Harangszó, 1931
1931-02-22 / 8. szám
58 HARANGSZÓ 1931. február 22. Payr Sándor. Van valami fenséges az élet befejezett teljességében. Az ember áthalad élete négy nagy korszakának választóvonalán. Elmúlnak gyermekévei, ifjúságának hevülete beleolvad férfi jellemébe, azután egyesíti alkotóereje, egyénisége munkáját gyümölcstermő évtizedei életértékeivel, míg végül ráborul életére öregségének halkszavú böl- csesége. A félévszázadot követő de- cenniumok rendesen már a befejezett embert és a lezárt életet mutatják az alkonyati napfény bíborában. Bércormon áll a befejezett ember. A völgy mélyén dolgozók, a meredek ösvényt járók, a szomszédos hegyeken állók tekintete megpihen rajta, mint hegytetőre állított szobor vállán az erőt gyűjtő madár. így áll ma élete bércormának tetején születése 70. évfordulóján Payr Sándor egyetemi theológiai professzor, evangélikus egyházunk, a magyar protestantizmus és a magyar nemzeti kultúra egyik legértékesebb munkása. Egy ország tekintete figyelte csodálatosan bőter- mésű munkálkodását és most egv ország szeretetteljes üdvözlete száll a tudós történetíró felé, ki soproni dolgozószobája Íróasztalánál nagy könyvhalmok, régi foliánsok közt most is pihenés nélkül dolgozik. Payr Sándor egyszerű vonalakkal megrajzolt élete az evangélikus életideál harmonikus megnyilatkozása. 70 évvel ezelőtt, 1861. február 25-én született Pápán. Iparos szülők gyermeke volt. Otthonában vallásos szellem vette körül. A középiskola elvégzése után a soproni theológia akadémia hallgatója lett, majd a báseli egyetemen folytatta tanulmányait. 1886-ban Karsay Sándor püspök lelkésszé avatta. 1886 szeptemberétől 1887 március haváig Sárvárott, majd 1887 márciusától 1888. május haváig a győri gyülekezetben működött se- gédlelkészképen. 1888 májusában a pusztavámi gyülekezet választotta meg lelkészévé. Itt működött 1889 szeptember haváig, amikor a soproni theol. akadémia rendes tanári székébe nyert meghívást. Payr Sándornak ekkor már volt neve egyházunkban. Szorgalmas történeti búvárkodása és pásztori lélektől áthatott lelkészi szolgálata az egyház becsülését biztosították számára. Mindenki várakozással tekintett a nagykészültségű fiatal tanár munkálkodása elé. Ekkor történt egy napon, hogy Karsay Sándor püspök győri dolgozószobájában megjelent Payr Sándor s fejhajtva jelentette be, hogy theológiai tanári állásáról lemond, Elhatározását egy rövid mondattal indokolta meg: nem érzi magát elég felkészültnek a tanári hivatásra. Hiába volt minden megnyugtatás és rábeszélés, Payr Sándor elhagyta a tanári katedrát, jóllehet már akkor is gyönyörű történeti tudással rendelkezett. Visszament szeretett pusztavámi gyülekezetébe, ahol minden evangélikus hajlék és szív ajtaja boldogan tárult fel előtte, visszament tanulni. Milyen gyönyörű példája az önvizsgáló lelkiismeretnek! 1896 március haváig munkálkodott a pusztavámi gyülekezetben, majd elfogadta Gyurátz Ferencnek, a dunántúli egyházkerület püspökének meghívását a püspöki titkári és másodlelkészi állásra. 1899 szeptember haváig működött ezen munkakörben. A Pápán töltött esztendők értékes benyomásokkal gazdagították lelkét. Gyurátz Ferenc lelkészi és püspöki, igehirdetői, pásztori és tanítói munkájának közvetlen szemlélése mindenkor gazdag életindí- tás volt, a vele együttműködés pedig fokozott hivatásra való eltöké- lést és teljes életfelajánlást jelentett. Payr Sándor még ennél is többet kapott: kivívta magának Gyurátz Ferenc barátságát. 1899 szeptemberében újból elfoglalta a soproni theol. akadémia rendes tanári székét. Midőn azután a theol. akadémia munkáját átvette az Erzsébet Tudományegyetem Sopronba helyezett hittudományi fakultása, akkor Payr Sándort az egyetem nyilvános rendes tanárává nevezte ki a Kormányzó. 1930-ban nyugdíjba vonult. Tanártársai szeretettel, hallgatói hálával s egyházunk igaz nagyrabecsüléssel nézte annak a férfiúnak a katedráról való távozását, kiről mindenki jól tudta, hogy nyugalomba vonulása csupán tanári működésének megszűntét jelenti, de nem érinti tudományos munkálkodását. Koszorúzott homlokkal távozott. Több tudományos és irodalmi társaság, köztük Luther Társaságunk is tiszteleti tagjai sorába iktatta s az ő nemes csengésű nevével ékesítette fel önmagát. A debreceni Tisza István tudományegyetem theológiai fakultása pedig tiszteleti doktori címmel tüntette ki s ezzel a rendelkezésére álló legnagyobb kitüntetéssel koszorúzta meg a tanár és tudós értékes életmunkáját. Boldog családi élettel ajándékozta meg a szent Isten. Hűséges és gyengéden gondoskodó első feleségének elhunyta után újból családot alapított. Második házasságát egy kis leánnyal áldotta meg az Isten. A hű feleség gyengéd gondoskodást, a kis leányka verőfényes napsugarat jelent a tudós életében. Ez a nagyvonalakkal megrajzolt életpélda s gazdag termésű tudományos és irodalmi- munkálkodása már előre sejteti, hogy Payr Sándor élete és munkája evangélikus egyházunk bélyegét hordozza magán. Ez a bélyeg külső és belső kapcsolatot jelent. Külsőképpen azt jelenti, hogy Payr Sándor mindig egészen evangélikus egyházunké volt. Nincsen életének olyan pillanata, melyben ne egyházunkért élt és munkálkodott volna. Minden képességét, erejét, gondolatát és tervezgetését egyházunk gazdagítására fordította. Segédlelkészi szolgálatától kezdve egészen az egyetemi tanári katedráig evangélikus egyházunk önfeláldozó munkása volt. Lelkészi munkájában bibliás prédikátor s hűséges pásztor volt. Igehirdetését mély vallásos hit, erős tudományos készültség, nagy gyakorlati érzék, erőteljes és színes magyar nyelvezet jellemzik. Behízelgő, érces zengésű orgánuma is növelte szónoki előadásának szépségét. Pápán, Győrött, Sárvárott, pusztavámi gyülekezetében Fejér- és Győr- megye több eklézsiájában ma is emlegetik igehirdetését. Papi könyves tékákon, evangélikus családok fiókos szekrényében pedig őrizgetik nyomtatásban megjelent beszédeit, melyeket templomavatásokon, avagy valami kiváló egyházi emlékünnepségen tartott. Tanári működésében kiváló tudósi és előadói képességet egyesített. Előadói készsége megelevenítette az egyháztörténet holt korszakait és szereplőit s gazdag ismeret- közlésen kivül gyönyörűséget is jelentett hallgatói számára. Tudósi munkájában mindenekelőtt a fárad
