Harangszó, 1931
1931-04-19 / 16. szám
128 HARANGSZÓ 1931. április 19. Másként ez azt is jelenti, hogy a Bibli- Társulat fennállása óta szakadatlan folytonosságban minden percben átlag 6 Bibliát helyezett el. Ebből a számból a legutóbbi évre esik 1,096.013 teljes Biblia, 1,283.301 Újtestámentom, 9,795.978 bibliai rész. Az elmúlt évben tehát öszesen 12,175.292 Szentirást helyezett el a Biblia-Társulat (775.752-vel többet, mint az előző évben). Ez pedig ismét azt jelenti, hogy a Biblia-Társulat az elmúlt esztendőben minden percben körülbelül 24—25 Bibliát helyezett el. A Biblia-Társulat eddig 630 nyelven adta ki a Bibliát, vagy annak egyes részeit. Az elmúlt esztendőre ebből 12 uj nyelv esik. A legutóbbi munkaévben tehát átlag minőén hónapban egy uj nyelvre fordíttatta le a Biblia- Tárculat a Bibliát. Ad ki a Társulat u. n. diglott, azaz kétnyelvű, sőt három és négynyelvü Bibliákat is. A vakok számára pedig 30 különböző nyelven adja ki a Bibliát tapogatható betűkkel. (Magyarul Máté evan- gélioma jelent meg eddig a vakok számára. A leghatalmasabb számbeli adattal a Társulat munkájában a költségvetésnél találkozunk. A Biblia-Társulat kiadása 126 éves fennállása alatt 22,529.134 font 3 shilling 8 penny. Pengőben ez 630,815.775 pengő. Ilyen nagy összeget akkor tud az ember felfogni, ha egy kicsit érzékelteti azt a maga számára. Ez az ösz- szeg annyi pengőből áll, mint amennyi másodperc van körülbelül 20 esztendőben. Vagyis, ha most valaki elkezdene számolni másodperces tempóban és 20 esztendeig éjjel-nappal megállás nélkül szakadatlanul csak számolna, akkor jutna el ahhoz a számhoz, amenyi pengőt a Biblia-Társulat áldozott eddig bibliákra. A legutóbbi esztendőben a Társulat kiadása 422.581 font, 11,832.268 pengő. Ezzel szemben bevétele 169.786 font volt. A Biblia-Társulat tehát az elmúlt esztendőben 252.795 fontot, 7,078.260 pengőt fizetett rá a bibliaterjesztés munkájára. Azt mondja az évi jelentés, hogy minden kiadott fontból körülbelül 8 shilling, tehát kb. harmadrész térül vissza a Bibliák eladási árából, kétharmadrész pedig ráfizetés. A bibliaterjesztés munkája tehát egyáltalán nem mondható jó üzletnek, aminthogy nem is üzletként fogja fel a Társulat a maga munkáját. Minden ország könyvpiacán a Biblia a legolcsóbb könyv. Amikor mi Bibliát veszünk és 80 fillérért kapunk egy Új- testamentorrtot, két, vagy 4 pengőért kapunk egy teljes Bibliát, ne felejtsük el, hogy mi csak egyharmadrészt fizetünk meg belőle, kétharmadrészt pedig a Biblia-Társulat ad hozzá, hogy nekünk olcsó Bibliánk lehessen. Bizony nem üzlet ez, hanem szolgálat. Ezek után azt kérdezhetné valaki, hogy ha egyszer a bibliaterjesztés, mint üzlet ennyire nem fizeti ki magát, ha egyszer minden esztendőben kétharmadrésznyi deficittel zárul a költségvetés, hogyan tud akkor megélni a Biblia- Társulat. A Biblia-Társulat alapítványokból, adományokból és perselyekből él. Vannak a Társulatnak hatalmas alapítványai, köztük nem egy 10.000 fontos, amelyeket nemesszívű bibliabarátok tettek a Társulat javára. Aztán vannak olyanok, akik előfizetnek a Társulat egyik, vagy másik folyóiratára, évkönyvére és így juttatják el a maguk adományát. Az évi jelentés végén mellékelve találunk egy bosszú névlajstromot az adakozókról. Ezrekre megy azoknak a száma, akik ez évben is odatették a maguk sokszor több ezer pengős, szokszor