Harangszó, 1931
1931-05-03 / 18. szám
1-14 HARANGSZÓ 1931. május 3. kézé;. Azután kézen fogja a gyermek édesanyját s aki öt annyiszor vezette kézen gyermekkorában a templomba, most ő vezeti azt boldog büszkeséggel az Isten házába, ahol ezen a napon ének, igehirdetés, imádság mind értük és nekik szól. Aki nem tudja meglátogatni az édesanyján az levelei ír neki. Ezen a napon a postán nem az üzleti levelek alkotják a levelek tömegét, hanem a gyermekek levelei. Kis iskolások gyermekes írása, munkától megnehezedett kezíi férfiak ákom-bákom betűi, mind azt hirdetik, milyen drága kincs az édesanya. A fehér szekfűsök pedig kimennek a temetőbe. Ráborulnak egv sirhantra. amely alatt asz a szív porlad, melynél jobban senkisem szerette őket, az a kéz, melynél töbhet senkisem dolgozott értük, alz a szem, melynél töbet senkisem sírt értük ... s innen mennek az Isten házába. Május első vasárnapja van. A tavasz virágai nyílnak már a kis kertekben s az ablakokban. Szedd le a legszebb virágaidat és vidd el az édesanyádnak. Szedd össze a legmelegebb érzéseidet s mondd el őneki. Azután menjetek el a templom- s adjatok hálát Istennek, kitől száll alá minden jó adomány, kinek ajándéka az édesanya és a hálás gyermek is! OLVASSUK A BIBLIÁT. A bűn és következményei. Május 4 A bűnbeesés. 1. Móz. 3, 1—9. Ésai. 1. 2—9. Ádám és Éva jól ismerték Istennek parancsát: „annak a fának gyümölcséből ... ne egyetek“. Istennek akarata reá volt írva szívük hústábl'áira, bele volt vésve lelkiismeretűkbe. Azonban fölébredt szívükben a vágy, amely a tilalom áthágására csábította őket. A vágyat követte a tett s megtörtént a bűnbeesés katasztrófája. A kígyó csábitó munkáját azzal kezdte el, hogy megingatta bennük az Isten Igéje feltétlen igazságában való hitet. így cselekszik a sátán ma is. Május 5 Istentől való elszakadás. Luk. 15, 12. I. Móz. 3, 10—13, 24. A bűn átka az Istentől való elszakadásban nyilvánul a maga rettenetes mivoltában. A sátán hazug ígéretekben nem fukarkodik akkor, amikor csábitó munkáját elkezdi. Aki enged csábításainak, az föltétlenül az ő zsarnoki uralma alá kerül s menthetetlenül elszakad az élő Istentől, aki utálattal fordul el a bűntől s mindenkitől, aki álnokságot cselekszik. A bűn következménye a szív nyugalmának és a lélek békességének az elvesztése. Május 6. Anyagi és erkölcsi romlás. Luk. 15, 13—16. Filippi. 3, 16—19. Az atyai házban elégedetlenkedő, függetlenségre, önállóságra vágyó ifjabbik fiú megkapta a vagyonból a reá eső részi, birtokába vette örökségéi. Bizonyára azt gondolta, hogy ezentúl élete a gyönyörűségek szakadatlan láncolata lesz. S ime az önállóság legelső gyümölcse, a hálátlanság, tékozlás, féktelen dobzódás, s ennek következménye: anyagi és erkölcsi nyomorúság. Május 7. Kapzsiság. II Kir. 5. 120— 27. I. Tim. 6, ft—10. A bűn megrontja az ember életét minden vonatkozásban. Az Isten nélkül élő ember nem tudja helyesen értékelni Istennek ajándékait, az anyagi javakat s ezért úrrá lesz szívében a telhűtetlenség és kapzsiság. A vagyonszerzésre való törekvésében is ezek az indulatok irányítják cselekedeteit s nem az „imádkozzál és dolgozzál“ elve. A kapzsiság a bűn gyümölcse. Május 8. Gyilkosságok. I. Móz. 4, 8— 16. Galat. 5, 19—21. Kain testvérgyilkossága óta tengernyi ártatlan vér ontatott ki. Ezek a szomorú tények annak bizonyságai, hogy az Isten képére és hasonlóságára teremtett ember a bűn következtében vérszomjas, ragadozó állattá süly- lyed. Felebarátjában nem a testvért látja, akit úgy kell szeretnie, mint önmegát, hanem az ellenséget, aki céljai elérésében gátolja. Iszonyodjunk a bűntől, mert „a bűn gyalázatjára van a népeknek“. Május 9. Halál. Róm. 5, 12. 6, 23. Mát. 27, 3—5. A halál az emberiség legnagyobb ellensége. Amióta ember él a földön, azóta a halál mintegy rettenetes szörny szakadatlanul szedi áldozatait nemzedékröl-nemzedékre. Kérlelhetet- lenségével szemben nem tudta megoltalmazni az embert sem királyi hatalom, sem tudomány, sem semmiféle emberi erő. Isten az embert nem a halál, hanem az élet számára teremtette. Ha az ember megmaradt volna az Isten által teremtett eredeti állapotában, távol maradt volna tőle a halál. Ámde, az ember bünbeesett s ennek következménye a halál. Május 10. Kárhozat Máté. 25, 32—46, II. Kor. 5, 10. Amint különböző az emberek élete, épúgy különböző haláluk is. Ovötrclmessé a halált az ítélettől való