Harangszó, 1931
1931-09-27 / 39-40. szám
Föti32t.éo Mólt.Dr,Antal Géza ref.ptlspOk urna* PAPA harang szó 1981. szeptember 2Ő. MÁTIS SÁNDOR érc- és fakoporsó raktára BELED, Fő-utca. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, szenvedőkben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben. Péter és János. Irta: Gáncs Aladár. 2. Az utitársak már messze előre jártak. Az ösvény átvitte őket egy dombtetőn. Péter és János még magánosabban maradtak. — Te, János, emlékszel arra, mikor a feltámadás estéjén zárt ajtók mögött együtt voltunk s megjelent köztünk az Ür? Emlékszel, mit mondott? Én épen azon a ponton voltam, hogy leborulok Előtte, s Tőle, Aki arra tanított, hogy hetvenhétszer is lehet megbocsátani, megkérdezem: „Uram, ami fennáll ember és ember között, fennáll-e az ember és Isten között? Köztem és Közötted? ...“ De nem juthattam szóhoz. Ő szólt. Ránk lehelt. Még reám is külön s azután valami olyan csodásat mondott: „Akiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak, akiknek pedig megtartjátok, megtartatnak azoknak ...“ Emlékszel rá? — Emlékszem. — Egész világosan? — Mintha most hallanám. — Szórul-szóra így volt? — így— Tudod, hogy én egy darabig hinni se mertem. Azt gondoltam, hátha ezt én csak hozzáálmodtam. De másfelől oly görcsösen ragaszkodtam ehhez, nem mertem egyiket sem megkérdezni: „Hogy is mondta az Úr?“ Féltem: hátha tévedtem s elveszítem azt is, m:im van, míg tart a bizonytalanság. — Lásd, pedig milyen jól jártál volna, ha szólsz! — Az bizonyos, hogy jól. Mert hosszú s nehéz volt az a hét, míg azután megint láttuk az Urat Tamás estéjén. Feltettem magamban, ha csak lehet, magával az Úrral intézem el a dolgot. Gondolhatod mennyire irigyeltem Tamást, mikor egyenest az ü kedvéért megjelent köztünk az Úr. S mily sokáig foglalkozott véle! Csak vele. Oh, be vártam, hogy majd rám is kerül a sor... De így is jó volt. Tamás esete biztatássá lett. Ha öt oly kedvesen fogadta magáénak az Úr, miután hitetlenségét megbánta, csak van számomra is hely a megbánásra s magáévá fogadja az Úr azt is, aki háromszor megtagadta, de fezt ezerszer megbánta! — Úgy van, Péter, úgy! — Úgy van, de még nem vagyunk készen! Volt nekem egy engedetlenségem. Az Ür még a feltámadás előtt megsürgette titkon a lelkemet, hogy bűnömet valljam be tenéked. Milyen világosan láttam, hogy veled kell ezt elintéznem, hogy éppen előtted ne szerepelhessek jobb színben, mint vagyok. A feltámadás reggelén elkezdtem nálad a dolgot, de azután, hogy az Úr feltámadt, azt gondoltam, most már Vele intézhetem el s hogy azért üzente az asszonyoktól külön is tisztán nekem, hogy Ö feltámadott. Azután sokszor feldugta a fejét az a gondolat: te mennyivel fiatalabb vagy; mennyi jelem van arra, hogy mégis csak engem bízott meg az Ür a vezetéssel; milyen lenne az, hogy nem én gyakorlom először másokon a felséges hatalmat: „Valakinek megbocsátjátok bűneiket...“ — hanem te, a kis János, — s te is éppen rajtam! De végre megértettem, hogy amit az embernek ember előtt kell elintéznie, ne akarja azt elintézni tisztán az Úr előtt. Hangja reszketett. Az út sötét lombos fügefák elé kanyarodott. Péter megállt. János sem tehetett mást. — De most már nem alkudozom. Visszautasítok minden gondolatot, amely akadályozna. Tudom, hogy az Úr hozzád utasít s azt akarja, hogy ne nézzem a fiatalságodat, se az én saját kiválasztottságomat; ne nézzem, hogy mit szólnak hozzá az emberek, hanem