Harangszó, 1931
1931-03-08 / 10. szám
XXII. évfolyam. 1931 március 8. 10. szám. A lapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetsóg. Az Országos Lather* Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Postacsekkszámla: 80.526. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. r Oh mily csodiis és végtelen szeretet, Mig én járok e világ örömében, Amely téged a Golgotádra vezet! Te vértsei értem! Szerkesztő-kiadóhivatal GYŐR II., Potöfi-tér 2. Előfizetési ára : negyedévre l P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér. Egy évre 4 P 8o fillér. Csoportos küldéssel lC°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 80 fillér. Pilátus kérdése. Máté ev. 27.22. „Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjek hát Jézussal, akit Krisztusnak hívnak?” A z ítélkező Pilátus vergődő lelkének nehéz kérdése így szakad fel: „Mit cselekedjem Jézussal?“ . . . Pilátus nem tudta hova tenni Jézust. Nem értette mit akar. Nem tudta miért jött . . . Sem szívével, sem leikével nem tudta felfogni... Azért kérdi közönyösen, vagy megremegve: „Mit cselekedjem Jézussal ?“... De ugye mi már nem töprengünk ezen, Pilátus kérdése nem a mi kérdésünk. Az Isten kegyelme a mi szemünkről már levonta a bűn vakságát; felébredtünk és nem áltatjuk magunkat holmi önigazságunkkal, érdem számba menő kegyességünkkel, mi szembenéztünk már az Isten örök igéje által hirdetett igazsággal, mely takargatás, szépítgetés nélkül elibénk tárja, hogy önmagunkban elveszett, elkárhozott emberek vagyunk . .. Pilátus kérdése nem a mi kérdésünk, hiszen mi komoly, nagy vágyódással keressük az örökkévalóságot s abban az örökkévalóságban a kegyelmes Istent, hiszen mi a földi vándorlás éjszakájában egy csillagra nézünk a Jákob csillagára, egy névről akarunk tudni, amely üdvösségünket jelenti . . . hiszen mi keresve-keres- sük az egyetlen mentő kart, amely a nyomorúságok és halál rettenetes hullámveréséből kiragad bennünket.. . hiszen mi naponként elsóhajtjuk: Jézus, Dávidnak fia könyörülj rajtunk! ... Mi nem kérdezzük a tehetetlen, a hitetlen Pilátus szavával: „Mit cselekedjem Jézussal?“ Hogyan is kérdezné a beteg, hogy mit akar az orvos? Vagy tudakolja tán az éhező, hogy mirevaló a kenyér?... A vergődő, az elveszett ember sem kérdezheti: mirevaló a Szabadító ? . . . Éppen így nem kérdezheti a hívő keresztyén, hogy mit cselekedjék Jézussal! . . . Véres keresztje — menedékhelyünk; kiomlott, drága vére — megigazulásunk, bűnbocsánat; igéje — mindennapi vigasztalásunk, kenyerünk, erősségünk ; kegyelme — megtartásunk, örök életünk . . . Urunk, Jézusunk! Te életedet is értünk adtad ... mi pedig azt foAmikor megszületünk, már a világ képmutató arca mosolyog felénk. Úgy mutatja magát, mintha itt fenékig tejfel volna az élet, baj, nyomorúság elrepülne felettünk. Ha valami szerencsétlenség ér bennünket, jön a világ részvétszava, ha igazságtalanság történik velünk, mennyi a felháborodás. Pedig, ha sokaknak a szívébe belenézhetnénk, megdöbbennénk a képmutatás láttán. Mennyi a képmutatás a társadalomban. Farsangi kendő takarja be az emberek arcát, egyik sem akarja megmutatni a másiknak valódi énjét. Mennyi a képmutatás a családban, a gyermeknevelésben. A világ, ha úgy rányomja a maga képmutató bélyegét a társadalomra, családra, egyedekre, akkor ne csodálkozzunk, hogy a vallásos életben is találunk képmutatást. Hány ember van, aki karácsony ünnepén örül az ünnepnapnak, de mesének tartja a Krisztus születését. Hány ember van, aki húsvét ünnepén megszegi az ünneplő kalácsot, magára ölti ünneplő ruháját, templomba megy, de nem-hisz a húsvéti feltámadás örökszép valóságában. Hány ember van, aki úgy eszi gadjuk: mindörökké a tieid maradunk ! . . . „Ha ellenségnek volnék torkában Ha a halálnak volnék markában: Semmit sem félnék, mert ott is nékem, Te volnál Jézus, hű menedékem. * * Akkor is lelkem veled biztatnám, Keservem véled vigasztalgatnám; Örömben, búban, éljek vagy haljak, Üdvözítőmnek csak léged vallak.“ Ámen. * az Úr kenyerét, úgy issza az Úr borát, hogy szívében nem történik meg a csodálatos átalakulás, a bűn iránti ellenszenv kivirágzása, a bűnbánás drága gyümölcsérése. Vizsgáljuk meg önönmagunkat. Hányszor van úgy, hogy a legrövidebb imádságban is, elfelejtjük igazán megszentelni az Isten nevét. Van azonban képmutatás nélküli hit is. Melyik az? Amikor az Isten parancsol és mi engedelmeskedünk neki minden feltétel nélkül. Amikor nem vitatkozunk azon, hogy van-e Isten, vagy nincs, de tudjuk! Amikor nem azért olvasunk szent Igét, hogy vitába szálljunk vele, de, hogy életformáló eszközzé váljék számunkra. Amikor mindegy nekünk, hogy a kalendárium farsangot, vagy böjtöt ír, mert tudjuk, hogy a bűn farsangban is bűn s hogy az igazi böjt a lélek böjtje. Képmutatás nélküli hit az, amely le tudja vonni a maga bűneinek következményeit s igyekszik jóvátenni általa elkövetett hibáit. Így válik a mi bűnös életünkben is felbecsülhetetlen vigasztalássá Krisztus ama szava: — Nagyobb A képmutatásról. Irta: Páter Jenő.
