodott, de balkarja mint egy darab fa, élettelenül, bénán csüngött le a válláról — féloldali szélütéstől.. . Megrendülve bámult maga elé hosz- szasan, majd egyszere csak csodás látomás tárult réveteg szemei elé. Úgy érezte és látta, mintha a leégett gyertya pislákoló lángja helyett fényes fáklyák ezernyi raja gyulladna ki egymásután s a nagy fényességben káprázó szemei angyaíokat láttak röpködnji, hárfákklal és trombitákkal s valami csodaszép égi zene hallatszott, amelynek ez volt a dallama: „Boldog örömnap derült ránk.“ Döbbenetes szívvel, reszketve állt ott Dobos Mihály s egyszerre csak úgy érezte, hogy valami Üáfhatatjlan erő húzza, egyre húzza előre, kifelé... megindult tétova léptekkel s ment — maga sem tudja hogyan — le a hegyről, egyenesen a — templom felé ... Béna balkarja mint egy élettelen sulyok lóbálódzott az oldalán.... a bolsevizmus még mindig további térhódításért, a jövőjéért dolgozik. Tiz- és százezrek éheznek ma Oroszországban, csak azért, mert hívek akarnák maradni hitükhöz, egyházukhoz, Krisztushoz. A szabadság, egyenlőség, testvériség gonosz frázissá vált abban az országban, ahol ezrek patkányhussa! tengetik életüket s ha bárhol mozgolódást fedez fel a szovjetkormány, elég néhány gépfegyver és sortűz és ismét helvre van állítva az állami egyensúly. Uj világról, az emberiség haladásáról itt szó sem lehet, egvszerű visszatáncolás ez az állat, a vad kulturátlanság állapotába. Teljesen uj emberiséget akarnak ott létrehozni, a keresztyénség végleges megsemmisítésével. csak envetlen eszköz az, amely az ő iövendő államuk“-hoz vezet: az osz- táJvharc, a feneketlen osztálygvülölet, erőszakkal lehetetlenné feme mindent, ami más. mint a nroletárideál. A forradalom kezdettől fogva mint ateistá akció lépett soromnóba. A vallás egvszerfi narkotikum, ópium és ibv kell ellene küzdeni, mint más bódjtó szerekkel szemben. Az egyházra olyan adókat róttak ki. amelvek alatt össze kellett ronnanniok. Az orosz templomok ióres7P fából készült, tűzbiztosításra kötelezték az egyházközségeket, de ha a templom, iskola vagv papiak leégett a biztosítási összeget nem az egvházköz- són kanta kézhez, hanem a helybeli „fel- világosító megbízott“, aki tetszése szerint adott, vagv tartott meg belőle. Rö- :Hocmi megkezdődött az e"vház kirablása és a népnek egyházától való elidegenítése Komédiás farsangi felvonulásokkal igyekeztek nevetségessé tenni a papságot — 1929-ben kezdődött azután a most már teliesen kendőzetlenül jelentkező egyházirtás. Rövidesen tiszta lehetetlenséggé vált, hogy az egvházhntóságok napjaikkal és ezek híveikkel érintkezhessenek. Ahol három embernél több vallásról beszél, ott az egész társaságot s annak hozzátartozóját könvörteieniil lecsukják. Gyermekekkel nem is szabad vallásról beszélgetni. A legfurfangosabb A templomban a nap épen az áldást mondotta a szószékről, majd újból felcsendült az ének, az asszonyok hosszan ejnyujtva, áhítatosan kezdték zengeni: ..az egész világ vigadjon s Istenünknek hálát adjon ...s amint a padokból kilépve megindult az áradat, mindenki érezte a mi Urunk Jézus Krisztus szere- tetét, aki ime újra eljött, itt van közöttünk az ő véghetetlen szeretetével, hogy újra megváltsa a bűnös világot. Tódult kifelé a nép, amikor az ajtó közelében csodás látvány ragadta meg a kifelé vonuló tömeget: ott térdelt Dobos Mihály, áhitatos arccal felfelé nézve, ép jobb karját az oltár Krisztus képe felé tartva, szemeiben patakzó könnyekkel... Szekeres gazda kimeredt szemekkel nézte a csodát és a mellette elhaladó Misuráné arcát, örömpírba gyulladva, aki megpillantva Dobos Mihály térdeplő alakját, átszelemült arccal emelte ösz- szekulcsolt kezeit az ég felé ... (Vége.) Terjesszük a „HARANGSZÓ“-t!
