Harangszó, 1931
1931-10-18 / 42. szám
Ars M W • V «J HA&ANGS2Ó 1931 október 18 rö t i ref .■ urnái Pií PA trtirA MÁTIS SÁNDOR érc- és fakoporsó raktára BELED, Fő-utca. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, szemfedőkben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben. Az egészségtan köréből. Irta : Dr. Kovacsics Sándor, III. A test folyékony alkatrészei a vér és a nyirok. A vér veres és fehér vérsejtekből, vérsavóból áll, melyben só és fehérje van feloldva. A vér viszi az élenyt és a tápláló anyagokat a sejtekhez; s kiválasztás céljából felveszi az elhasznált anyagokat. A tápláló anyagokat a nyirokerekből kapja, melyek a bélben megemésztett és felszívódásra alkalmas anyagokat felveszik, összegyűjtik és a vérerekbe vezetik. A táplálkozásról. Az emberi testnek tápláló anyagokra van szüksége, hogy kifejlődhessen, munkát végezhessen és állandó melegét {ól C fok) fenntarthassa. Mint ismeretes, a csecsemő egyedüli tápláléka az anyatej. Ebben mindazok a tápláló anyagok benne vannak, melyekre a csecsemőnek szüksége van. Ezek a tápláló anyagok a következők: fehérje, zsír, szénhidrát (cukor), sok, víz és u. n. járulékos anyagok (vitamin). A felnőtt embernek, eltérően a csecseinoKtöl, más táplálékra is szüksége van, mert teste már kifejlődött és erős munkát végez. A gőzgép csak akkor működik, ha fűtik. Az emberi szervezet is csak akkor tud dolgozni, ha számára fűtőanyagról, táplálékról gondoskodunk. A tápláló anyagon mellett szüksége van a testnek levegőre is. A gőzgépben is elalszik a tűz, ha a levegőtől elzárjuk. A tápláló anyagok megemésztése nem egyéb lassú égésnél. Ebből ered a test melege. Égéskor vízgőz és szénsav származik. Ezek az égési termékek testünkből jórészt a tüdő útján távoznak. Erről meg is győződhetünk. Ha tiszta mészvízbe lehelünk, akkor a meszvíz megzavarodik, mivel a mész a szénsavval vízben oldhatatlan, tehát kicsapódó vegyületet alkot; ha pedig rálehelünk üveglapra, a leheletünkben levő vízgőz, a lehűlés folytán, mint harmat kicsapódik az üveglapra. A tüzelőanyag, a kőszén, annál értékesebb, minél több meleget ad belőle egy kg-nyi mennyiség. A tápláló anyagok közül is azok értékesebbek, drágábbak, melyekből ugyanazon mennyiség több meleget tud fejleszteni a testben. Azt a melegmennyiséget, mely egy kg. vizet 1 C fokkal felmelegit, kalóriának nevezzük. Közepes fnunkát végző, 70 kg. súlyú munkás embernek, 24 óra alatt, 3000 kalóriára van szüksége. Ennek az embernek tehát napi táplálék szükséglete akkora, hogy azok elégéséből 3000 kalória fejlődjék. A test építőanyaga a fehérje, melyet a hús, a tojás, a tej és a hüvelyesekben levő fehérje ad. Izomerő, meleg elsősorban a zsír- és a szénhidrát-anyagokból (cukor, tésztanemű) fejlődik. A tápláló anyagokból sütéssel, főzéssel, sók, fűszeres anyagok hozzáadásával készülnek [az ételek. Szükséges, hogy az ételek ízletesek legyenek, mert csak az ízletes ételek tudják a szükséges emésztő nedvet a szájban, gyomorban, a belekben kiválasztani. Az emésztési folyamat már a szájban kezdődik, ahol az ételeket jól- össze kell rágni, mert darabos anyaggal a gyomor nem tud megbirkózni. Ezért fontos, hogy különösen a gyerGyőr város tiszti főorvosa. 4. mekkorban, a fogakat gondozzuk, állandó ellenőrzés alatt tartsuk s mihelyt romlani kezdenek, fogorvossal megvizsgáltassuk, megcsináltassuk. Az ember vegyes- evő, vagyis egyaránt hús- és növényevő. Fogazata e szerint van berendezve. Káros azonban a túlságos húsevés. Kevés hús étel mellett sok főzelék és gyümölcsevés biztosítja a szervezet munkaképességének fenntartását és a táplálkozásból eredő ártalmak elkerülését. Az ételeket nem szabad igen hidegen vagy igen melegen fogyasztani, mert mindegyik árt a fogzománcnak, a nyálkahártyáknak s az emésztőnedvet elválasztó mirigyeknek. Nem szabad a gyomrot megterhelni, nem szabad sokat enni egyszerre, mert kitágul, izomzata gyengül s pangás származik a gyomorban. Inkább többször együnk naponta (háromszor, ötször), de nem szabad annyit ennünk, hogy a gyomor felputfadjon. Étkezés előtt mindig kezet kell mosni. Nyers gyümölcsöt csak előzetes tiszta vízzel való megmosás után szabad fogyasztanunk, mivel vérhast, hashagymázt és más betegségeket okozó bacillusokkal lehet fertőzve. „Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk“, dolgozhassunk. Természetes, egyszerű ételek inkább egészségünkre válnak, jobban megfelelnek a test követelményeinek, mint a különböző savakkal, fűszerekkel, pácolásokkal készített mesterséges ételek. A szeszes italokról, a pálinkáról. Szeszes italoknak nevezzük azokat az italokat, melyek borszeszt (alkoholt) tartalmaznak. Ilyen italok a sör, a bor, a pálinka félék: konyak, szilvórium, törköly, édes likőrök stb. Ha cukortattalmű folyadékba élesztő gomba kerül, akkor ez erjedésnek indul, borszesz, meg szénsav-gáz lesz belőle. A szölöcukor erjedéséből származik a borszesz. A borszeszt nagyban gyártják különféle cukor és keményítő tartalmú anyagokból, gabonafélékből: rozsból, árpából, meg kukoricából, burgonyából, gyümölcsökből stb. A pálinkafélék azért veszedelmesebbek a bornál, mert kozmás olajokkal és mérgezőbb hatású alkoholfajtákkal vannak szeny- nyezve. Ezek harmincszorta mérgezőbbek a szölőcukor- erjedéséből származó borszesznél. A borszesz a szervezetben szénsavvá és vízzé ég el. Csak napi 35 grammot, 875 cseppet bír a szervezet szénsavvá és vízzé szétbontani úgy, hogy nem kerül a vérbe. Aki naponta két és féldeci pálinkát iszik annak a szíve 24 óra alatt tizennyolcezerszer ver többet, azaz egyötöddel több munkát kénytelen végezni. Következménye kimerülés, korai megvéniilés. A borszesz sejtméreg. A sejttől elvonja a vizet, megalvasztja a sejt fehérje anyagát s a sejt nem képes' teljesíteni munkáját, nem termel emésztő anyagokat, meleget, nem választja ki az elhasznált anyagokat. A szeszes italok fogyasztása elsősorban az agyvelőt s az idegrendszert támadja meg. (Folytatjuk.)