félelem teszi. Az a tudat, hogy a szent Isten ítélőszéke előtt meg kell jelennünk, bele van oltva az ember lelkiismeretébe s ha máskor nem is, de a halál pillanatában előtör a szív mélyéből, s kibeszélhe- tetlen kínokat okoz d kárhozattól rettegő embernek. A kárhozat és a tőle való rettegés a bűn következménye. Milyen jó tudnunk azt, hogy van Üdvözítő Urunk, aki a testi, lelki kárhozattól megváltott minket! Jancsó András. HETI KRÓNIKA. Bethlen miniszterelnök az egységes párt ünnepi vacsoráján nagy beszédet mondott, mellvel a külföldi sajtó is foglalkozott. Különösen sokat emlegetik ezt a mondatát: „Éber figyelemmel kell kisérnünk, hogy mi történik és szárazon kell tartani a puskapor;.“ — A képviselőház megkezdte a költségvetés tárgyalását de rövid tárgyalás után váratlanul be is fejezte, mert a feliratkozott szónokok nem voltak jelen. — A minisztertanács elismerte a SDanyol köztársasági kormányt. — Az eladósodott gazdák megsegítése érdekében tudvalevőleg a kormány törvényjavaslatot készített, amely már érvénybe lépett. Eszerint a bajbajutott gazdáknak kérvényt kell intézni a „Földteherrendező Országos Bizottság“ címére (Budapest, V. Széchenyi utca 2. sz.) s ebben a kérvényben fel kell tüntetni mindennemű tartozást, akár telekkönyvön áll, akár azon kívül és ismertetni kell, kinek tartozik (banknak vagy magányos hitelezőnek) és milyen ősz- szeggel. Elsősorban azoknak a kisembereknek ügyeit rendezik, akiknek tartozásuk meghaladja az ingatlan birtokuk feleértékét. Ha már árverés alatt áll az ingatlan, akkor ezt külön meg kell jelölni, s akkor gyors tárgyalást eszközölnék. Eddig 8000 kérvényt adtak be a gazdák. Pesthy Pál ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a törvénynek nem az a célja, hogy akik nincsenek végveszélynek kitéve, a maguk adósságait tetszés szerint konvertálhassák. A törvény célja a végveszélybe jutott gazdák megmentése és nem az adósságok konvertálása. Kijelentette azt is, hogy ebben az ügyben semmiféle protekciót nem fogad el. —- A minisztertanács ezer vágón nemesített búza vetőmagot utalt ki a termelőknek. — Meghalt az osztrák nemzetgyűlés elnöke. Temetésén a magyar szociálisták is képviseltették magukat. Holttestét elhamvasztották. — Az angol légivédelem parancsnoka repülőkatasztrófa áldozata lett. A levegőben 1500 láb magasban összeütközött egy másik repülőgéppel s lezuhant. A másik repülőgép pilótája sértetlen maradt. — Izabella infánsnő, a spanyol király 79 éves nagynénje, aki az utóbbi években már béna volt, de nem akart elszakadni a királyi családtól s Párizsba száilítatta magát, Párizsban meghalt. KARCOLATOK. A vádlott vádbeszéde. Kürten Pétert, a düsseldorfi tömeggyilkost, az esküd (bíróság kilencrendbéli gyilkosságban, kétrendbeli erőszakban és közszemérembe ütköző cselekmények elkövetésében bűnösnek találta és a gyilkosság minden egyes esetéért halálbüntetéssel sújtotta. Az esküdibiróság továbbá kétrendbeli gyikossági kísérletben is bűnösnek találta és összesen tizenötévi fogházra ítélte el, polgári jogaitól életfogytiglan megfosztotta és rendőri felügyelet alá helyezte. Az ítélet kihirdetése után Kürten hosz- szabb beszédet mondott: „Bűncselekményeim mostani megítélésem szerint olyan elvetemültek es undori- tóak, hogy meg sem merem kísérelni azoknak bármiképpen való mentegetését. Nem tudom elfojtani azt, hogy megjegyzést ne tegyek a szakértő úr megjegyzésére, hogy szomorú szülői otthonom nem hatott közre későbbi életem kialakításában. Sokkal nagyobb volt ez a hatás, semmint bárki is gondolná és általában sokkal nagyobb a kihatása az ifjúkori környezetnek az egyes ember fejlődésére, semmin t feltételezik Ezért is sajnálatos, hogy annyit dolgoznak a család elpusztításán, dolgoznak ebben az irányban a szeszfőzdék részvényesei, a vallás- talanság és az istentelenség propagandistái régen és most. Csendes vágyakozással néztem fiatal koromban nem egyszer más derék családok-életéi és kívántam, vajha urdunk otthon is így lenne. — Önöknek ifjúságomból csak egyes töredékeket mondtam el. Bizonyára az itt összegyűltek mindegyikének életében volt egy nap, amelyre azt mondhatta, hogy ez a legszebb nap élelemben. Ezt én csak hallomásból ismerem. Az első áldozásom napján részeg atyám bántalmazott, azon a napon, ame'y más emberek számára, életük legszebb napja. Be tudom, továbbá bizonyítani, hogy egy esztendővel később,