Harangszó, 1931
1931-12-13 / 50. szám
HARANGSZÓ 1931 december 13. Főt 132 tv és .Mén. Dr. Antal Géza ref.püspök urnák PÁPA MÁT1S SÁNDOR érc- és fakoporsó raktára BELED. Fő-utca. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, s?ermedökben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben Az ecjeszsegíara köréből. Irta : Dr. Kovacsics Sándor, Győr város tiszti főorvosa. 8. A munkások érdekében meg van határozva a munkaidő; a vasárnapi munkaszünet megtartása kötelező. Fiatalkorúak, 12—18 évesek, továbbá nők, éjjeli munkára nem alkalmazhatók; csakis reggel 8 órától este 10 óráig szabad őket foglalkoztatni. A munkaadó, a gyáros, köteles a munkások részére egészséges lakásokról gondoskodni. Szükséges volna minden munkást évenkint legalább egyszer megvizsgálni, hogy a munka minő befolyással van egészségére, testi állapotára. Általános szabályok. Minden munkás viseljen külön munkaruhát. Munkavégeztével az izzadságtól nedves alsó ruhát is vesse le s tisztával cserélje fel. Ne étkezzék a munkahelységben. Étkezés előtt mosakodjék tisztára, mossa meg legalább kezeit, arcát langyosszappanos vízben, száját öblítse ki tiszta vízzel, vagy híg ecetes vízzel. A műhelyben ne dohányozzék, szeszes italt ne fogyasszon, társaival ne szórakozzék. Minden figyelmét a munkára fordítsa, mert a beszélgetés eltereli figyelmét s akárhánvszor balesetnek lehet az oka. Az ipari foglalkozás főbb ártalmai: 1. Porbelégzés. Az inarban képződő por ásványi- állati, növényi eredetű. Ásványi eredetű por általamnak vannak kitéve a kőfaragók, szén-, cement- és por- cellánmunkások, üvegcsiszolók, kőművesek, fazekasok, mészégetők, köszörűsök. Növényi por hatásának a pékek, molnárok, cukorászok, fonó-, szövőipari, dohánygyári munkások, kötélgyártók, cséplőmunkások stb. Állati eredetű pornak: kefekötők, szűcsök, kalaposok gyapjufeldolgozó munkások. Fémpornak a fémcsiszolók, betűöntők, kovácsok, lakatosok, réz- és bronz- művesek. Legveszedelmesebbek az ásványi és fémeredetü kemény porszemek, melyek a légzőcsövek és a tüdők nyálkahártyáit felsértik, hurutot, gyulladást okozhatnak s hajlamossá tesznek bizonyos megbetegedésekre, tüdővészre. Védekezés. A feldolgozandó anvag megnedvesí- tésével csökkentsük a por képződését. A porképződés helyét zárjuk el a műhelytől. Szellőztessünk gyakran, alkalmazzunk norszivó gépet. A munkás csak az orron át vegyen lélekzetet. Az orron át való légzés megszűri a besz-ívotí levegőt s a heszívott nornak kh. csak 20 százaléka juthat a mélyebb lélekző-szervekhe Ha lehetséges, a munkás viseljen orra és szája előtt védőkészüléket, a nyakon, kezeken jól zárjon ruhája. A munkások gyakran váltsák fel egymást. Szabad idejükben sokat legyenek friss levegőn. Gyenge tüdejű, tüdővészre hajlamos, köhögős ember ne vállaljon poros munkát2. Hőáramlat. Fűtők, kovácsok, lakatosok, fémolvasztók, fémöntők, üveggyári munkások, pékek, mosónők, autógénvágók. hegesztők vannak leginkább kitéve a nagy hő ártalmainak. A kisugárzó, erős fény, melegség a szemen, a bőrön gyulladást okoz. A nagv meleg és hideg változó hatása meghűlésre vezet, belső szervek gyulladásával járhat. Védekezés. A szemet színes üvegből készült pápa- szennnel védjük. A kisugárzott meleg és testünk közé rossz — hővezető lapot, deszkafalat helyezünk el. Az erős hőkisugárzásnak kitett arcot s a kezeket is védőréteggel látjukel. A munkások rossz hővezető ruhát viseljenek (Aszbeszt-ruha). A külső hideg levegőnek a munkásra egyenes beáramlását gátoljuk meg. Munka után csak lehűlve szabad a hideg levegőre kimenni. A test tisztántartása és gondozása a legjobb védőszer. 3. A hideg és nedvesség hatása. Szabadban dolgozó építőmunkások, kőművesek, hentesek, mészárosok, téglagyárak, bányászok vannak kitéve leginkább a hideg és nedvesség károsító hatásának. Védekezés. Gondos testápolás, célszerű öltözködés, jó táplálkozás, szeszes italok kerülése legjobban véd bennünket. Rum nélküli meleg tea, kávé leginkább felmelegíti a fázós, nedves testet s javítja a vérkeringést, a szervezet védekező képességét. Az állandó egyforma testtartás ártalma. Ha hossz- szabb ideig a test ugyanazon helyzetben kénytelen dolgozni, álló, ülő, hajlott testtartásban, káros hatással van a belső szervek vérellátására, működésére, különösen a tüdő, a szív, a máj, a gyomor és belek működésére. Szabóknál, cipészeknél, asztalosoknál, szövőmunkásoknál a mellkasi szervek, pincéreknél a lábak szenvednek. A munkának ártalmát szabad levegőn való tartózkodással, sportolással kell ellensúlyozni. Gázok és gőzök által okozott ártalmak. Szóda- gvártásnál, kartonnyomdában, a mügyapot gyártásánál, vegyi iparban, gáz-, clórmészgyártásnál ártalmas gázok és gőzök keletkeznek, u. m. sósavgáz, ammonia, clór-gáz stb. Bőrgyárakban kénhidrogén, árnyékszék- tisztításánál kénhidrogén és szénsav hatásának van kitéve a munkás. Elzárt kályhában, bányákban, szénmon- oxid (COL bányalég keletkezik: cukortartalmú folyadék erjedésénél szénsav képződik. Belégzésük rögtön halált is okozhat. Különösen veszélyesek az idegrendszerre. a szívre, a veres vérseitekre, melv utóbbiakat feloldják. Meg kell akadályoznunk, hogy ezek a gázok a munkahelyiséget megtöltsék. Az orr és száj elé védő- szűrőt kell alkalmazni. Mérgezések. Az erős hatású mérgeket, kénsav. salétromsav, sósav, lúgok stb. zár alatt kell tartani. Tartalmukat az üvegen jelezni kell, hogy össze ne tévesz- szük s tartalmukhoz kétség ne férjen. Gyakori mérgezések a következő anyagokkal történnek. Az ólom 111 különféle iparágban nyer feldolgozást. Az ipari mérgezéseknek 80 százaléka ólommérgezés. Ólommérgezésnek a következő munkások vannak kitéve: betűöntők, nyomdászok, fazekasok, mázolok, fényezők, ónöntők, bádogosok, üveggyártók, festékgyártók, reszelő gyártók. accumulátor-munkások stb. A mérgezés vágy gáz alakban történik, vagv úgy, hogy a munkás meg nem mosott kezével a szájához viszi az ólmot. A mérgezés tünetey^j»swww^>étvágytalanság, bélfájdalmak, fog- ínygy^fidás, bűzijs^^ielet, az izmok, végtagok bénulása Wtb. MPA (Folytatjuk) JtítmíPi