csak néhány filléres, de Isten szemében bizonyára éppen olyan kedves adományaikat a Biblia-Társulat asztalára. Aztán évenként több ezer perselybe gyűlnek a fillérek szintén a bibliaterjesztés munkájára. Mellékelve találunk egy másik névsort is, amely külön figyelmet érdemel: a névtelen adakozók névsora. Ezek azok, akik csak az adományaikat küldik el, de maguk és a nevük megmaradnak az ismeretlenség homályában. Ezeknek nem fontos az, hogy nevük megörökittessék, csak az a fontos, hogy adhassanak abból, amit nékik az Isten adott. Érdekes, sőt sokszor megható, hogy miket találunk a névtelen adakozók névsorában. Olvashatunk ilyeneket: egy japán 25 font, 700 pengő; egy középafrikai 500 font, 14.000 pengő; kis fiam emlékére 10 shilling, 14 pengő; egy nagyon öreg asszony 5 shilling, 7 pengő; névtelen 3000 font, 84.000 pengő; a szegény öreg Bob 1 shilling, 1.40 pengő (talán egy szegény öreg hajómunkás rejtőzködik alatta). Valaki így küldi el a maga adományát: mindent a Krisztusért 100 font, 2800 pengő; egy öreg munkás 1 és fél shilling, 2.10 pengő; névtelen, akinek az Ige mindene, 10 shilling, 14 pengő; névtelen öreg, 70 esztendő kegyelméért 4 font; egy öreg kórházi dajka 1 font. Van, aki egy biblia verssel küldi el a maga ajándékát. Van, aki születésnapja, vagy valami egyéb egyéb családi évforduló alkalmával küldi el névtelenül a maga ajándékát. Lehetne még nagyon sokáig folytatni. Öt világrész különböző helyeiről: Kínából, a Balkánról, Afrikából, New-Yorkból, Uj-Zélandról és Grönlandról, kunyhókból és palotákból mennek az adományok, kicsinyek és nagyok, névtelenek, de Isten minden bizonnyal számon tartja őket, Névtelen adományokból az elmúlt évben 25.673 fontot, 718.844 pengőt kapott a Biblia-Társulat. A Bibliai-Társulat tehát ezekből az alapítványokból, előfizetésekből és különböző adományokból tartja fenn magát. Ezeknek az összege másfélszer annyit tesz ki, mint amennyit az eladott bibliákért kér és kap. Már most ezekkel együtt a Társulat összes bevétele az elmúlt esztendőben 438.918 font, azaz 12.069 704 P. Kivonta ebből a kiadást, maradvány 16.337 font, 1,237.436 pengő. Ezek a számok korántsem merítik ki a Biblia-Társulat munkáját. A munka legfontosabb része, a lelki része, mint másutt nem, úgy itt sem foglalható statisztikába, számadatokba. Ki tudná megmondani, hogy 126 évi munkája alatt a Bibba-Társulat Bibliái hány hajlékba, hány em- berszivhez vitték el az Igét s vele vigasztalást, örömöt, erőt, életet. Mennyivel lett szebb, jobb, iga- zabb, boldogabb a világ, hány hely maradt üresen a pokolban, hány embert vezetett éppen a Biblia az ő Urának örömébe: mindezt senki ember, csak a jó Isten tudja. Annyit azonban ezek a számok is mondanak — s ha a számokat elfelejtjük is, ez maradjon meg tanulságként —, hogy Istennek drága a Biblia s Ő talál embereket is, akik előtt szintén drágává tudja tenni ’ a Bibliát. Hát teneked drága-e a Biblia? Egy newyorki zsidó horribilis összeget, 106.000 dollárt adott egy Gutenberg-Bibliáért, nem, hogy olvassa, hanem,' hogy üzletet csináljon vele. Tudsz-e te áldozni a Bibliára a lelked üdvéért? Úgy áll előtted a Brit és Külföldi Biblia-Társulat, mint két kinyujA Britt és Külföldi Biblia-Társulat által fennállásának első 96 esztendeje alatt nyomatott és elterjesztett bibliák összes súlya nagyobb, mint három páncélos csatahajó együttes súlya.