csak egyet, az én nagy bűnömet s még egyet: azt a nagy hatalmat, melyet a bűnök megbocsátására ö adott embernek. Egészen magához húzta Jánost. Pár lépést még tettek s azután elnyelte őket a fügefa mély, bokros árnyéka. III. Eddig még mindig ott volt az öreg Jóna a húsvéti ünnepre menők seregében. Ez évben nem tudott útnak indulni. Az öregség még csak hagyján, de ép az utolsó hetekben a ballábát bénulás érte. Ez nem engedte. Ott üldögélt hát naphosszat a tenger partján. Szemeivel mérte a messzeséget. „Arra, ott, ahol leghosszabbat nyújtózik a tenger, arra van Jeruzsálem ...“ Majd a halászhajókat nézte. Nekitámaszkodott egy-egy cöveknek, mely a hajókat fogvatartotta. Nem ilyen-e az ö élete, mint a parthoz kötötten himbálódzó hajó? Szeretne megindulni. Már-már úgy tesz, mintha sikerülne elsiklani a legközelebbi hullám tenyerén, de a kötél marka erősebb. „Olyan vagy már te, Jóna, mint a partra szegezett hajó. Még játszik egy kicsit veled a víz. De csak játszik s te már nerrt játszhatsz rajt az evezőkkel". (Folytatjuk.) Az egészségtan köréből. Irta: Dr. Kovacsics Sándor, Győr város tiszti főorvosa. 2. A mozgatható csontok ízületet alkotnak. Az ízület áll az üreges részből (ez az ízvápa,) és a beleülő fe- jecsből. Ügy az ízvápa, mint a fejecs porccal van fedve s az érintkező porcrészeket az ízületi nedv teszi sikamlóssá; az ízületeket kötőszövet, a tokszalag veszi körül. Az ízületvégek rögzítéséhez hozzájárulnak még a csontok végéhez tapadó inak és az ízületre ható levegőnyomás, mert az ízületi üregen levegő nincs. II. A lágyrészekhez a bőr, az izmok, a mirigyek, a zsigerek, véredények és az idegek tartoznak. A bőr vagy köztakaró az emberi test védő-, légző és kiválasztó szerve. Felső része a hám, alsó része az irha. Legkülső részét elhalt, megvastagodott hámsejtek képezik, melyek folyton kopnak; a tenyéren a munka, a talpon a járás miatt erősen megvastagodtak. Az irhában vannak a faggyú- és verejték mirigyek, melyek a bőrt zsírossá, nedvessé teszik. A külső bőr az orr, a száj és a végbél-nyílásnál nyálkahártyában folytatódik. A nyálkahártya vékony, vérben gazdag s a benne levő mirigyek nyálkát választanak el, melytől állandóan nedves. Az izmokat közönségesen húsnak nevezzük. Nagy fehérjetartalommal bírnak. Közvetlenül vagy közvetve, az inak útján a csontokhoz tapadnak. Az izmok segélyével tudjuk mozgatni testünket. Ha az izmok megrövidülnek, akkor a csontok egymáshoz közelednek. Az izmokna kéz a működése az idegek által hozzájuk vezetett ingerekre megy végbe. Az izmok egyrésze akaratunk befolyása alatt van, ezek az úgynevezett harántcsíkolt izmok, mert nagyító alatt finom haránt csí- koltságot mutatnak. Vannak azonban olyan izmok is, melyeknek működése akaratunkon kívül történik, ezek a sima izmok: ilyenek találhatók a szívben, a belekben, az erekben. A bőr, az Í2>mok és a csontok között kötőszövet, zsírszövet található. Ezek között futnak a vérerek, nyirokerek, idegek. A mirigyek vagy az elhasznált anyagokat választják ki a szervezetből, vagy az életműködéshez szükséges anyagokat termelik. Vannak izzadságot, faggyút, nyálkát, tejet termelő mirigyek. A májsejtek epét választanak ki, mely a bélben folyó emésztéshez szükséges. A gyomor mirigyei emésztő nedvet termelnek. A vese vizeletet választ ki a vérből. A zsigerek alatt azokat a szerveket értjük, melyek a test nagy üregeiben, a mellüregben és a hasüregben vannak elhelyezve. (Folytatjuk.)
