Harangszó, 1931
1931-11-15 / 46. szám
.Antal Géza HAftANGSZó 19É1 november 15 tiszt.és Mélt.n-r ref .pi5: \na<c PÁPA MÁTIS SÁNDOR érc- és fakoporsó raktára BELED, Fő-ulca. Állandóan dús választék érc- és takoporsókban, szemfedőkben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben. Az egészségtan köréből. Irta : Dr. Kovacsics Sándor, Győr város tiszti főorvosa. 6. A lakás. Az ősembernek csak azért volt szüksége lakásra, hogy a zord időjárás ellen megvédje. A mai kor fia munkájának nagyrészét zárt helyen, irodában, műhelyben végzi. Életének kétharmad része a lakásban folyik le, ennélfogva testi fejlődésére, egészségére, kedélyére, lelkiállapotára nagy befolyással van. A lakás megválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy egészségünket ne károsítsa, betegségeket ne okozzon, ne terjesszen- A lakás egészséges volta a következőktől függ: 1. A környezettül. A regiek tisztán a megélhetés lenetösége szerint választották meg lakóhelyüket. Ma ügyelnünk kell arra, hogy a környezet levegője tiszta legyen, ne legyen poros, füstös s a talaj legyen száraz, emelkedett, ne nedves. Ha alacsonyabb, nedvesebb helyen kell házat építenünk, akkor a talajvizet le kell vezetni, alag- csövezni kell a környezetet, a falakba szigetelő lemezeket kell tenni, hogy a talajvíz a falakba fel ne szivároghasson. 2. A telex nagyságára különösen falun nagy súlyt kell helyeznünk, mert az istálló az ólak, a trágyadombok erősen szennyezik a házak környékét, a kutak vízét, a szobák levegőjét. Városon, sajnos, minden talpalatnyi földet beépítenek. 3. A ház fekvése olyan legyen, hogy minél több napsugár, világosság legyen a szobákban. A lakószobák ablakai dél, vagy kelet felé nézzenek. Az éléstár, a konyha az északi részre essék. Az ablakok legalább egy méter hosszúak és egy méter szélesek legyenek, felületük a szoba alapjának V12 részét képezze. Az ajtó legyen széles, magas. A falusi lakások 50 százaléka meg mindig földes. A földes padló nemcsak azért ártalmas, mert a szobát hidegen, nyirkosán tartja s a talajvíz és a talajgáz beszivárog rajta, hanem azért is, mert minden piszok megtapad rajta, nehezebb tisztán tartani és söpréskor ártalmas csirák jutnak a szoba levegőjébe s innen a lakók tüdejébe. A lakás legyen világos; napsütött szobában jobban fejlődnek a gyermekek s egészségesebb a felnőtt is, jobban tud táplálkozni, mert emésztése tökéletesebb. A napfény fertőtlenít, a szoba levegőjébe került ártalmas csirákat meggyengíti, elpusztítja. . Ez okokból kerülni kell az ablakok függönyözéaét, mert a függönyök kizárják az éltető, üdítő, csirátölő napfényt- A szoba levegőjét gyakori szellőztetéssel, az ablakok, ajtók gyakori kinyitásával kell tisztántartani. A szoba levegője akkor is ártalmas, ha nagyon meleg és nagyon párás. Lakószobában ne legyen több 18—20 C foknál. Nem szabad szárazon seperni s a szobában való főzést nem szabad megengedni. 4. Építőanyagnak jó a tégla és a kő. Rossz a tömés, a fal vert, mert egy nemzedék kell ahhoz, hogy kiszáradjon, addig pedig nedvesen tartja a szobai levegőt, ami meghűléses betegségeket okoz és a fertőző betegségeket okozó csirák szaporodását elősegíti. A lakásnak egészségünkre nagy fontosságát bizonyítja, hogy vannak betegségek, melyeket egyenesen a rossz lakasnak tulajdonítanak. Ezeket lakásbetegségeknek is nevezik. Ilyenek a tüdővész, a csontszu, a mirigygümökór (skrofula) A tüdővész a nedves, kicsiny, zsúfoltan lakott, sötét, földes szobák betegsége. Az ilyen lakásokban több gyermek betegszik és hal meg, mint a száraz, tágas, nagy ablakkal bíró szobákban. Az egészséges lakásnak .ezeken kívül nagy erkölcsi és társadalmi jelentősége is van. A vázolt egészségtelen lakásokból elkívánkozik az ember. Alig ér a munkás haza, alig tette le a kanalat, már is megy a korcsmába, hol iszik, kártyázik s könnyelműen elpocsékolja nehéz munkájának keresményét. A család pedig nélkülöz, fázik és éhezik. A világos, száraz, tiszta, kényelmesen berendezett lakásban a dolgozó ember jobban kipiheni a fáradalmat, szívesen marad otthon. A jó lakás olyan mint a tavasz, vagy a nyár, mely melegével, fényével vonz és kellemes felüdülést okoz az emberi testnek s a léleknek. A fertőző betegségekről. Azokat a betegségeket nevezzük fertőző betegségeknek, amelyeket főképen egysejtű növényi lények, csirák (baktériumok) okoznak- Többnyire a levegő, a táplálék vagy érintkezés útján terjednek egyik emberről a másikra. Ha egyszerre több ember megbetegszik, járványtól beszélünk. A fertőző csira a levegő útján a tüdőbe, a táplálékkal a gyomorba, a bőrön át levő seb útján pedig egyenesen a vérbe juthat. Terjesztője lehet az emberből kikerülő váladék: köpet, bélsár, vizelet, izzadság, nyálcseppek, a bőr felületéről leváló hámsejtek. A fertőző csirákat szétvihetik, terjeszthetik a házi állatok is, továbbá a legyek, bolhák, poloskák, tetük, szúnyogok vagy más férgek. Különösen veszedelmes a légy, mely mindenre rászáll s a hozzátapadt fertőző csirákkal megfertőzik evőeszközeinket, ivópoharainkat, ételeinket. A legyeket irtani kell, mert a hasihagymáz, a vérhas terjedésében különösen nagy szerepet játszanak. Az ételeket és evőeszközöket lefödve kell tartani. A fertőző betegségek ellen való védekezés mindnyájunk közös érdeke. Védekezni csak akkor tudunk, ha ismerjük a fertőzőbetegségek fellépési helyét. Törvény kötelez mindenkit arra, ha fertőző betegségeket tud, azt az elsőfokú közegészségügyi hatóságnak, vármegyében a főszolgabírónak, városban a polgármesteri hivatalnak bejelentsék. Bejelentésre kötelezett fertőző betegségek a következők: torokgyík, vörheny, kanyaró, hörkhurut (szamárhurut), himlő, hasihagymáz (bélti- fusz), kiütéses hagymáz, vérhas, kolera, járványos fül- tőmirigygyulladás, járv. agygerinc-agyhártyagyulladás, trachoma, gyermekágyi láz, nyílt tuberkulózis (tüdővész). Ezenkívül még vannak más bejelentésre kötelezett fertőző betegségek is. (Folytatjuk) Terjesszük a „H AR AN GSZÓ”-i!
